Dezinformációs hadviselés

További hasznos oldalak

https://www.radiosvoboda.org/a/tsyvilni-instruktsiya-viyna/31610891.html

https://suspilne.media/210843-so-robiti-civilnim-pid-cas-obstriliv-poradi-minoboroni-sbu-dsns/

“A háborúra nem lehet felkészülni. Mintha a szerelemre készülnénk. Sok olyan tényező van, amelyet nem lehet figyelembe venni. Csak belekerülsz, aztán benne élsz vagy túlélsz. A jó fizikai vagy pszichológiai felkészültséggel javíthatók a harci esélyek, de létezik olyan kifejezés, hogy “katonai modor” («військова вдача»). Sok múlik a véletlenen, a sorson, és ez bizonyos fatalizmust kelt azokban, akik
saját szemükkel látták a háborút.
Természetesen fel kell készülni, de pontosan mit kell tenned… Tudod, hogyan kell felkészíteni az embert a szerelemre. Hosszú időbe telik elmagyarázni, hogy mi ez, hogyan érzi magát, stb. Még az is lehet, hogy most már minden világos, de ez nem igaz.

Tehetünk dolgokat, hogy felkészültebbnek tekintsük magunkat, de valójában csak két út van: menekülni vagy küzdeni. Még akkor is, ha ég egy ház, kétféle embercsoport létezik: van, aki telefonon fényképez, és van, aki vödörrel rohan, és megpróbál oltani, vagy berohan, hogy megmentse a gyerekeket vagy a tulajdont. És azok, akik fotóznak, gyakran normális férfiak, erősebbek és kitartóbbak, mint azok, akik a lángok közé mennek.”

Forrás: https://www.radiosvoboda.org/a/31670497.html

Interjú Anton Kolumbettel, “ATO Veteránok Kijevi Városi Szövetségének” alelnökével

—

Hogyan olvassunk híreket a háború alatt

Forrás: https://zaxid.net/yak_chitati_novini_pid_chas_viyni_n1537040

A lényeg, hogy ne azt tedd, amit az ellenség vár tőled

Eredeti cikk: Otar Dovzsenko, 2022. február 27., 13:38 4573 0
(Fordítás ukránból)

Képtelen vagy abbahagyni a hírfolyam görgetését vagy kikapcsolni a tévét? Folyamatosan öntenek el a folyamatosan változó érzelmek – az örömtől a szomorúságig, a félelemtől az eufóriáig. Végül bekövetkezik a túltelítettség – úgy tűnik, hogy most robban fel az agyad. És akkor következik az érzelmi kimerültség. Ezek tipikus tünetek, amelyeket szinte mindenki megtapasztal manapság. Hiszen az információs és a pszichológiai hadviselés csatatere – a mi elménkben van.

A modern háború még inkább az idegek háborúja, mint a rakéták és tankok háborúja. Az agresszor minden rendelkezésre álló eszközt bevet, hogy felgyorsítsa a számára legelőnyösebb eredményt: a megadást. Rengeteg orosz szakember dolgozik Ukrajna elleni információs és pszichológiai műveleteken. Miközben a hadsereg a földön és a levegőben halad előre, az információs térben történő támadásnak több kulcsfontosságú feladata van.

• Megzavarni a katonaságot: Erőforrásokat pazarolnak a ténylegesen nem létező fenyegetésekről szóló jelentések megválaszolására.
• Demoralizálni a katonaságot: Minden módon értésükre adják, hogy nincs értelme az ellenállásnak, az állam vezetése elmenekült, a bajtársaik már letették a fegyvert, és minél előbb tegyék meg ők is. A hivatásos katonákat általában arra tanítják, hogy ellenálljanak az ilyen hatásoknak, de a hadsereghez csatlakozott civilek is érintettek lehetnek.
• Demoralizálni a civileket: Megijeszteni, megbénítani mindenkit az élete és a gyermekei élete miatti félelemmel. Az agresszor arra számít, hogy a társadalom követelni fogja az állam vezetésétől, hogy a hadiállapotot mindenáron igyekezzen megállítani – akár teljes megadással, kapitulációval is.
• Lerombolni az állam egységes kommunikációját: A háború alatt különösen fontos, hogy a kormány és katonai vezetés egy egységesen csakis egy álláspontot, egy változatot hangoztasson a történésekről. Ukrajnának ezekben a napokban ez sikerült (és az ukrán politikát jól ismerők egyetértenek abban, hogy ez egy igazi, mennyből érkezett csoda). Az állam egyetlen hangja azonban elvész a végtelen számú hamisítvány, változat, hamis cáfolat vagy egyedi értelmezés között. (A ford. megj: az állami rádió és televízió egyetlen közös műsort ad, amit a legtöbb helyi vagy magánkézben levő rádió és tévéadó is átvesz).
• Pánik: A katonaságnak sokkal nehezebb megvédeni magát, amikor az utakat elzárják a menekülők. A polgári hatóságok nehezebben tudják ellátni a leginkább rászorulókat, és megakadályozni, hogy a gazdaság összeomoljon, amikor tömegek rohamozzák meg az ATM-eket, és mindent elkapkodnak az üzletekből.
• Az információs hálózatok használhatatlanná tétele: A közösségi média, az agresszor által irányított médiában megjelent kiadványok segítségével (amelyeket sajnos gyakran önként terjesztenek) hatalmas számú hamis üzenettel telítik az információs teret. Némelyikük úgy néz ki, mint az igazság, mások nem; van, amelyikben van igazság, és van, amelyik abszurditását hangsúlyozza, például “a népszerű énekesnő az ukrán hadsereget támogatja”. Az emberi agy információfogyasztási és -elemzési képessége korlátozott, ezért a megmérgezett információs térbe merült ember hamar elkábul a rá zúdult hírektől. Már nem képes azonosítani a valóság és a fikció közötti határt. Esetleg minden hamis hírt igaznak tart, vagy éppen ellenkezőleg, a hivatalos források üzeneteiben is hamisítványokat lát.
  Mindez jó az agresszornak, mert arra kényszerít bennünket, ami neki jó. De minderre egyáltalán nincs szükségünk. Ezért legalább meg kell próbálnia ellenállni azoknak az erőknek, amelyek az információs káosz vagy az ellenség által irányított érzelmek örvényébe vonnak.
• Ne higgy feltétel nélkül: Természetesen tudjuk, hogy csak a minőségi és felelősségteljes médiában bízhatunk. Ez igaz, de egy kitétellel: az emberek dolgoznak a médiában, és békeidőben is hajlamosak hibázni. A háború alatt rendkívül nehéz az információk ellenőrzése, többek között azért, mert a forrásokkal való szokásos kapcsolat gyakorlatilag megsemmisült. Ezért a média sok olyan információt terjeszt, amely nem ment át a minőségi újságírás szokásos átvilágítási eljárásán. Egyszerűen azért, mert ha nem adsz fel az információk ellenőrzésére vonatkozó követelmények szintjéből, akkor nem lesz mit jelenteni.

… Röviden: ha valamit nem saját szemével lát, ha valakinek a szavait nem videón rögzítve látja, és ha valamit kiszakíthattak szövegkörnyezetéből, akkor azt az információt nagyon óvatosan kezeld. Mindig tartsd észben, hogy a háború alatti üzenetek pontatlanok vagy egyáltalán nem erősíthetők meg.

• Légy óvatos az értelmezésekkel. A hamis hírek és propagandaanyagok készítői jól tudják, hogy a fényképekkel, videókkal vagy hangfelvételekkel kiegészített híreket sokkal jobban elhiszik – mert itt, mondják, ez a bizonyíték! Azonban az ezekhez a fényképekhez, videókhoz vagy hanganyagokhoz fűzött feliratok, képaláírások, megjegyzések gyakran kész értelmezést adnak, előre meghatározzák a látottak bizonyos észlelését. Például az út mellett álló emberek fotóiról azt fogják mondani, hogy Ukrajna lakosai találkoznak virágos orosz tankokkal. Valójában Barnaulban sörözni várakozók sorát mutatja a kép.
• Ne higgy a szóbeszédnek. A szóbeszéd még a hiteles híreket is eltorzítja, ahogy az emberek átadják, és közben kiszinezik. …
• Békeidőben és főleg háborús időszakban rengeteg információs szemétdomb van. Némelyikük rafinált propagandát és szelektív hazugságokat sugároz, de gyakrabban váltogatják a hazugságokat féligazságokkal, sőt igazságokkal, amelyek olykor még az agresszor számára is „kényelmetlennek” tűnnek. Ettől a tartalom hitelesebb. Így még egy Putyin által működtetett hírcsatorna is írhat néha valami rosszat Putyinról, de csak azért, hogy elhitesse Önnel, hogy az a csatorna független, és ezáltal bíztva benne olvassa el a többi híreit is.
• Csábíthat az a gondolat, hogy megismerd, hogyan néz ki a helyzet a másik oldalról. Nem szabad engedned ennek a kísértésnek. A mérgező anyagok csak növelik a zavarodottságot, időt és energiát vesztegetnek olyan emberekkel való vitázásra, akiket soha nem fogsz meggyőzni.
• Figyeld a reakciód. Valószínűleg abszurd lenne azt ajánlani, hogy „nyugodj meg” és „ne aggódj” az ország és népe számára szörnyű és döntő napokon, de amikor kibillensz az egyensúlyból, megbénulsz a félelemtől, megzavarodsz vagy elönt a terméketlen harag – nem ezek a hazaszeretet értékei.
  Ha úgy érzed, hogy a hír túlságosan elkeserítő, állj le a hírfogysztással. Ezekben a szünetekben a hírektől elzárva tehetsz valamit családodért, szeretteidért, magadért (fontos, hogy ilyen napokon is vigyázz magadra), vagy hasznosat a szülőföldért. Ha nem tudsz uralkodni az érzelmeiden, jobb, ha egyáltalán nem fogyasztasz híreket. Az igazán fontos események hírét nagy valószínűséggel mások fogják eljuttatni hozzád, és néhány órát ellehetsz a lényegtelen események ismerete nélkül is – ki van próbálva.

Ha ez megnyugtat, olvass, nézz vagy hallgass valamit, ha kényelmesebb. A pszichológusok az irányítás illúziójával magyarázzák azt a vágyat, hogy válsághelyzetekben folyamatosan híreket fogyasszunk. Például, ha tudjuk, hogy mi történik, úgy tűnik, tudásunkkal befolyásoljuk az eseményeket. Ha valamilyen oknál fogva nem tudsz csatlakozni a harchoz, vagy segíteni a küzdőkön, nyugodj meg a hírrel.
De!

Ne legyünk meggondolatlan rémhírterjesztők. Ez különösen igaz azokra az üzenetekre, amelyek utóirata “!!! küldd tovább!!!!” vagy “OSZD MEG MOST”. Akik azt hiszik, hogy valami hasznosat tesznek az „újraküldés” gomb megnyomásával, valójában épp ők azok, akik a legkárosabb hamis híreket juttatják el ész nélkül az olvasók millióihoz. Mielőtt bármilyen üzenetet megosztanál, tedd a következőket:

1. Ha szöveg, olvasd el. Ha videó, nézd végig. Ha hang, hallgasd végig.
2. Mérd fel, az üzenet forrása mennyire megbízható. Ismered? Emlékezzünk arra, hogy válság idején még a média és a hivatalos források is félrevezethetnek és hazugságokat terjeszthetnek. Lehetséges, hogy akitől kaptad, valaki másnak az érdekéből terjeszti, vagy hiteles a forrás, akitől származik?
3. Mérd föl, vajon miért kérik, hogy továbbküldd. Mi a célja az adott üzenet tömeges közzétételének? Segítene valakinek? Ez ösztönöz majd bizonyos cselekvésekre? Biztos vagy benne, hogy ez ésszerű és helyes? Tudnunk kell róla? Miért?
4. Ha nem is százig, de legalább harmincig számolj el. Ezalatt az idő alatt a kezdeti impulzus elhalványul, és előfordulhat, hogy másképpen nézel rá a terjesztésre kért üzenetre.
5. Ha nem biztos – ne oszd meg. A közösségi hálózatok és elődeik – fórumok és blogolási platformok – több mint két évtizedes használata során kevés olyan esetet láttam, amikor az emberek megbánták, hogy nem osztottak meg információkat. És sok olyan eset, amikor szégyellték a meggondolatlan terjesztést.

A tájékozottság fontos, de fontosabb a mentális egészség megőrzése, nem ártani önmagának és másoknak. Hiszen ki akarjuk bírni, visszaverni a rohamokat és élni addig a napig, amikor az ukrajnai hírek újra unalmasak lesznek.

*** Ez az anyag a ” Nyugat-ukrán médiahálózat a dezinformáció elleni küzdelemben” projekt keretében készült , a Lviv Media Forum és a Center for Communication Research and Analytics Networks támogatásával.

Radio Landscape in Hungary (2010)

Hargitai Henrik, Szombathy Csaba

Revised version published here

 

Radio Landscape in 2010 – Overview

Radio business covers three sectors in Hungary in 2010: it is comprised of public, commercial and community (non-profit) radios.

The current media system distinguishes the following legal categories: commercial, public service content provider (broadcasting mainly public service programs), non-profit and public service entities (the latter one including only the Hungarian Radio). The “community” or “micro community” radios operate as non-profit organizations or public service content providers.

Classification on the basis of the coverage area (as per the Media Act): national (if more than half of the country’s population lives in the reception area), regional (between the “national” and the “local” categories), and local (if less than 100 000 — in case of towns 500 000 — people live in the coverage area). Although not defined by the Media Act, the National Radio and Television Commission (abbreviated as “ORTT” in Hungarian) has established the reception area of the micro community radios as 6000 persons in a range of 1 km radius.

Five national FM networks are in operation: three channels of the public service Hungarian Radio (“MR1” for public life, “MR2” for alternative pop-rock music and “MR3” for classical music), and two national private commercial radios specialized for music. In the medium-wave range the network of the Hungarian Catholic Radio and the Hungarian Radio’s national minority network (“MR4”) operate, along with the main national station, ”MR1-KOSSUTH”. The stations transmitting the Hungarian Radio’s regional programs (MR6) are spread in both the AM and FM bands, partly taking over the central programs, partly the programs of channel “MR7” which is specialized for folk-culture and folk-music.

The smaller private radios appear in the form of “nearly national networks”, regional networks and local radios as well (these latter ones cover general topics in small-towns and provide specialized programs in the capital). Private radios incorporate nearly 150 stations altogether, most of which are commercial channels, while a smaller proportion of them are public service content providers or non-profit organizations, such as e.g. religious radios.

Regarding the community radios, which constitute the third sector of the media system, only two community stations broadcast at a relatively high power in Budapest, while the remaining nearly 70 stations operate as micro community radios spread all over the country.

The National Association of Local Radios safeguards the interests of the commercial radios, while the community radios’ interests are promoted by the Hungarian Organization of Free Radios.

Until 2010 the National Radio and Television Commission (ORTT) issued tenders for the frequencies, i.e. this organization decided about the program provision licenses. The frequencies were technically coordinated by the National Communications Authority (abbreviated as “NHH” in Hungarian). Due to the governmental change, a new system was introduced at the end of 2010. ORTT continues its activity under the name “Media Council” as part of the National Media and Infocommunications Authority, an organization which also incorporates NHH. The winners of the program provision tenders are granted a 7-year contract, which they can apply for again when it expires. Applicants offering a greater proportion of public service related programs and Hungarian music have an advantage during the evaluation of the tenders. The bidders often exploit this opportunity; however, later they sometimes fail to or do not intend to fulfill their undertakings.

Concerning micro community radios, an application can be submitted for any geographical location.  Provided that there are no objections against the contents of the tender, NHH finds an appropriate frequency free of charge.

The Program Provision Fund of ORTT annually issues a tender for supporting the radios in various ways: in case of non-profit radios for covering the operating costs (including also the license fees) or for the purchase of technical equipment, in case of local and regional radios for sponsoring news programs, and, exclusively in case of national radios, for supporting radio plays.

If the listeners find a program to be unbalanced, they can turn to the Committee of Complaints of ORTT. Just like on TV, also in case of the radio the listeners must be notified about the classification of a program before it is started if the age limits is 12 or 16 years (in practice such warnings are announced mainly before modern radio plays).

In the followings the history of the evolution of the above radio landscape and its legal environment will be investigated.

 

 

The analog era

With the exception of the secret propaganda stations of World War II and the radios of the uprising in 1956, audio broadcasting was the massive monopoly of the state between 1925 and 1986. An incorporated company founded in 1893, operating a so-called “Telephone Newscast” service on a cable network implemented in parallel with the telephone lines in Budapest, was awarded radio broadcasting in 1925. Before this, Telephone Newscast had provided news, theatre and opera performances, as well as various literal programs to its 6 to 9000 subscribers. In 1925 the Radio was launched by the owner of the public news agency, the Hungarian News Wire Agency (abbreviated as “MTI”). First the listeners could enjoy one channel, while later, from 1932 they could select from 2 stations in return of the obligatory subscription fee. Prior to the German invasion in 1944 these programs had been diverse, although they mainly addressed the intellectual layer of the society, comprising also scientific readings, classical music and live radio plays directly from the studio. The most popular programs were, however, the evening broadcasts, when live gipsy music (folk-style Hungarian music played by gypsies) was transmitted from external places. The retreating German soldiers destroyed the studios and the transmitter network during the war. Following a silence of several months, broadcast started again on 1 May 1945. In 1949 the radio was nationalized, meaning that the communist party and the state took over its control, turning it into one of the deliverers of the communist propaganda. As such, the leading article of the Party’s daily newspaper was read in the radio each morning, what people were obliged to listen to at many places. VHF trials began in the 1960s, followed by broadcasts in the OIRT FM range used in the Soviet block. In 1973, the experimental VHF transmission evolved into “Program 3” (“Radio Bartók” from 1986) playing classical music. To complement the medium wave services, the Hungarian Radio’s two other chanells were also launched on VHF with a national coverage. One of these staions was “Kossuth”, the main national service for political and public life affairs and radio plays, while the other “Petőfi” provided various music and literal programs. The regional studios of the Radio started their activities in 1952-53, operating partly on AM, partly on FM frequencies at different transmit times, sometimes broadcasting in the language of the national minorities.

 

The Hungarian Radio of the 1980s. In the 1980s, with István Hárs as president of the Radio, the typical programs of the station “Kossuth” were the morning magazine which is still the most popular one today (those times containing also music sessions), the news magazine at noon, the family soap opera titled “The Szabó Family” (played between 1959 and 2007 in 2500 episodes [9]), the tale reading for children each evening, the radio gymnastics, the educational programs of “school radio” edited for elementary school pupils, the correspondences from the most important political events,  the radio plays which were on schedule almost each evening, and the regularly broadcasted radio cabaret, which, at new year’s eve, dominated the radios’ program. This latter one gave more freedom to the critics of the political system, therefore it was also a kind of means for relieving the social stresses.

Youth programs were covered by the station “Petőfi”, which also hosted a 3-hour wish program once a week, and also this station accommodated the iconic one-hour “Magyar Nóta”* session each noon, the continuation of the former gipsy music traditions. “Petőfi” had to face the problem already in these years that the programs intended for the young generation and the Magyar Nóta sessions, which gained high popularity in the elderly age group, were transmitted by the same station, along with live broadcasts of from NB I* football matches in the week-ends.

 

Short wave. In its program titled “Our Homeland”, broadcasted from 1955, the Hungarian Radio paid special care to “provide information” for the emigrated Hungarians and in general the world, i.e. to depict the domestic circumstances as positively as possible, inducing a sort of homesickness and nostalgic feelings in the listeners.

In the mean time the Hungarian programs of VOA and BCC (which were transmitted several times a day) gained also considerable audience, especially the whole-day Hungarian broadcasts of Radio Free Europe on short wave. The topics of this latter one were not only limited to politics; its cultural, literary and (despite of the properties of short wave) musical programs were also popular. One of the first signs of the dawn of the political regime-change came in 1988 when the Hungarian Radio had a common program with Voice of America (a station that had previously been treated as “forbidden fruit”) in a night magazine titled “Owl” addressing intellectuals. The Hungarian transmissions of Radio Free Europe were terminated in 1993, since the political needs for it ceased to exist. In the “reverse direction”, the Hungarian Radio stopped its program “Our Homeland” in 2005, partly because the Hungarian transmissions were already available also on the Internet or via satellite, and partly because a certain proportion of the former audience had already returned to Hungary.

 

Western style on the horizon

The Western style of music radios appeared in the Hungarian ether in the 1980s. The Hungarian listeners could first enjoy Western rock and roll songs in the program titled Teenager Party (anchorman: László Cseke) on Radio Free Europe. At the end of the decade, a program titled “Pop Sack” broadcasted on Sunday afternoons on Radio “Petőfi” fulfilled this role on domestic terrain. This was the first live program that provided contemporary dance music together with new information, in a style fundamentally determined by the character of the speaker. A whole-day music channel, i.e. the “background radio” style broadcasting began in 1986 by a new service of the Hungarian Radio named “Radio Danubius”, which was a commercial enterprise of the public radio. Danubius was transmitted in the CCIR band, which was still empty that time. However, it was not intended for Hungarian listeners, instead, the target group were the Western (as well as Austrian and East German) visitors arriving at the tourist destination Lake Balaton. Its staff consisted of well-known Hungarian speaker, who sometimes had moderate German accent [8]. (The idea itself originated from Austria: to circumvent the state monopoly of ORF, an Austrian commercial radio named Antenna Austria broadcasted to Vienna from the Hungarian side of the border until 1992, inducing permanent legal disputes). In spite of being a German language radio, Radio Danubius rapidly gained popularity also among the Hungarian listeners, therefore their programs partially turned to Hungarian from 1988, and completely Hungarian from 1989.  The speakers behind the microphone were recruited from the well-known anchormen of the Hungarian Radio, each of them obtaining a specific program time in which they could select the music themselves. Therefore, this radio did not have a definite music style, it played pop and rock songs which were preferred by its anchormen, with news announced every hour.

A second radio featuring a commercial profile and music style appeared in 1989. This Radio Calypso was receivable on medium wave in the region of Budapest, operating as the “regional station” of the public Hungarian Radio (since Budapest lacked a regional studio at the time, as it still does today). Calypso, established on the initiative of Radio Petőfi’s disco DJ, László B. Tóth, introduced several innovations: the speakers mixed the program themselves and they regularly talked on the music, which was faded down automatically during speaking. This effect had not been known before. In addition, the remuneration of the speakers was dependent on the popularity of their programs among the listeners, introducing a financial incentive for the first time. Calypso also involved the listeners by allowing them to phone-in live, i.e. it had interactive programs as well. Although its musical selection was very diverse, its informal tone yielded high popularity in its first years (resulting considerable financial income for the Hungarian Radio). However, as specialized commercial radios appeared, it to sunk into oblivion and vanished in 2002 [8].

Along with the public-owned commercial radios also the first private ones arrived in 1989, the year of the regime change. In honour of the visit of the American President Bush in Hungary, a new radio was launched in Budapest in the FM range with a temporary license (wearing the iconic name Radio Bridge, referring to the Hungarian-American relations). This relayed the European transmission of VOA with short programs produced in Budapest in English language. Despite of its temporary license this radio “accidentally” remained in operation, broadcasting VOA’s English program for several years, delivering to the unaccustomed Hungarian ears programs like Willis Conover’s jazz music, Casey Kasem’s pop hit chart or the American Country Countdown besides VOA’s news every hour. Having obtained its license still in 1988, Radio Juventus was also launched in 1989 at the Lake Balaton, providing highly diverse music programs and information services.

 

The years after the regime change

The monopoly of the state seemed to decline and local entrepreneurs tried to obtain radio licenses. As this question was not regulated (nobody had thought of it before since the monopoly of the state was unquestionable), the government decided in 1989 to put a halt on frequency assignments until the Media Act was created: this decision was called frequency moratorium. Then it was still not known that the Media Act would only born in 1996.

Due to the moratorium private radios could not be launched, although the existing two ones were allowed to continue their activity. More to the point, Juventus was given another frequency in Budapest too, under circumstances which have remained unclarified even until the present today. Exploiting this opportunity, Juventus became a highly successful pop radio (from 1994 owned by Metro Media International, USA): in 1995 it surpassed Danubius, and by 1996 its audience was larger than that of Radio Kossuth. This success was not a fortune: Juventus was the first radio to adopt American program making policies, introducing computers to automate its broadcasts, limiting the anchormens’ speaking time, and it was the first broadcaster to create its plays lists on the basis of listening tests.  This “golden age” lasted until 1997 when ORTT withdrew the license of one of its main FM transmitters, because this transmitter was integrated into the newly established network of Petőfi. As a result, Juventus lost half of its audience. Since then they have been extending their coverage area by co-operating with small local radios.

 

“Tilos”* and further community radios

In 1991 free-thinking “rebel” young men founded Radio Tilos, which, as reflected by its name, operated without any license (since it was not possible to issue licenses). In the name of freedom of speech it broadcasted three times a week political and culture related talk programs in the style of the young that was unusual those times, as well as electronic music appearing at the time. Its speakers used aliases. Their low-power, sometimes mobilized transmitter was receivable in Budapest, chased by the authorities now and then, although never with full effort (in such cases the transmitter was switched off). As a result of this, the makers of the radio became some kinds of heroes of freedom.

The Government Decree No. 110/1993 (VII. 30.) of 1993, which partly resolved the frequency moratorium, enabled the launch of local “non-commercial” radios, defining them as stations whose advertisements shall not exceed 10 to 20% of their program time. This way local radios — practically commercial ones — could at last be started also in the country, which had been substituted by cable televisions before. Radio Tilos then voluntarily terminated its broadcasts to be able to apply for legal frequencies with a clean record, which it finally obtained in 1995. This gave publicity for social groups (feminists, gypsies, homosexuals, drug addicts, greens, etc.) which had been excluded from the rest of the media. Later interactive phone-in programs that were technically impossible to implement in the pirate period of Tilos also appeared. Since then these interactive programs have always been characterizing this station up to the present day [3]. This might be the only Hungarian radio which has never broadcasted advertisements and has always been operated as a small community radio financed by donations from the listeners.

Besides Tilos, other pirate radios also appeared in 1991: Fiksz, which is available only online today, and Civil. Both the management and the staff of these three radios had a totally different approach to community broadcasts. Tilos represented a sub cultural-liberal politics-electronic music profile, Fiksz exhibited an alternative-eclectic-“anyone can have the floor” attitude, while Civil was characterized by a more serious tone, serving as a panel for the civil society, providing also authentic folk music. This time further pirate radios were launched as well, operated by young adventurers who could build their own transmitters themselves just for fun, playing music hits mostly for each other, relaying satellite transmissions and sometimes connected in network. The “golden age” of this kind of radio broadcasting was in the middle of the 1990s in the town of Göd, where 8 to 10 pirate radios operated together. Although this radio subculture still exists, it has never reached the sensitivity of the “outsider listeners”.

Radio Tilos got more attention again at Christmas in 2003 when a drunken speaker in a program had an offensive remark on the Christians. Conservative circles claimed the banning of the radio, but finally, after long-lasting social disputes their only punishment was a 30-day switch off.  This case, however, revealed a weak point of the voluntarily operated community radios.

 

National private radio networks

In 1996, three years after the beginning of local radio broadcasting, the Media Act was born, therefore two national commercial private radios could already start in 1997. The reason of launching only two was that the frequency management could not create more national networks due to several causes. On the one hand, the networks of the Hungarian Radio’s three national programs had to be implemented gradually in the CCIR band (since the OIRT range had to be abandoned by 2007, as it ceased to be available for radio broadcasting from 2007). Moving the public radio stations to the CCIR range was also important from the point of the receivers, since the newly retailed radio devices could not tune onto the former Eastern VHF frequencies. On the other hand, since several local radios had begun to operate on a “non commercial” basis before, frequency allocations could not be started from scratch, i.e. most of the frequencies which could have been loaded with higher transmit power were already in use. This is evinced by the fact that the network of Radio Kossuth, which was implemented as last between 2002 and 2007, comprises 47 transmitters (providing 74% coverage), while the old OIRT-band network was realized with 10 transmitters at 91% mono coverage. Thirdly, co-ordination was necessary with the neighboring countries in towns close to the borders, which was especially difficult with Serbia, leading to even less usable frequencies. The specialists of the authority responsible for frequency management (HÍF, later NHH) often emphasized — practically from the beginning of frequency assignments — that no further FM frequencies were available, especially in case of Budapest and towns close to the boundaries of Hungary. In the middle of the 1990s the general remedy for this problem was that more radios shared a frequency between each other, leading to unfeasible circumstances in almost all cases. Finally, a little later new frequencies were successfully coordinated, giving free way for new radios as well. Currently (in 2010) typically 5 to 10 applicants submit bids for a tendered frequency.

In the mean time the medium wave range became almost completely silent, finally its profile has changed: Radio Petőfi ceased to exist in this band from 1998, and the applicants were not queuing for the medium wave range related private radio tenders. These frequencies are basically favored by the elderly people in Hungary, and are completely unpopular with the new radios. To be able to operate as a national radio (from 2004), only the Hungarian Catholic Radio accepted this band , which is run by the Catholic Church and whose audience comes from mainly the elderly age group.  The Hungarian Radio uses some medium wave frequencies on a separate network (MR4) for its broadcasts targeting the national minorities and for its regional programs (MR6). This situation is similar to the circumstances of the beginning of the 2000s, when the commercial radios had already long been operating in the 100 MHz band, while the national minority programs and the parliamentary broadcasts were transmitted still in the nearly extinct 70 MHz VHF range. The medium wave transmissions of MR4 took over this role in 2007 when the dated Eastern VHF range was finally abandoned. The rest of the medium wave frequencies are unused, with the exception of the “main national station”, Radio Kossuth, which still transmits at high power on medium wave, partly aiming to supply the principal Hungarian radio program to the Hungarian minorities living beyond the current borders of the country.

One of the two national radios launched in 1997 was Radio Danubius, which had been among the most popular commercial radios before. The only change was that before this date the state-owned public service Hungarian Radio had benefited from its profit, while from 1997 it operated as a private radio. This was a considerable loss for the Hungarian Radio, since one third of its revenue came from advertisements, mainly provided by Danubius, where the proportion of commercials in an hour could reach up to even 20 minutes [8]. At first some of Danubius’s well-known speakers became its owners after the privatization, while later the radio went into international hands. The other new station was really a newcomer in the ether. The only problem around its application was that the name (Radio Hungária) and program style (public service related cultural programs) indicated in its bid (with which it won the tender) differed from the actual designation and program format it finally started with. Having obtained its license, it modified its name and program plan. ORTT accepted this, therefore it started its activity as Radio Sláger* playing oldies music (hits from the 1960s and 70s) at the beginning, “borrowing” the style of Radio Star on 92.9, which was the most popular commercial station in Budapest at the time. In the couse of time Radio Sláger gradually suppressed Radio Star, which covered Budapest only. (There is precedence for a similar “format takeover” from later times too: in 2007 the renewed public service Radio Petőfi “borrowed” the play list of Radio Café, which offered alternative music and was highly popular with young listeners in Budapest.). The two big national private radios became the dominant actors of the radio market from this time on, instead of the old-fashioned public service channels.

The popularity of the private radios’ most favored programs can obviously be accredited to the speakers (DJs) and not to the stations themselves. However, well-known and popular personalities in the radio business had existed also before (in fact, the speakers were considered as widely known starts already in the early days of radio broadcasting). The characters were usually attributed to a specific program or program type, manifesting together the profile of the radio. The first DJ-like star character was László Cseke on Radio Free Europe in the 1960s, in the disco age László. B. Tóth fulfilled this role, while in the 1990s the program titled “My Dad’s World” moderated by Jenő Csiszár on the eclectic Radio Petőfi was intended to be the Hungarian version of the Howard Stern Show, with modest success. Finally the duo of Bochkor and Boros became the most featured speakers of the past decades, whose career started still at the Hungarian Radio. They gained their first success on the mainstream Radio Danubius with their morning show “Capuccino” launched in 1996, which was the first professional morning show in Hungary. In 1999 they moved to Radio Sláger which represented an oldies atmosphere for a different target group, where they continued with their own style resulting similar success (addressing a slightly different audience), this time under the title “Boomerang”. Since the termination of Radio Sláger they have been performing their morning show on Neo FM, which is receivable on the same frequencies. This program is considered as an iconic symbol of such fun shows which are deprecated by intellectual circles, supplying topics nearly continuously for the tabloids. Partly due to this program, the notion of commercial radio style is identical to yellow journalism for many in Hungary, what also several other radios tried to copy in their morning shows.

Talk radios

Commercial radios whose profile was else than pop music were launched later. A milestone is the appearance of Info Radio (2000), which intends to adopt the 15-minute news periods of the American news radios. Later politically committed commercial talk radios also appeared besides the neutral ones. Such an example is Klubrádió with a left view, providing public life related and political talk shows, or Radio Lánchíd representing a right-handed attitude. This latter one was launched with the contribution of experienced and known speakers and editors, who left the Hungarian Radio when it was reformed and transformed just before the foundation of Radio Lánchíd. Radio Mária, broadcasting Catholic talk programs, prayers and masses, began its operation in 2006 and has been continuously purchasing local transmitters and applying for new frequencies since then, featuring a network of 16 transmitters in 2010.

 

Small networks

Due to the lack of a complete national frequency network, the private entrepreneurs involved in radio business tried to seek for alternate solutions to access as many listeners as possible. Although ORTT first did not support the establishment of networks, finally this remained the only option for the commercial radios to spread their business. Since there was opportunity to apply only for local transmitters and not for established networks, the radio companies either bought the existing independent “first generation” local radios, transmitting their own programs by these stations from the time of the purchase, or obtained frequencies in country by successfully bidding for frequencies whose license expired. On the one hand, networks developed which transmitted the programs of a central studio in Budapest (including a four-hour local program block every day as specified by the Media Act; such examples are Radio Juventus and Klubrádió), or, on the other hand, franchise networks appeared whose stations represented a common style with identical names and play lists, but they were legally independent and their individual programs were edited separately in the respective local studios (e.g. Radio 1). Besides these quasi-national networks, successful enterprises in the county centers used similar methods to establish regional networks, extending either to several towns of the county or also overlapping to the neighboring counties (one typical local radio has a range of about 30 km; Radio Jam, Radio “Kék Duna” or Radio Gong represent this model, for example.). The main reasons of organizing networks were to reduce the costs of program making (in certain cases local information programs were made in a remote studio) and to manage advertisements centrally.

 

Local radios

While the radio market of Budapest is characterized by specialization, with newer and newer formats appearing and disappearing dynamically, the radios of the small towns and regions in the country are trying to keep a “general” entertaining profile. Since 1 to 3 stations can be received in a county center or small town, their program editing principle is to “address everyone”, i.e. the transmission time is filled up with “consumable” pop music, news every hour and local information. The news is mostly provided by some external agency (e.g. Radio News Service) for these radios.

 

Micro community radios

In 2002 ORTT issued a resolution on a broadcasting scheme which had been unprecedented before: the “micro community radios” can have a coverage radius smaller than 1 km in practice, ensuring frequencies for the communities of institutions (e.g. schools), villages or residential areas, who might provide exclusively non-profit or public service related programs. Regarding their topics, it can be either location specific (“village radio”, “school radio”), or specialized-sub cultural (religious, a specific music style, scientific, etc.). These stations are mostly operated by volunteers, covering their expenses from tenders. However, the micro community radios which operate as “full service” stations in a small town that is not covered by a local radio (financing themselves from advertisements still within the scope of non-profit operation, i.e. transmitting less than 3 minutes of commercials an hour and turning back the revenue) introduce competition for the local commercial radios to an extent which has not been expected by even the authorities. This is problematic from several aspects: on the one hand, these radios can be operated much cheaper than the commercial ones (they do not have to pay frequency fees and they have more tender opportunities, etc.), on the other hand, they draw the advertisers away from the local commercial radios which feature a similar program and music profile. However, with their high diversity in the contents and types of their programs, most of the stations operating with a micro community license could compensate the increasingly homogenous profile of commercial radios. A main problem concerning their contents is that with “amateur” volunteers working in their free time it is hard to be competitive with the full-time radio staffs who exploit the benefits of a professional environment. Another problem of the micro community radios is that their approximately 1 km coverage area rather induces continuous conflicts than motivates the volunteers (“it cannot be received even on the next corner, why to do it free of charge?”) [2]. In spite of all these, it is a remarkable result that about 70 micro community radios have been established (until 2010) all over the country since the first stations of this kind were launched in 2004. The strong cohesion of community radios is evinced by the fact that they transmit a one-week common program each year on a temporary frequency, titled “Common Wavelength”, broadcasted from the “Valley of Arts” festival.

There are, however, some radios intended for smaller social groups which broadcast on a commercial basis and not with a community license. This is the case of e.g. Radio C, which targets the gipsy minorities in Budapest, being the only radio platform in the country that delivers popular music and entertaining programs to the gipsy communities (i.e. not analyzing social and public service related issues). All this in an environment where the gypsies, the most numerous minorities in Hungary, are spread all over the country. Currently neither the public service radio, nor any of the other stations broadcast programs for foreigners living in Hungary, foreign tourists or those who do not speak Hungarian.

 

Music formats. It is surprising that radio stations specialized for Hungarian popular folk-like music, the “Magyar Nóta” or its modern version, the “Mulatós”*, have not developed (such stations exist among the Hungarians living beyond the borders). Jazz radios and private stations broadcasting classical music have also appeared relatively late and their role is marginal. The general mainstream music selection of the radios is dominated by songs in English language, followed by Hungarian music in a similar style. All the other world languages appear only if a certain song gains international success in its original language. The most popular music format of the past years is the fast electronic dance music, and a new phenomenon is the appearance of world music in the selection of the radios.

 

The crisis of the Hungarian Radio

In 1991, the year of regime changing, the Hungarian Radio was considered as a widely respected institution of the society. In its political-public life programs (“168 Hours”, “Intellecture”, “Sunday Magazine”) intellectuals prepared and talked live about the expected opportunities and daily progress of the transition from the communist system to capitalism. The program “168 Hours” was so popular that its talks were published in a weekly paper following the broadcasts (from 1989).

Due to right-hand side political pressure and “in-house” conflicts, the so-called Media War broke out in 1991, overshadowing the next few years, leading finally to the firing of several employees of the Radio, who were rehabilitated in 1994 after the governmental changes [1]. In 2001, with Katalin Kondor being the president, the Radio was undoubtedly characterized by a right hand side political tone.

Its popularity, however, steadily declined beside the commercial radios. The 40-50% reach rate of Radio Kossuth in 1998 decreased to 20% by 2004, Radio Petőfi degraded from approximately 20% to about 10%, while the proportion of young listeners (the age group between 15 and 29) was around 2% (the programs of Radio Bartók addressing the intellectual layer of the society maintained their reach rate of 1%). Radio Danubius, which was formerly founded by the Hungarian Radio, significantly surpassed the public service stations in terms of the number of audience by the beginning of the 2000s [1]. The Hungarian Radio also streamlined its organization: in the early 90s it had 2000 employees, decreasing to 1300 by the middle of the 2000s, further declining to 992 by 2009.

 

The new Hungarian Radio

In 2006 the leaders of the Hungarian Radio were replaced, appointing György Such as the new president. The young audience, who mainly decided in favor of Radio Danubius or Sláger, had almost completely vanished from the scope of the public service radio by this time. The Hungarian radio was still characterized by a program structure inherited from the times before the regime changing, or, to be more precise, it sustained a several amended version of this program structure on its three national stations and on the regional channels. The new leaders completely reorganized the Radio and introduced a mainly performance oriented system.

Since it was impossible to obtain new frequencies (neither on a local, nor on a national level), and the DAB system — which was originally intended to solve the issue of extending the program selection —was struggling to survive (and it still is), the only opportunity the Radio had to conquer new listeners was to restructure its already existing programs. To this end, several radical measures were introduced, generating disputes on many levels in the society. The profiles of the stations were purified, i.e. previously all of its three channels had broadcasted a wide range of programs, while from this point on each station was assigned a central format, terminating every program that did not mach the specified profile. As a consequence, the programs of these three channels were no longer coordinated with each other as previously. The stations’ names were changed too, introducing the numeric designation of the channels (MR1, etc.). However, to prevent a general indignation, the old names were also maintained (e.g. “MR1 – Kossuth”, etc.). As a symbol of abandoning the past, the formerly regularly used break signals were discontinued on all stations (the Hungarian Radio was one of the last organizations in Europe to stop this service). Specialized for public life related talk programs, every music program and song insert was excluded from Radio MR1-Kossuth. On the other hand, the broadcasts of masses and the daily noon bell were preserved, which had long been characterizing this station. The “Szabó Family” soap opera, which was kept alive by its prestige only, was terminated as well, but, in contrast to all these, the time proportion allocated for radio theatre productions (financed by support from ORTT) began to increase gradually. These radio plays represent a tone develops in parallel with the contemporary theatres. There is no feedback on radio plays yet, i.e. the press does not exhibit interest in them at the moment, but, according to early signs, radio dramas tend to strengthen again at the Radio.

The new Radio MR2-Petőfi, which had previously featured the most comprehensive selection (broadcasting everything that was beyond the scope of the other two channels), dressed in a commercial style transmitting music 24 hours a day, controlled by an automatic program management system. It does not want to compete with the commercial radios in the sense that it does not play the most popular hits; instead, it broadcasts alternative rock music. Even this way it induced severe public disputes due to a multitude of reasons. On the one hand, many have found it to be scandalous that the Radio operates a channel from public funds which plays pop, lounge, world music, urban, and alternative rock songs. In 2008 a resolution by ORTT declared that the station MR2 of the Hungarian Radio did not fulfill the fundamental principles of public services (e.g. the principle of diversity), and instructed the Hungarian Radio to discontinue this violation of law. The leaders of the Hungarian Radio appealed against this decision, claiming that the principles of public services shall be fulfilled by the Hungarian Radio as a whole and not solely by one of its channels. In 2009 the Metropolitan Court of Budapest annulled ORTT’s resolution. In the mean time MR2 advertised itself on posters whose text referred to this debate: “Music is culture, culture is public service”. The music style of MR2 really differs from that of the mainstream stations. However, the question whether music is culture or not was only a part of the whole issue. The real problem what the resolution of ORTT intended to highlight by pointing out the lack of diversity was that, due to the introduction of the new program policy, such programs had to be terminated which had been on schedule for several decades and had no substitutes on any of the other radio channels. Some of these programs addressed sub cultural circles, others young or elderly listeners. As a result, rock music, child programs, and the most featured program of Radio Petőfi until that time, the Magyar Nóta sessions broadcasted at noon (“Magyar Nóta to a delicious lunch”), vanished all. The popularity of this latter one was evinced by the fact that (with a little exaggeration) there was surely a household in every Hungarian village where the tunes of this program could be heard at lunchtime. Magyar Nótas, on the other hand, are considered by some intellectual circles as a “fake” folk style, therefore there were also many supportes of this decision. (The program of a radio featuring alternative rock style should not be interrupted with such music.) Magyar Nóta transmissions were therefore transferred to the regional radios in the country, what the former audience had little knowledge of. To “compensate“ the elderly listeners (i.e. because the public service radio is obliged to address every age group, especially if no other sources are available for such a content), the Radio devoted its first specialized digital channel (MR7, launched in 2009) to Magyar Nótas, operettas and folk music.  (It is another issue that the audience of authentic folk music and operettas/Magyar Nótas constitute two fundamentally different groups which “refuse any communication” with each other.) Nowadays also the regional stations take over the programs of MR7 in different times of the day (e.g. at night).

Radio MR2-Petőfi is basically a success story, since it has really managed to gain the interest of the young generation and attain permanent listeners from them. Although the staff of the Hungarian Radio believe that the audience of MR2 will later turn to MR1 and MR3, there is no cross promotion between these channels, i.e. the young listeners do not necessarily know about the other channels of the Hungarian Radio. In addition, the programs of MR2 do not “prepare them” for listening to political or classical music in the long run.

The appearance of MR2 induced the antipathy of also the commercial music radios because of drawing audience (and so advertisers) away from them. The radio sector’s share of the Hungarian advertising market has been only 5 to 6% for several years anyway; this revenue must be divided between the players. The commercial stations claim that the Hungarian Radio, which is financed from public funds, gains unfair advantage when it draws either advertisers or listeners away. In spite of this neither the Radio’s program policy, nor the legal rules seem to change yet; these latter ones enable the Hungarian Radio to cover a certain proportion of its expenses from advertisements.

In addition to the above mentioned measures, the leaders of the Radio terminated those Hungarian broadcasts which were transmitted abroad in foreign language for a negligible audience. The programs addressing the national minorities of Hungary were assigned to an AM network which operates the complete day. Since no further frequencies are available, the parliamentary broadcasts are only available on the Internet and via satellite.

From an economic point of view, the Hungarian Radio is profitable [7].

Annual reach of Magyar Radio’s 3 main channels 1998-2007

Share of  MR1-Kossuth Rádió during one day

Annual Share of  MR2-Petőfi Rádió by age group 2003-2007

Source:  J/5057 Gellért, Kis Gábor 2008: Report for the Parliament of the Republic of Hungary. Budapest, Hungarian Radio / J/5057 Beszámoló a Magyar Köztársaság Országgyűlése számára a Magyar Rádió Közalapítvány április 1. – 2008. február 29. közötti tevékenységéről. Magyar Rádió.

 

The governmental change and its consequences

The government was replaced in 2010, crediting the government party with such a majority that is sufficient to modify the Media Act by itself alone. Earlier this would have been possible only on the basis of a multilateral agreement between the parties (the support of 2/3 of the representatives is necessary for the modification). Due to the lack of such an accord between the representatives, the Media Act accepted in 1996 was in effect still in 2010, which does not regulate the digital services and platforms. The new version of this act is under preparation at the end of 2010, bringing fundamental changes in all aspects.

The independency of the public service radio was doubted several times. The government annulated the subscription fee in 2002, funding directly the Radio from this time on. According to the new Media Act, which is just being elaborated during the birth of these lines, the members of the Board of Trustees controlling the Radio could be selected in a way that gives dominance to the government party.

The license of the national commercial radios, owned by foreign investors, expired in 2009. The tenders announced for these networks were awarded to two new stations (Class FM and Neo FM), whose owners originate from the interest groups of the two big Hungarian political parties, ensuring a certain degree of “balance”. This decision, which induced disputes within ORTT as well, was followed by a severe debate. On the one hand, the listeners said good bye to their “favored” channels and speakers on spectacular events (a few months later most of these speakers appeared again on the “new” radios operating on the same frequencies). On the other hand, many doubts emerged about the lawfulness of the decision. Although in 2010 the court established at the final outcome of the initiated lawsuits that ORTT would have had to exclude the winning applicants (as it excluded several other tenderers), the decision remained in force, i.e. the court laid down that the new radio owners obtained frequencies unlawfully, but can continue their operation.

 

The digital switchover

By 2006, the frequency management’s lobbying activities at various radio communication forums resulted 5 DAB multiplex frequencies with a national coverage for the future: three in the VHF range and two in the L-band [5]. If these were fully exploited (especially using DAB+ transmission scheme), the problem of lack of frequencies could be practically solved.

The Government published an Act on Digital Switchover (Act LXXIV of 2007) in 2007. Although DAB trials had been performed since 1995 (officially designated as “experimental” broadcasts, transmitting the programs of the public service radio), due to the lack of receivers, promotion and exclusive DAB broadcasts, the audience had not even heard of the existence of this platform [4]. Under the name of Classic+, the Hungarian Radio operated a classical music channel which was available only in this digital format. Due to the complete lack of interest this experiment was finally terminated. While the DVB-T switchover is being performed at full speed, the launch of DAB can be considered as total failure. In 2008 a tender was announced for the implementation of a national DAB multiplex network (in DAB+ format). Both the Hungarian Radio and Antenna Hungária (the largest operator of radio networks in Hungary) submitted a bid; finally the tender was awarded to Antenna Hungária. The trial transmission had been in the air for 13 years in 2009 when the “normal” operation began, though the audience remained completely uninterested. Some of the reasons may be that most of the programs are also available on FM, DAB receivers have not appeared in the shops (or only some very expensive types, sold not more than a few hundreds of them), and the reception area is also limited. The program selection extends to the public service radios and to the major public service content providers (in general: channels broadcasting talk programs). More to the point, even the Hungarian Radio has not contracted with Antenna Hungária yet (by the end of 2010), claiming that the wording of the offered contract is unacceptable. The Hungarian Radio broadcasts its new channel named MR7 via Internet and by its regional (AM/FM) network, not via DAB, i.e. there seems to be no incentive at all for anyone to buy a DAB receiver.

The participants of this process (the Hungarian Radio, Antenna Hungária and NMHH) criticize each other for the failure, though this not the remedy for the situation. Anyway, the point of NMHH is that it currently focuses on digital TV broadcasting [6].

The digital radio policy of Antenna Hungária, whose owners changed more times in the recent years, can be characterized mainly as “waiting for the best opportunity”. Although in 2008 the company performed also DRM experiments on medium wave, currently there is no exact plan or strategy for the digital terrestrial radio transmissions.

The digitization of broadcasting is just one element of the whole digitizing process. The radios had to be digitized as well, especially the Hungarian Radio, which inherited a heavy analog view. The digitization of studio technology, introduction of computers in the execution of transmissions instead of paper based control, or the digitization of archives are all included in this. The progress was not seamless; for example, the news speakers were not enthusiastic about reading the news from a monitor instead of a paper. The new concept in archiving was the recording of the whole stream transmitted a day onto a CD, not only some featured programs. In addition, former transmissions recorded on tape had to be digitized too (for the purposes of replaying if necessary), along with the musical collection of the Radio, etc. These procedures are still in progress today.

 

Online radios

Streaming of the programs of certain radios via the Internet began at a relatively early stage. In the first years this was performed without any regulation, but the authorities collecting copyright fees issued detailed rules on the costs already in 2000. The wireless stations can relatively easily pay these fees, while the online channels can operate at least under clearly controlled circumstances. The largest Hungarian online content provider founded a multi channel Internet radio in 2004 with interactively edited programs (named as “Origo > Play”), but this service soon became a subscription radio under the designation “T-Online Radio”. Such multi channel audio contents without advertisements are offered by satellite and cable TV service providers via their TV platforms in return of a subscription fee.

In the middle of the 2000s the Hungarian Radio enabled the download of all of its transmitted programs back to a 6-months interval, organized in chronological order in a medium audio quality. Though this was a unique solution, it raised copyright concerns. In 2010 all of their programs are still available, but only on demand and only for a week or two in retrospect. The concept of the Hungarian Radio is to provide services beyond the audio content, displaying also text and image information on its homepage, acting like a news portal.

Although pod casts (regularly updated magazine-like mp3 contents) were launched also in Hungary, these are partly edited in foreign languages and most of them are irregular or feature a moderate quality.

The news provided by Info Radio are also available on cellular phones, the Hungarian Radio is active on Facebook and Twitter. Most of the radios, however, do not exploit these opportunities. The radio stations operating in Hungary reach their audience mainly by transmissions in the FM range.

 

 

 

References

[1] Agárdi Péter 2004: A Magyar Rádió utolsó 15 éve. Médiakutató, 2004.  ősz.

[2] Benedek Gergő, Gosztonyi Gergely, Hargitai Henrik 2007:  Kisközösségi rádiózás Magyarországon: az első 3 év. Civil Szemle.  2007/3-4 pp 123-144

[3] Debreczeni kulturha László 2007. szeptember 17:A Tilos Rádió története. Part magazin (online). http://www.partmagazin.hu/index.php/urban-mainmenu-28/504-a-tilos-rrtte

[4] Digitális Rádió Kör 2005: A földfelszíni digitális  rádió műsorszórás (T-DAB)  bevezetése Magyarországon. ISBN 963 8000 65 8

[5]Hargitai Henrik – Tímári Sándor – Sütő László – Bálint Irén – Balla Éva – Biró József – Szombathy Csaba 2006:  Digitális földfelszíni rádió-műsorszórás: a T-DAB bevezetése és a digitalizáció hatása a hangzótartalom-szolgáltatásra. Médiakutató, 2006 tél.

[6] Koi András: Digitális rádió: vége a dalnak? HWSW, http://www.hwsw.hu/dab-digitalis-atallas-radio-antenna-hungaria-nemzeti-hirkozlesi-hatosag.htm (online)

[7] Rangos Katalin 2010: Beszámoló a Magyar Köztársaság Országgyűlése számára. http://www.mrka.hu/index.php?act=64&id=1088

[8] Tüske Ferenc 2000: Hullámtér , avagy a magyar kereskedelmi rádiózás kialakulásának története. Puskás Hírmondó, Online (http://www.visszaaradiohoz.hu/0009/hullam1.html)

[9] Voloncs Laura 2009: „Rólunk szól”- A Szabó család mint a kádári Magyarország kordokumentuma. ELTE BTK. 79 p.

 

* ”Magyar Nóta” is a specific type of popoular songs written in folk-style.

* Abbreviation for the Hungarian First Class football league.

* Means ”Forbidden” in Hungarian.

* Means “Hit Radio” in Hungarian.

* Its literal meaning is ”Rollicking”.

Report of the SGAC Working Group Space Generation Advisory Council on Comprehensive Space Education Curricula – Hungary — Csillagászat és űrkutatás és oktatása Magyarországon

Ez a dokumentum 2003 óta nem frissült!

Report of the SGAC Working Group Space Generation Advisory Council on Comprehensive Space Education Curricula – Hungary

 

Csillagászat és űrkutatás és oktatása Magyarországon

 

 

Szerk: Hargitai Henrik – hargitai@emc.elte.hu

SGAC koordinátor: Babcsán Norbert

1.4 verzió

Legutóbbi javítás: 2003. július.

Köszönet mindenkinek, aki ezen összeállítás elkészítésében segítségemre volt. Ezeket csak azért nem sorolom fel, mert gyakorlatilag minden alább szereplő személy segített a munkában — HH.

Mivel a kutatás és oktatás folyamatosan alakul, állandó változtatásra szorul ez a dokumentum is. Kérem, ha pontatlanságot észlel, vagy valami kimaradt, jelezze a hargitai@emc.elte.hu címen. Köszönöm.

 

TARTALOM

Csillagászat és űrkutatás és oktatása Magyarországon.. 1

1.1. Az űrkutatás hazai története. 4

1.2 Helyszínei, szervezete. 5

1.3. Kutatással foglakozó szervezetek.. 6

1.3.1. Föld a világűrből. 6

1.3.2. Űrfizika.. 7

1.3.3. Űrbiológia – űrélettan.. 10

1.3.4. Űrtechnológiák.. 11

1.3.5. Planetológia.. 11

2. ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS. 11

2.1.Történet. 11

2.1.2. JELEN ÉS JÖVŐ.. 12

2.2 Csillagászati témák a kerettantervben.. 12

2.2.1 „Általános iskolai” szint (1-8.) 13

2.2.2 „KÖZÉPiskolai” szint (9-12.) 13

2.3. Kiadványok az alap- és középfokú oktatásban résztvevők számára (tankönyvek, segédanyagok) 13

2.3.1.Csillagászati tankönyvek. 13

2.3.2.Egyéb tankönyvek csillagászati/űrtani fejezetekkel. 14

2.3.3. Egyéb segédkönyvek középiskolásoknak.. 14

2.3.4. Térképek középiskolásoknak.. 14

3. FELSŐFOKÚ OKTATÁS és kutatás. 14

3.1. Története. 14

3.1.1. A múlt. 14

3.1.2. A JELEN.. 15

3.1.3. A JÖVŐ (tervek) 15

3.2.1.  Űrkutatással foglaLkozó csoportok egyetemeken.. 16

3.2.2 Tanszékhez kötött kutatások (kutató vagy tanári szakokon): 17

3.2.2.1. Csillagászat. 17

3.2.2.2. Földtudományok.. 17

3.2.2.3. Geodézia.. 17

3.2.2.4. Technológia, műszerek.. 17

3.2.2.5. Űrbiológia.. 18

3.3. TANEGYSÉGEK, SZAKOK.. 18

3.3.1. CSILLAGÁSZ SZAKOK / szakirányok.. 19

3.3.2. FIZIKUS, FIZIKA TANÁR, GEOFIZIKUS SZAKOSOKNAK.. 20

3.3.3. TECHNIKA SZAKOSOKNAK.. 20

3.3.4. FÖLDTUDOMÁNYI SZAKOSOKNAK (kutató és tanári) 20

3.3.5. MŰSZAKI/INFORMATIKAI/HÍRKÖZLÉSI SZAKOSOKNAK.. 21

3.3.6. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZAKOSOKNAK.. 21

3.3.7. ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI TÁRGYAK.. 21

3.3.8. ORVOS/BIOLÓGUS SZAKOSOKNAK.. 22

3. 4. Doktori képzés. 22

3.5. TANÁRKÉPZÉS. 22

3.6. TANÁR TOVÁBBKÉPZÉS. 22

3.6.1. FIZIKATANÁR TOVÁBBKÉPZÉS. 22

3.6.2. FÖLDRAJZTANÁR TOVÁBBKÉPZÉS. 22

3.7. Kiadványok.. 23

3.7.1. Felsőfokú tankönyvek, jegyzetek, segédanyagok.. 23

3.7.2. Szakmai SEGÉDANYAGOK.. 24

3.7.3. Szakmai folyóiratok.. 24

3.7.4. Szakmai ÉVKÖNYVEK.. 24

3.7.5. Tudományos diákköri és SZAKDOLGOZATOK.. 24

3.7.6 Disszertációk.. 24

3.8. Szakmai találkozók, szemináriumok.. 24

4. TANÓRÁN TÚLI OKTATÁS ALAP- ÉS KÖZÉPFOKON TANULÓKNAK + ISMERETTERJESZTÉS (public outreach) 25

4.1.1. Szervezetek, intÉzmények.. 25

4.1.2. PLANETÁRIUMOK.. 26

4.1.3. CSILLAGVIZSGÁLÓK (rendszeres nyitva tartással) 26

4.1.4. Szakkörök.. 26

4.1.5. Ifjúsági táborok.. 27

4.1.6. Ifjúsági projektek.. 27

4.1.7. Ifjúsági pályázatok. 27

4.1.5. Ismeretterjesztő előadások, konferenciák, találkozók.. 27

4.2. KÖNYVEK.. 28

4.3. ÍROTT SAJTÓ, FOLYÓIRATOK.. 28

4.3.1. Éves csilagászati ismeretterjesző kiadványok. 28

4.3.2. Havi csillagászati kiadványok.. 28

4.3.3. Természettudományi, űrkutatási/csillagászati cikkeket is közlő kiadványok (Részletes bibliográfiájuk: SZATMÁRY KÁROLY: Magyar nyelvű űrkutatási irodalom és internetcímek. Természet Világa 2001. évi Világűr különszáma és frissítve az interneten [3]) 29

4.3.4. Nyomtatott kéziratos vagy hírlevelek.. 29

4.4. ELEKTRONIKUS MÉDIUMOK.. 29

4.5. INTERNET.. 29

RÉSZLETES TANEGYSÉG LEÍRÁSOK.. 30

F.1. PLANETOLÓGIA.. 30

F.2. CSILLAGÁSZAT.. 34

F.3. KOZMOPETROGRÁFIA.. 37

F.4. MŰSZAKI TUDOMÁNYOK, MŰSZERÉPÍTÉS. 38

F.5. TÁVKÖZLÉS. 40

F.6. ŰRKUTATÁS, asztronautika. 40

F.7. ASZTROBIOLÓGIA.. 41

F.8. ASZTROFIZIKA.. 42

F.9. ÁLLAMVIZSGA TÉTELSOR.. 46

F.10. Kozmikus geodézia.. 46

F.11. AZ ŰRTAN FELOSZTÁSA.. 47

B FÜGGELÉK.. 47

Az űrkutatás és csillagászat oktatásában részt vevők.. 47

FÖLHASZNÁLT IRODALOM: 47

 

 

 

 

GYAKRAN HASZNÁLT RÖVIDITÉSEK

ELTE=Eötvös Loránd Tudományegyetem

SZTE=Szegedi Tudományegyetem (korábban: JATE)

BME=Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

TTK=Természettudományi Kar

DE=Debreceni Egyetem

PTE=Pécsi Tudományegyetem
1. KUTATÁS

 

1.1. Az űrkutatás hazai története

Bay Zoltán Holdra küldött radar visszhang kísérletétől számították a magyar űrkutatás megindulását. Az 1946-ban sikeres holdradarozást végrehajtó csoport szétszóródott, Bay Zoltán nyugatra távozott. A csoport itthon maradt tagjaisok nehézséggel, egyesek üldözéssel találták szembe magukat.

Az ötvenes években már csak egyetlen nemzetközileg elismert eredmény született: Tófalvi Gyula korszerű rádiós ionoszférakutató berendezést alkotott, amelyet 1958-ban világkiállítási aranyéremmel honoráltak.

Az első műhold startja után az MTA Csillagvizsgáló Intézetében már 1958 januárjában (3 hónappal az első mesterséges hold fellövése után!)fiatal csillagászok bekapcsolódtak a műholdak optikai (távcsöves) megfigyelésének világméretű hálózatába . A Magyarországon összegyűjtött többmillió megfigyelés hozzájárult a műholdak nyomonkövetéséhez, a Föld gravitációs erőterének feltérképezéséhez és a felsőlégköri sűrűségváltozások megismeréséhez, a Nap-Föld fizikai kapcsolatok tisztázásához. Ezzel lehetőség teremtődött a holdak élettartamának előrejelzésére, az in situ mérések pontos helyének megadására [7]

A világon mindenütt (K-en és Ny-n is) végrehajtott mérésekével együtt lehetővé tette a holdak pályáinak a nyomon követését és ezen keresztül  a felsőlégkör sűrűségi változásainak a megismerését, és ezzel lehetőség nyílt olyan pontos felsőlégköri modell megalkotására, hogy a  mesterséges holdak megjelenésének pontos előrejelzése lehetővé vált, és ez tette lehetővé, hogy 1961-től kezdve a Budapesti Műszaki Egyetemen megalakult a Rakétatechnikai Tudományos Diákkör, általános űrkutatási célokat tűzve maga elé. [7] Itt már az új generáció jelentkezett, meghatározóan Simonyi Károly diákjai közül.

1965-ben sikerült műholdat rádiósan nemcsak megfigyelni, de az adatokat dekódolni is.  1963-tól pedig ezen pozíciók felhasználásával a CsKI budapesti és bajai  obszervatóriumában megindultak a felsőlégköri sűrűségváltozással kapcsolatos kutatások, amelyek speciális módszerek kidolgozásával lehetővé tették a  nemzetközi modellek hibáinak kimutatását, és ezzel hazánkban is megindult  a Nap-Föld fizikai kapcsolatok kutatása. [7]

A CsKI-ben két új fűtési módot fedeztek fel a felsőlégkörben: a szubszoláris pontból kiinduló zonális szelek kompressziós fűtését  az éjszakai oldalon az egyenlítő környezetében, valamint a gyűrűáramfűtést a geomágneses viharok utáni napokban. [7]

1966-ban Közép-Európában elsőként voltak magyarok képesek (amerikai) meteorológiai műhold felhőképeit venni, s 1968-ban sikerült az USA nyugati része (Mojave központ) és Budapest között a közvetlen műholdas jelátvitelt megoldani. 1968-ban, Csehszlovákia megszállásának idején történt, hogy az USA felajánlotta az együttműködés lehetőségét, ami megpecsételte a műegyetemi csoport sorsát. 1969- ben a csoportot adminisztratív eszközökkel átalakították, s bár egy része máig megmaradt, az eredeti lendület és lehetőség megtört.

A Szovjetunió 1966/7-ben meghirdette az Interkozmosz együttműködést (“A szocialista országok együttmûködése a világûr békés célú kutatásában, felhasználásában”), ami mögött ugyan komoly politikai megfontolások húzódtak meg, de ez egyben lehetőséget is jelentett a Nyugattól elszakított közép-kelet-európai országok kis kutatóközösségeinek. Ezek önmagukban műholdas vagy más űrbeli kísérletet nem tudtak volna folytatni, hasznos alkalmazásról nem is beszélve. Az Interkozmosz kereteit kihasználva kutatórakéták, műholdak, majd bolygóközi szondák fedélzetére is feljutottak magyar műszerek. Szerepet játszottak és játszanak ma is a Naprendszer felfedezésében, a bolygóközi tér, más bolygók és az üstökösök kutatásában.

 

Az első és eddig egyetlen magyar űrrepülés Farkas Bertalan útja volt a Szaljut-6 űrállomásra 1980-ban. E repülés programjában is az elektronika és mellette az anyagtudomány, valamint az orvosi kísérletek játszottak szerepet, s mindegyiknek volt és van földi hasznosítási következménye is. Ekkor használták először a Pille dozimétert az embert érô sugárterhelés mérésére, sikerrel. Ma a műszernek földi változatai is hasznosan működnek, s közben a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) az amerikai, az európai és az orosz részben egyaránt e műszer fejlesztett változatát használják majd. Az akkor az űrben elvégzett fémtechnológiai kísérleteknek magyar-német-kanadai és magyar-amerikai folytatása is van mind a földi technológiai tudásunk fejlődésében, mind pedig a Nemzetközi Űrállomáson végzendő kísérletekben.

A hazai űrkutatás egyik nagy eseménye volt a Halley-üstökös 1986-os visszatérése. Az ezt megközelítő VEGA űrszondák műszerei, köztük televíziós rendszere hazai fejlesztésű.

Az orvosi kísérletek reakcióidő-mérésekkel indultak , ma sokféle orvosi-gyógyászati kísérletben veszünk részt. [1] Számos a KFKI/RMKI-ban tervezett/épített asztrofizikai, bolygókutató stb. műszer (hardver és szoftver) repült, repül vagy vár repülésre.

 

Nemzetközi kapcsolatok 1989 után  [6]

Magyarország 1991. áprilisban általános együttmûködési szerzõdést kötött az ESA-val. 1997-ben hagyta jóvá a magyar kormány és az ESA hazánk csatlakozását az ESA PRODEX programjához (PROgramme de Développement d¢EXpériences Scientifiques). A PRODEX fõ célja, hogy biztosítsa a résztvevõ országok által különbözõ ESA programok számára készítendõ kísérleti eszközök, berendezések, mûszerek finanszírozását. Az ESA PRODEX  az RMKI-nak három programhoz nyújt támogatást: Rosetta, NetLander, Cluster.

Az ESA a Közép- és Kelet-Európa államainak késõbbi teljesjogú ESA taggá válásának elõkészítésére hozta létre az Európai Együttmûködõ Államok Terve (PECS – Plan for European Cooperating States) programot. A magyar kormány 2002. március 7-i határozatában egyetértett azzal, hogy “a Magyar Köztársaság Kormánya európai integrációjával párhuzamosan, az Európai Ûrügynökség (ESA) teljes jogú tagjává váljék, a Magyar Köztársaság kormánya elfogadja az ESA által megjelölt országok részére felajánlott, a teljes jogú tagság elérését elõsegítõ Európai Együttmûködõ Államok Terve (PECS) programot, és csatlakozzék ahhoz.“

A NASA-val 1992-ben történt meg a hivatalos kapcsolatfelvétel, több szakmai együttmûködés alakult ki. 2001. május 14-én írták alá Budapesten a magyar-amerikai kormányközi megállapodást, amely általános jogi keretet biztosít a további szakmai együttmûködéshez, a világûr békés célú kutatásához, tudományos adatok és kutatók cseréjéhez.

1999. októberben írták alá, többéves elõkészítés után az orosz – magyar államközi szintû ûrkutatási együttmûködési egyezményt.

 

 

1.2 Helyszínei, szervezete

 

Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI)

Dr. Both Előd igazgató

Budapest V., Alkotmány u. 27. hso@hso.hu http://www.hso.hu

 

Szakmai háttér:  Űrkutatási Tudományos Tanács (ŰTT)

Elnök: Dr. Almár Iván – MTA Csillagászati Kutatóintézet

Dr. Both Elöd  – a MŰI igazgatója

Apáthy István  – KFKI Atomenergia Kutató Intézet

Csornai Gábor – FÖMI Távérzékelési Központ

Dr. Erényi István – Informatikai és Hírközlési Minisztérium

Dr. Fejes István – FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium

Dr. Ferencz Csaba  – ELTE Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoport

Dr. Karmos György – MTA Pszichológiai Intézete

Dr. Kántor Csaba – PKI Távközlési Főosztály

Dr. Mika János – Országos Meteorlógiai Szolgálat – ÚJ TAG

Dr. Remes Péter – MH Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet

Dr. Roósz András – ME Anyagtudományi Intézet

Dr. Szegö Károly – KFKI RMKI

 

A tárcaközi koordinációt a Magyar Űrkutatási Tanács (MŰT) végzi.

Elnök: Kovács Kálmán, informatikai és hírközlési miniszter

A minisztériumok képviseletében: Apagyi Géza (FVM), Nikodémus Antal (GKM), dr. Csapodi Csaba (IHM), Rudan Ferenc (OM), Bozó Pál (KvVM), dr. Temesi Alfréda (EüM), Ráth Tamás (HM), Kis Gábor (NH), dr. Szegô Károly (MTA) és állandó meghívottként Szelei K. Gyula (KüM)

Az ŰTT képviseletében: dr. Almár Iván elnök

Egyéni szakértôk: Apáthy István, dr. Horváth András, dr. Ferencz Csaba, dr. Magyari Béla, dr. Pap László, Winkler Péter

 

 

1.3. Kutatással foglakozó szervezetek

(az oktatási intézményekben működő kutató szervezeteket lásd az oktatás fejezetnél – 3.2.1.)

1.3.1. Föld a világűrből

Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Központ (FÖMI TK)

http://www.fomi.hu

Központvezető: Winkler Péter

Tevékenység: légi- és űrfelvételek beszerzése, tárolása, előfeldolgozása, szolgáltatása; növénymonitoring, árvízmonitoring, CORINE felszínborítási adatbáztis létrehozása projektben részvétel,

 

Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriuma, Penc

E-mail: fejes@.sgo.fomi.hu

http://www.sgo.fomi.hu

Tevékenység: GPS K+F , Űr-VLBI kutatások

 

Orszagos Meteorologiai Szolgalat Műholdmeteorológiai Kutató Laboratórium

http://www.met.hu

Kutatócsoport vezető: Kerényi Judit

Tevékenység: meteorológiai műholdvevok üzemeltetése és K+F tevékenység az adatok hazai hasznositása érdekében – időjáráselőrejelzés, sugárzási energiamérleg vizsgálatok – felszínvizsgálat.

 

MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet

http://www.ggki.hu

Igazgató: Závoti József

Tevékenység: Felsőlégkörkutatás, magnetoszférakutatás, a Mars geológiai szerkezeteinek vizsgálata a mágneses tér változásai segítségével

 

Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, Földfizikai Osztály

http://www.elgi.hu

Igazgató: Bodoky Tamás

Tevékenység: magnetoszféra-vizsgálat, földmágnesesség (Tihany) és VLF jelenségek folyamatos mérése

 

1.3.2. Űrfizika

MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet

http://www.rmki.kfki.hu

Ig.: Szegő Károly

Tevékenység: űrszonda műszerek építése, tesztelése, magnetoszféra-vizsgálatok (Cluster, RAPID részecskespektrométer, SOHO LION részecskedetektor, Cassini magnetométer és plazmadetektor, Rosetta plazmadetektorRosetta Lander parancs- és adatkezelő alrendszer földi ellenőrző egység, NASA STEREO, CNES Netlander

A KFKI szerepe a hazai űrkutatásban [6]

A KFKI 1950. szeptember 1-jén, – megalapításakor -, két tudományos osztályból állt: Kozmikus Sugárzási Osztály és  Spektroszkópiai Osztály.

A Nemzetközi Geofizikai Évre (1957/58) tervezték és 1958. február 20-án állt üzembe a kozmikus sugárzás müon komponensének vizsgálatára szolgáló, a felszín alatt 20 méter mélységben kiépített “földalatti obszervatórium”, a kutatócsoportot Somogyi Antal vezette. Az automatikusan regisztráló három teleszkóp 1986-ig, két és fél napfoltcikluson át üzemelt. A világon mindössze három állomás mûködött megbízhatóan több napfoltcikluson keresztül, ezek egyike a “Budapest állomás”. Itt észlelték elõször a Forbush-effektust a nagy energiák tartományában.

Az interkozmosz programon belül RMKI kutatói elsõ igen jelentõs eredménye a napszél – Vénusz kölcsönhatással kapcsolatos. A Venyera-9, -10, majd a Pioneer-Venus-Orbiter adatainak felhasználásával sikerült megmagyarázni a Vénusz éjszakai ionoszférájának kialakulását. (Gombosi Tamás volt az elsõ kutató, aki szovjet és amerikai mérési adatokhoz egyaránt hozzájuthatott.)

A nyolcvanas évek elején indult a máig legnagyobb magyar ûrfizikai vállalkozás, a részvétel a szovjet Vénusz – Halley (VEGA) programban. A csúcsidõszakban a KFKI mintegy 400 munkatársa vett részt a programban a KFKI-ban Szabó Ferenc és Szegõ Károly vezetésével (RMKI, AEKI, MSZKI, MSZI). 1986. márciusában a VEGA-1 és VEGA-2 űrszondák a Halley-üstökösnél mértek: a mûszerek egyharmada Magyarországon, ennek jelentõs hányada pedig a KFKI-ban készült. A nagyrészt az RMKI-ban tervezett és épített televíziós rendszer nem csak képeket közvetített az üstökösrõl, – a történelemben elõször kaptunk képeket egy üstökös magjáról -, hanem önállóan, földi utasítások nélkül megkereste és folyamatosan nyomon követte az üstökös magját, ráirányította a szondák mérõmûszereit. Ez volt az ûrkutatás történetében az elsõ eset, amikor valósidejû képfeldolgozás alapján történt az autonóm vezérlés. Az RMKI-ban tervezték és építették a VEGA misszióhoz a TÜNDE töltöttrészecske-detektort, az ûrplazma tanulmányozására szolgáló másik detektor (PLAZMAG) építésének magyar résztvevõi pedig az AEKI és az RMKI munkatársai voltak.

Amerikai kutatók több ízben magyar közvetítéssel kapcsolódtak be a VEGA programba. Ekkor született meg a NASA-val az elsõ magyar együttmûködési egyezmény.

1985-tõl dolgoztak az RMKI és az AEKI munkatársai a Phobos programon, amelynek célja a Mars térségének és a Mars Phobos nevû holdjának a tanulmányozása volt. Magyar, szovjet, osztrák, NSZK, holland, ír és amerikai együttmûködésben készült a részecskedetektor, a leszállóegység fedélzeti számítógépe pedig szovjet-magyar együttmûködésben. Ez volt az elsõ kisméretû, hibatoleráns autonóm fedélzeti számítógép, a leszállási manõverre azonban a leszállóegységet hordozó szondák meghibásodása miatt nem kerülhetett sor.

A KFKI-ban 1980-87 idõszakban született ûrfizikai tudományos publikációk közül 4 bekerült a Naprendszer témakörében legmagasabb idézettséggel rendelkezõ 7 publikáció közé.

Az RMI szerepe a hazai űrkutatásban [6]

Napkutatás Az RMKI munkatársai az Ulysses ûrszonda (ESA 1990) adatai alapján a helioszféra mágneses terét vizsgálták, a londoni Imperial College egyetemmel együttmûködve a magnetométer adatainak fizikai értelmezésében vesznek részt.

Az egyik Nap-Föld librációs pontban parkoló  SOHO (SOlar Heliospheric Observatory, 1995) ûrszondán a részben az RMKI-ban készített LION detektor az energikus részecskéket méri. A LION adatokat és más ûrszondák egyidejû észleléseit (koronakitöréseket követõ lökéshullámok sebessége, érkezési ideje) összevetették három lökéshullám-terjedési modellel, megvizsgálták a földmágneses viharok elõrejelzésének lehetõségét.

A NASA 2005-re tervezett STEREO programja elsõként lesz képes a Nap háromdimenziós vizsgálatára: két, azonos felépítésû ûrszondát állítanak Nap körüli pályára. Az RMKI munkatársai társkutatói pozícióban vesznek részt a programban, megkezdték a koronakitörésekkel kapcsolatos részecskeesemények modellezését.

A Föld környezete  A Föld környezetének vizsgálatára indult az Európai Ûrügynökség CLUSTER programja, melynek keretében 4 azonos mûszerezettségû szonda egyidejûleg, a tér 4 különbözõ pontján gyûjt adatokat, hasonlóra még nem volt példa az ûrkutatásban. Korábban egyetlen szonda mérései alapján gyakran nem lehetett eldönteni, hogy egy jelenség azért változott-e, mert a szonda más helyen mért, vagy pedig azért, mert késõbbi idõpontban mért. A CLUSTER holdaknál  az RMKI több kísérletben vállalt szerepet (RAPID ion- és elektronspektrométer, magnetométer), részt vettek a RAPID spektrométer egyes részegységeinek építésében. A fellövés 1996. június 4-én az Ariane-5 rakéta meghibásodása miatt kudarcba fulladt. Az ESA a program megismétlése mellett döntött, 2000. július 16-án és augusztus 9-én sikeresen pályára állították a CLUSTER II. 2-2 mûholdját. Az adatközpontok (Cluster Data Management System) egyike az RMKI-ban mûködik, a magyar központ a pályaadatokért felelõs.

A Föld plazmakörnyezetére alkalmazták a Mars körüli elektromosan töltött porszemcsék pályáira vonatkozó numerikus számításaikat. A Föld környezetében egyre nagyobb mértékben az emberi ûrtevékenységbõl származó ûrszemét a részecskék forrása. Míg a nagyobb darabokat egyenként nyomon követik, a cm alatti nagyságú, eróziós-szétesési folyamatokból ill. rakéta-fúvókákból származó ûrtörmelék nem követhetõ, dinamikájának ismerete viszont igen fontos. A Föld plazmakörnyezetének szimulálására 3 dimenziós, idõfüggõ modellt fejlesztettek ki, ezzel vizsgálták a geostacionárius pályáról induló részecskék mozgását. Kimutatták, hogy a magnetoszférikus perturbációk miatt a hosszú élettartamú pályák megszûnnek. A 0,1 nm-es méretû szemcsék élettartama 1 hónapnál rövidebbre, a még kisebbeké néhány órára csökken, a 0,03 nm méretûek pedig ki is lökõdhetnek a Föld környezetébõl.

A földi magnetoszféra kozmikus eredetû porszemcsékre gyakorolt hatásának vizsgálatával kimutatták, hogy a magnetoszférának a beérkezõ szemcsék méretétõl, sebességétõl és mozgásirányától függõ  “árnyékoló” hatása van. A szimulációk azt mutatták, hogy a magnetoszférikus effektusok lecsökkentik a bolygóközi és a Holdról származó, 0,1 mikrométernél kisebb porszemcsék fluxusát, de ez az árnyékolás a nagy sebességû üstökös eredetû porszemcsék esetében kevésbé hatékony. Elemzéseket készítettek egy, az International Space Station-ra javasolható nagy felületû pordetektorra vonatkozóan.

A Durhami Egyetem kutatóival együtt vizsgálták a szoláris és galaktikus eredetû kozmikus sugárzás nagymértékû változásainak a Föld éghajlatára, élõvilágára gyakorolt hatását, a kozmikus események és a fajok tömeges kipusztulása közti kapcsolatot elemezték. A Földnél mért részecskefluxusok statisztikai elemzésével valószínûsítették, hogy a földtörténet során az eddig mért legnagyobb Nap-eredetû fluxusoknál legalább 2-3 nagyságrenddel nagyobbak is elõfordultak, és ezek kozmikus katasztrófákhoz vezethettek. A galaktikus események közül a közeli szupernóva-robbanásokat találták legveszélyesebbnek. A 10¹⁵ eV körüli energiájú kozmikus sugárzás intenzitásváltozásai és anizotrópiája arra utalnak, hogy egy közeli szupernóva hatása jelenleg is érzékelhetõ.

Vénusz és Mars    A Vénusz éjszakai ionoszférájában zajló kémiai és fizikai folyamatokat 10 különbözõ ionfajta feltételezésével modellezték, és megvizsgálták a nagy plazmasûrûség fenntartásáért felelõs két fõ folyamat, a nappali oldal felõli atomos iontranszport és a nagyenergiájú elektronok okozta ütközéses ionizáció relatív fontosságát. Eredményeiket a Pioneer-Venus-Orbiter méréseivel összehasonlítva azt találták, hogy erõs napaktivitásnál az atomos iontranszport dominál, míg a napaktivitás minimuma környékén az elektron kiszóródás egymagában is képes fenntartani az észlelt nagy plazmasûrûséget.

A Phobos programban 1989-ben gyûjtött plazmaadatok feldolgozásával megmutatták, hogy a napszéllel való kölcsönhatás folytán a Mars körül kialakuló fejhullám szerkezete hasonlít a Földéhez és a Vénuszéhoz. Az ionoszféra feletti plazmarétegrõl megállapították, hogy a sokfajta, látszólag különálló egyedi határfelület egy összetett plazmaréteg megnyilvánulása, ez a Mars nappali mellénye. A Mars kutatásról 1990-ben Sopronban tartott COSPAR konferencia anyaga Szegõ Károly szerkesztésében jelent meg könyvalakban: Environmental Model of Mars. COSPAR Colloquia Vol.2.(1991)

A Mars Global Surveyor ûrszonda a Mars bizonyos tartományaiban, a felszín felett kb. 200 km magasságban kéregmágnességnek tulajdonítható jelentõs mágneses térnövekedést észlelt. Megmutatták, hogy a Fobosz-2 ûrszonda által 1989. február 1-jén 1000 és 2000 km közötti magasságban észlelt plazmapopulációt feltehetõleg jelentõsen befolyásolta a kéreg mágneses hatása.

1988-ban indult meg a szovjet Marsz-92 program tervezése, az RMKI több plazmafizikai kísérletbe kapcsolódott be, három plazmamûszer építésében vettek részt (MAREMF, MARIPROBE, SLED-2), fedélzeti számítógépet fejlesztettek a marsjármûhöz (rover). A programot többször módosították és halasztották, az 1996-ban fellõtt ûrszondát nem sikerült pályára állítani és megsemmisült.  (A KFKI AEKI-ben készült a  MAREMF spektrométer kisfeszültségû egysége.)

Az ESA és a francia CNES ûrügynökség 2007-ben indítja a Marsra a NetLander missziót, ennek keretében négy felszíni állomást helyeznek a bolygó felszínére (Net: network, hálózat; Lander – leszállóegység). Így a Marson is lehetõség nyílik a folyamatok térbeli és idõbeli változásainak szétválasztására. Az RMKI társkutatói szinten, finn kutatókkal együtt vesz részt a felszíni mérõállomások és a hordozó szonda közötti interface egység elkészítésében, francia együttmûködésben tervezik az elektron/ion spektrométert. A Mars körüli pályán keringõ (orbiter) egységre tervezett, öt érzékelõt tartalmazó Dynamo plazmafizikai kísérlethez az RMKI fejleszti a vezérlõ számítógépet.

Szaturnusz A Cassini űrszondán (1995-, érk.: 2005) az RMKI munkatársai a mágneses térerõsséget és a plazmarészecskék eloszlását mérõ mûszerek létrehozásában vettek részt a földi fejlesztést és a kalibrálást támogató berendezések elkészítésével. A NASA vezetõje 1998. novemberben NASA-díjban részesítette Földi Lajost, Gladkih Irinát (KFKI AEKI), Nagy Lászlót, Szalai Sándort és Szegõ Károlyt.

Sikeres modellt dolgoztak ki a Szaturnus E gyûrûje térbeli struktúrájának és optikai mélységeloszlásának magyarázatára. Ez a legnagyobb kiterjedésû, 6 holdat is magába foglaló porgyûrû a Naprendszerben, a Cassini a tervek szerint többször áthalad majd a gyûrûn és méri a poreloszlást. A modell alapján használható szoftvereszközt fejlesztettek ki a Cassini ûrszonda Szaturnusz közeli porméréseinek elemzésére. Modellezték a Szaturnusz Titán holdjának közelében várható hullámaktivitást. (A Mars és a Vénusz környezetében azt tapasztalták, hogy a bolygó gyenge mágneses tere és a napszél által indukált tér kölcsönhatása magnetohidrodinamikai hullámokat kelt. A Titán a Szaturnusz magnetoszféráján belül kering, ezért itt a Szaturnusz és a Titán mágneses terei közti kölcsönhatás kelt hullámokat.)

Üstökösök kutatása  A 2003-ban induló Rosetta ûrszonda elsõ alkalommal kínál lehetõséget egy üstökösmag felszínének közvetlen vizsgálatára. Modell számításokat végeztek a Naptól távoli üstökösmagok felszínének viselkedésére, kimutatták, hogy a felszínrõl kilökött néhány mikron méretû porszemcsék feltöltõdnek és csillapított rezgõmozgást végeznek. A számítások az ESA Rosetta ûrmissziójának elõkészítését szolgálták. Kimutatták, hogy a leszálló egység által az üstökösmagon felkavart porfelhõ nem az ûrszondán, hanem attól jóval távolabb, kb. 4 óra elteltével ülepedik le. A Rosetta Landernél várható fékezõdést a Naprendszer kis égitestjeinek statisztikus tulajdonságai alapján készített alakmodellek felhasználásával számították ki. A Wirtanen üstökös fizikai modelljének pontosítása érdekében újra elemezték a Halley üstökös magjáról szerzett ismereteket. Kimutatták, hogy a gázok sugárszerû kiáramlása nem a felszín aktivitásának inhomogenitása, hanem a felszíni topográfia szerkezete miatt jelentkezik. Ez az új üstökösmodell a korábbi felfogással ellentétben a gáz- és porkilövelések (jet) szerkezetét nem sokparaméteres aktív és inaktív zónák segítségével reprodukálja, hanem egy új, háromdimenziós gázdinamikai kód segítségével a felszín topográfiájára vezeti vissza e jelenségeket.

Az RMKI részt vesz a Rosetta Orbiterre kerülõ, öt különbözõ érzékelõt tartalmazó plazma mérõrendszer létrehozásában. A fedélzeti elektronikához az érzékelõk számára szükséges tápfeszültségeket szétosztó egységeket és a teljes plazma mérõrendszer tesztelését támogató földi ellenõrzõ berendezést fejlesztettek. Az RMKI meghatározó szerepet játszik a leszállóegység központi számítógépének fejlesztésében. Létrehozták a fedélzeti vezérlõ és adatgyûjtõ számítógép központi illesztõegységét és a leszállóegység (Lander) autonóm mûködését biztosító programot fejlesztettek. A nagy távolság (a Nap-Föld távolság 3,5-szerese) miatt a számítógép teljesen magára hagyatva irányítja majd a leszállást, önállóan szervezi a mérõmûszerek adatgyûjtését az üstökös felszínén. Szegõ Károly volt a Rosetta Lander Steering Committee, a leszálló egység építését összehangoló nemzetközi bizottság vezetõje. A Rosetta felbocsátását az ESA hordozórakétája bizonytalansága miatt bizonytalan időre elhalasztották.

Röntgencsillagászat A Szpektr-X-Gamma (Spectrum-Röntgen-Gamma) nemzetközi röntgen-csillagászati ûrkísérlet elõkészítése 1994-ben indult meg az ELTE Atomfizikai Tanszékével együtt,  fedélzeti adatgyûjtõ és vezérlõ számítógép (BIUSZ) és a hozzá tartozó földi ellenõrzõ berendezések fejlesztésével. A BIUSZ repülõ példányai elkészültek az RMKI-ban, tesztelésre várnak. A program jövõje az orosz ûrügynökség pénzügyi gondjai miatt bizonytalanná vált.

Önjáró hold-vagy marsautó  Kezdetben csak az Orosz Ûrügynökséggel együttmûködve, majd az EUREKA program keretében francia-spanyol-orosz-magyar együttmûködésben bolygófelszín kutatására alkalmas, a Marson vagy a Holdon bevethetõ önjáró robotot terveztek. A robot részben autonóm mozgású kutatóállomás lesz, amely különbözõ terepeken fizikai méréséket végez, ehhez a Földön csak egy-egy hosszabb szakaszra jelölnek ki útvonaltervet. Az önjáró roverhez az RMKI-ban készült el az elosztott intelligenciájú számítógépes rendszer, amelynek három számítógépe a kerekek mozgását hangolta össze, míg egy-egy nagy számítóteljesítményû processzor végzi a sztereoképek feldolgozásával a legkisebb kockázatú út kijelölését, illetve a manipulátor (robotkar) mozgásának vezérlését. A megvalósított elsõ példányt sikeresen tesztelték Toulouse-ban. Egyelõre sem az ESA, sem a francia CNES terveiben nem szerepel a Holdon vagy a Marson bevethetõ rover megépítése.

Kozmikus sugárzás A Kozmikus Fizikai Fõosztály jelenlegi osztályai: Bolygókutatási Osztály (Kecskeméty Károly), Interplanetáris Kutatások Osztálya (Erdõs Géza). Kutatók: Dóbé Zoltán, Erdõs Géza, Földy Lajos, Juhász Antal, Kecskeméty Károly, Király Péter, Kondor András (elhúnyt 1994-ben), Kopányi Vilmos, Kóta József, Kõrösmezey Ákos, Lorencz Kinga, Merényi Erzsébet, Németh Zoltán, Roboz András, Schréter János, Somogyi Antal, Szegõ Károly, Tátrallyay Mariella, Varga András.  Az Ûrtechnikai Laboratórium vezetõje Szalai Sándor. Munkatársak: Anisics Zsolt, Baksa Attila, Balázs András, Bíró József, ifj. Erõ János, Hernyes István, Horváth István, Nagy János, Nagy László, Pálos Zoltán, Rusznyák Péter, Spányi Péter, Sulyán János, Szabó László, T. Szûcs István (elhúnyt 1999-ban),Várhalmi László, Vizi Pál.

Az RMKI önállóvá válásával egyidõben alakult át a hazai ûrtevékenység állami irányítása. Megszûnt az Interkozmosz Tanács, 1992. januárban egy kormányrendelet új ûrkutatási szervezetet hozott létre. A szervezetet miniszter felügyeli, a politikai államtitkár által vezetett Magyar Ûrkutatási Tanács koordinálja a magyar ûrtevékenységet és dönt stratégiai kérdésekben.

Az RMKI munkájában meghatározóak az európai (ESA), az amerikai (NASA) és az orosz ûrügynökséggel kiépített intézményes kapcsolatok.

Az RMKI rendezte meg 2000. június 13-15. között Budapesten ill. Debrecenben a Magyar Ûrkutatók Világtalálkozóját. Az elõadások nagy részét a Fizikai Szemle 2000/8 száma közölte.

 

 

KFKI Atomenergia Kutató Intézet Űrelektronikai Csoport

E-mail: apathy@sunserv.kfki.hu

http://www.kfki.hu/~aekihp/sklhome/

Tevékenység: Pille doziméter, Rosetta SPM detektor  (napszél-üstökös kölcsönhatás), stb.

 

MTA Geonómiai Tudományos Bizottság 

Lásd: ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport

 

MTA Csillagászati Kutatóintézete

Konkoly Obszervatórium

http://www.konkoly.hu

E-mail:almar@ogyalla.konkoly.hu

Űrkutató Csoport

Vezeti: Almár Iván

Tevékenység: Nap-föld fizikai kapcsolatok kutatása, felsőlégkör-kutatás, semleges és ionizált komponens  közötti kapcsolatok, összehasonlító planetológia, kis égitestek kutatása: üstökös-, kisbolygókutatás.

Oktatás: lásd ELTE TTK Csillagászati Tanszék

A NASA Kisebb égitestek adatbázisa az MTA CsKI-ben.

Vezeti Kelemen János (kelemen@konkoly.hu)

Asztrofizikai Csoport

Vezeti: Balázs Lajos

 

 

 

MTA KTMCsKI Napfizikai Obszervatóriuma, Debrecen http://fenyi.sci.klte.hu

Ludmány András E-mail: ludmany@tigris.klte.hu

Tevékenység: napfoltok, flerek, Nap-Föld kapcsolatok kutatása, napfoltkatalógus szerkesztése.

Oktatás: Lásd a Debreceni Egyetemnél 3.4.2. fejezetnél.

 

ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma http://www.gothard.hu

 

MTA Fizikai Tudományok Osztálya Csillagászati és Ûrfizikai Bizottsága

Elnök: Szegõ Károly.

 

1.3.3. Űrbiológia – űrélettan

MTA-SE Biofizikai Kutatócsoport, Budapest

Vezető: Rontó Györgyi E-mail: RONTO@PUSKIN.SOTE.HU

Kutatás: UV-C sugárzás hatásainak vizsgálata

 

MTA Pszichológiai Kutatóintézet Pszichofizikai Részlege

http://www.mtapi.hu

Programvezető: Karmos György

 

Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Immunológiai Intézet

mrapcsak@jaguar.dote.hu

Kutatás: mozgáshiány és izomsorvadás összefüggései

 

Johan Béla Országos Epidemológiai Központ Mikrobiológiai Kutatócsoport

l.batkai@freemail.hu

Kutatás: szimulált mikrogravitáció hatásának sejtszintű vizsgálata

 

Magyar Honvédség Kecskeméti Repülőkórház

Lásd: SZTE ÁOK Repülő- és Űrorvosi Tanszék

grosza@repulok.aeromed.hu

Kutatás: mikrogravitációs és árutazást követő readaptáció alatti érzékszervi vizsgálatok

 

Magyar Honvédség Központi Honvédkórház, Vesztibuláris és Pszichológiai Kutatócsoport

khkig@axelero.hu

Kutatás: érzékszerek működése mikrogravitáción

 

1.3.4. Űrtechnológiák

Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet

http://www.szfki.hu

Témavezető: Gránásy László

Kutatás: anyagtechnológia mikrogravitációs környezetben

 

1.3.5. Planetológia

Kifejezetten planetológiával foglalkozó intézet vagy intézeti egység nincs.

 

MTA Geonómiai Bizottság Planetológiai és Meteoritikai Albizottság 

Lásd: ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport

 

MTA Csillagászati Kutató Intézete Űrkutató Csoport lásd  1.3.2. ŰRFIZIKA MTA

 

Magyar Állami Földtani Intézet Kozmikus Anyag Kutató Csoportja

E-mail:detre@mafi.hu

Vezeti: Detre Csaba

Tevékenység: mikrometeoritek, szferulák vizsgálata

 

TIT Budapesti Planetárium

http://www.planetarium.hu

Igazgató: Horváth András

Kutatás: Marsi DDS-ek vizsgálata, Phobos réteges szerkezete

 

2. ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS

Lásd még: tanártovábbképzések

2.1.Történet

A csillagászat külön tantárgyként az 19/20. századfordulót leszámítva nem volt Magyarországon az általános vagy középiskolákban. Az oktatásban hol a fizika, hol a földrajz  tantárgyakhoz sorolták be (ezt jól szemlélteti egy korabeli tankönyv címe: Fizika a csillagászati és fizikai földrajz elemeivel). Mára, ahogy elérhetővé vált a megfelelő tudásanyag,  a bolygótani rész a földrajzosoké lett, a csillagászati/asztrofizikai rész a fizika tárgyában maradt (elvileg és általában – átfedések maradtak).

A 19. század első felében a bolygótannal foglalkozó tankönyvek csillagászati, matematikai vagy természetrajzi tankönyvekben szerepelnek. 1869-től jeletkezik a csillagászati földrajz tankönyvekben a bolygótan. 1896-ban jeletkezik először kifejezetten fizikakönyv csillagászati résszel, pontosabban kozmográfiával – azaz csillagászati földrajzzal. Ugyanekkoriak az első csillagászati és fizikai földrajz elemei könyvek, mely cím alatt ezután 1946-ig adnak ki tankönyveket.  (változatai: fizikai és matematikai földrajz, fizika a csillagászati és fizikai földrajz elemeivel, csillagászattan és fizikai földrajz vagy csak csillagászati földrajz – az egységes földrazjtudomány szétdarabolódásával jelentek meg a fenti elnevezések: a fizikai földrajz, mely a természetföldrajznak, és a matematikai, mely a csillagászati földrajznak felel meg; mindezek pedig leválnak a történeti és társadalmi földrajzról). A húszas évek közepén matematikai és csillagászati földrajz az Ausztráliát, Amerikát, Afrikát és a sarkvidékeket bemutató földrajzkönyvben szerepelt. 1931-ben leánygimnáziumok számára a gyakorlati fizikaoktatás része volt a csillagászat (akkoriban a szertárakban nem volt különleges tárgy egy távcső).

A fenti tematika után – ahol jól látszott a csillagászattan fizika és földrajz közötti helyzete – nagy változás a szocializmussal érkezett el. A földrajz terepét átengedték a gazdaság- (társadalom-) földrajznak, a fizikában pedig az asztrofizika maradt meg a csillagászatból. A bolygókról kevés szó esett – még nevük ismerete is nagy tudásnak számított. Az 1952-57 közti asztrofizikát (fizika tantárgy keretein belül oktatták) egy időre felváltotta a csillagászattan majd csillagászat, de 1968-tól 1983-ig ismét asztrofizika néven szerepelt, továbbra is negyedikes gimnazistáknak. A Tóth Aurél féle földrajzkönyv eredeti, 1965/67-ös kiadásaiban még szerepelt a Naprendszer keletkezésének elmélete az egykoru fizikakönyvvel nagyjából azonos képekkel és szövegekkel; és egy külön fejezet a Napról (a bolygók viszonyairól nem volt szó). Ezek a fejezetek azonban a későbbi – tetszésdíjas – kiadásokból már kikerültek. 1981-ben kezdett ismét visszatérni a földrajzhoz, egyelőre csak a fakultációs tananyagban ill. általános iskolákban nyolcadik osztályban.

 

2.1.2. JELEN ÉS JÖVŐ

Ma a csillagászat és planetológia űrkutatás mellett sokszor földrajzkönyvek – változó minőségű – bevezető fejezeteiben kap helyet. A NAT bevezetésével hivatalosan is a földrajzoktatás része (Földünk-Környezetünk) lett. (Itt a minimális teljesítmény a bolygókról: “Legyen képes felismerni a főbb égitesteket: Nap, Hold, nagy bolygók”). Földrajzban ma különféle nevű csomagokban szerepel (Általános földrajzi ismeretek és a távoli kontinensek; Földön innen, földön túl; Lakóhelyünk, a Föld; Általános természetföldrajz). A földrajzon belül van azonban klasszikus csillagászati-asztrofizikai rész is, amire a tanárok nincsenek képesítve. A diákok ugyanakkor csillagászattal találkozhatnak a fizika órán is (fizika tankönyvcsomag negyedik vagy második osztályosoknak szánt könyveiben szerepel (általában a modern fizika mellett), más évfolyamú tanulmányaik alatt. Így a csillagászat oktatása néhol dupla vagy semmi: egyes diákok kétszer-háromszor is tanulják (ugyanazt az alap-tananyagot), mások viszont elképzelhető, hogy egyáltalán nem találkoznak vele. Talán még jobban megosztott a távérzékelés helyzete: annak földrajzi alkalmazásai miatt földrajzórán próbálják megtanítani, míg fizikai alapjait a fizika tárgyban tanulják. Hasonlóan az űrkutatás különböző ágaival is találkozhatnak a diákok itt is és ott is.

A csillagászat, ezen belül a bolygótan középiskolai oktatásbeli helyzete a szabályozás ellenére is kaotikus. Ennek részint az is az oka, hogy iskolánként változik a középiskola éveinek száma (4,6,8). A hatosztályos gimnáziumban pl. van idő a bolygókkal is foglalkozni, de a négyosztályosban, ahol a földrajz csak 1-2 évig kötelező, nincs.

A kerettanterv (KET) bevezetésével ismét változott a helyzet, a tanároknak jobban ragaszkodniuk kell a központi tantervhez, benne a kevesebb űrtani anyaghoz.

A csillagászat és planetológia tantárgyi helyzete (nemkülönben a fizikáé és földrajzé) ma szinte rosszabb, mint akár száz évvel ezelőtt. Ez összefüggésben van a reál tárgyak csökkenő óraszámával és azzal is, hogy a földrajz és fizika tanárképzésben általában a tanárok nem találkoztak ilyesmivel tanulmányaik során (legfeljebb speciálkollégiumként), így mind a tanórákon mind az általuk írt tankönyvekben “rögtönözniük” kell. A kérdés különösen nehéz a tudományterület tudásanyagának gyors elévülése miatt.  (HH)

A mai helyzet

Földrajz. Középiskolában a tanárok és tanárnők, ha nem érdekli őket a csillagászat, akkor gyakran kihagyják a teljes témakör oktatását. Több középiskolai tankönyv ezért már az első évben a csillagászatot tanítja, úgymond a földrajz tárgy bevezetése gyanánt. Így némileg kevésbé megkerülhető a témakör, bár a szabad tankönyvválasztás, illetve, hogy a diákok nagyrésze már nem is tankönyvből tanul – hanem a tanár által elmondottak jegyzeteléséből – még mindig nehézségeket okoz. [7]

Fizika órákon hasonló a helyzet, bár a fizikán belüli 12. osztályban tanítandó asztrofizika témakör igazából sem asztrofizikával, sem planetológiával nem foglalkozik. Leginkább a műholdak keringési sebességét kell kiszámítani különböző távolságokban. Ha persze a tanárt érdekli is a csillagászat, részletekbe is belemehet. [7]

 

 

 

2.2 Csillagászati témák a kerettantervben

(http://www.om.hu/j222.html) (dr. Szatmáry Károly összeállítása alapján)

Csillagászati/asztrofizikai ismeretek a fizika tárgyán belül a 11. évfolyamon, planetológiai és űrkutatási ismeretek a földrajz tárgyán belül a 9. évfolyamon (kb. 1-3 órában)

 

2.2.1 „Általános iskolai” szint (1-8.)

TERMÉSZETISMERET

5. évfolyam: időjárás, éghajlat
6. évfolyam: Tájékozódás a térképen és a földgömbön, Éghajlat, éghajlati övezetek

 

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK (=földrajz)

7–8. évfolyam  semmi

2.2.2 „KÖZÉPiskolai” szint (9-12.)

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK (=földrajz)

9. évfolyam: Térképészeti ismeretek; Kozmikus környezetünk (PLANETOLÓGIA és ŰRKUTATÁS a földrajz tárgyon belül) (A Naprendszer. A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Föld mint égitest. A Föld a Naprendszerben. A Föld mozgásai és azok következményei. Tájékozódás a földrajzi térben és időben. A napi és az évi időszámítás, a helyi- és a zónaidő számítása. Az űrkutatás a Föld szolgálatában. A mesterséges égitestek szerepe a Föld és a Naprendszer megismerésében. Az űrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben, a gazdaságban.), A geoszférák földrajza, A természetföldrajzi övezetesség

 

FIZIKA

7. évfolyam: Erőfajták (gravitáció)
8. évfolyam: Fénytan
9. évfolyam: A lendület-megmaradás (rakéta), Körmozgás dinamikai vizsgálata, Egyetemes tömegvonzás (Newton és Kepler törvényei)
10. évfolyam: A mágneses tér
11. évfolyam: Elektromágneses hullámok, Hullámoptika, Magfúzió (csillagok energiatermelése); CSILLAGÁSZAT (a fizika tárgyon belül): Csillagfejlődés, Kozmológia alapjai, Űrkutatás

 

2.3. Kiadványok az alap- és középfokú oktatásban résztvevők számára (tankönyvek, segédanyagok)

2.3.1.Csillagászati tankönyvek

Jelenleg csak egy hivatalosan használt csillagászat tankönyv van forgalomban. A múltban, már az 1900-as évektől voltak kifejezetten csillagászati tankönyvek, de a II: világháború után a csillagászat a fizika tárgyba, majd a planetológia az 1980-90-es évektől a földrajzi tankönyvek anyagába épült be.

 

Simon Tamás: Csillagászat (AKG Kiadó, 1997, 3. kiadás) (Kapható természetföldrajz tankönyv részeként is)

 

2.3.2.Egyéb tankönyvek csillagászati/űrtani fejezetekkel

Nemerkényi Antal: Általános Természetföldrajz/ Lakóhelyünk a Föld  (3 változatban, egyszerzős, Kereszti Péterrel, ill. Sárfalvi Bélával)

Balogh-Tóth: Földrajz III (fakultatív): A Naprendszer és a Föld fejezet

Jónás Ilona, dr. Kovács Lászlóné, Vízvári Albertné: Földrajz 9. osztályos tankönyv (A Föld és kozmikus környezete c. fejezet), Mozaik Oktatási Stúdió 2001

Both Előd-Horváth András: Űrkutatás, fakultációs modul a gimn. IV.o. számára, Műszaki Kiadó 1985

 

2.3.3. Egyéb segédkönyvek középiskolásoknak

Jakucs László: Természetföldrajz I. A Föld belső erői („Középiskolások kézikönyve) sorozat (A Föld és a kőzetplanéták keletkezése, összehasonlítása)

Jakucs László: Természetföldrajz II. A Föld külső erői („Középiskolások kézikönyve) sorozat (Impakt jelenségek a Föld felszínén fejezet)

Kereszturi Ákos: Csillagászat. Fogalmak, magyarázatok. Diák-Kiskönyvtár sorozat.

Hunyadi László: Csillagászati és általános természeti földrajz, Calibra Kiadó 1994

Horányi Gábor: Csillagászat, Calibra Kiadó 1996

 

2.3.4. Térképek középiskolásoknak

Különösen a földrajzkönyvekben lenne elsődleges szerepe a térképeknek. Hold- vagy bolygótérképek[1] tankönyveinkben, iskolai atlaszunkban alig találhatók. Hazai atlaszainkban a legrészletesebb holdtérkép az 1906-os Nagy Magyar Atlaszban jelent meg [2] azóta csak egyszerüsített vázlatok vagy az sem. Iskolai atlaszban részletesebb holdtérkép a Cartographia által 1978-ban kiadott középiskolai atlaszban látható – ez az atlasz azonban nem hazai piacra, hanem a vajdasági diákoknak készült!

A legújabb kiadású (Cartographia) középiskolás földrajzi atlaszoban az égbolt térképe és a bolygók adatai, valamint a Hold kb. 3 cm átmérőkú rajza (feliratok, magyarázat nélkül) szerepelnek. A bővített világatlaszban ezen kívül szerepel a bolygók méretarányos rajza, melyen metszetben a belső szerkezetük is látható. A Hold esetében számmal megírva szerepelnek a magyar elnevezések, a hold rajzán pedig a leszáltt szondák nevei láthatók. Furcsa mód tehát a földrajzi atlasz készítői a Holdi névanyagot kevésbé fontosnak tartották ahhoz, hogy magára a Hold rajzára ráírják, az egyéb bolygóknak pedig a minden adatát és belső szerkezetét tartották fontosabbnak annál, mintsem földrajzi neveit feltüntessék (a fentiek természetesen fontosak, de nem egy térkép szempontjából – különösen, hogy a tankönyvekben is épp ilyen adatok szerepelnek, és térkép ott sincs). [HH megj.]

A Mars, a Hold, a Vénusz falitérképe (ELTE KAVÜCS) – kéziratként ill. az interneten

 

3. FELSŐFOKÚ OKTATÁS és kutatás

3.1. Története

3.1.1. A múlt

Hazánkban az űrkutatás oktatása részben az amatőrcsillagászati mozgalomból nőtt ki, melyben a legfontosabb közösségformáló kezdeményezéseket Kulin György tette. A felsőoktatásban az űrkutatási témák oktatása először a csillagász képzéshez kapcsolódott. Az ELTE TTK-n 1966-ban indult a csillagász képzés és az első diplomákat 1968-ban osztották ki és 1975-ben már a planetológia oktatása is megindult (Bérczi Szaniszló planetológia, 1975, Almár Iván kozmikus geodézia, 1979, csillagászat a légkörön túlról, 1982).  Csillagászati tárgyak oktatása azonban korábban is folyt, a csillagászatnak egyetemünkön nagy hagyományai vannak

1755-1770: Obszervatórium

1770-1852: Csillagvizsgáló és  Csillagászati Tanszék

1852-1870: Csillagászati Tanszék

1870-1904: Matematikai Földrajzi és Csillagászati Tanszék

1904-1911: Kozmográfiai Tanszék

1911-1913: Kozmográfiai Intézet

1913-1934: Kozmográfiai és Geofizikai Intézet

1934-1943: Csillagvizsgáló

1943-: Csillagászati Tanszék

Már 1755-ben a nagyszombati egyetem épületében működött csillagvizsgáló obszervatórium. 1870-ben alakult meg a Mennyiségtani Földrajzi és Csillagászati Tanszék. 1934-ben vált önállóvá a Csillagászati Tanszék, mely azóta is ellátja a csillagászat egyetemi oktatását, és amely 1966-tól a csillagász szakért is felelős tanszék.

 

3.1.2. A JELEN

Ma az űrtan iránt érdeklődők csak több egyetemen ill. szakon kaphatják meg az űrtan tárgykörébe tartozó tudásanyagot.

Az ELTE csillagász szak önálló 10 félévessé a 2000/2001 tanévtől vált (korábban csillagász szakot más szakkal párosítva lehetett elvégezni). Az új képzési rendszeben  három fő oktatási modul, az Észlelő csillagászat, az Égi mechanika és a Csillagászat elemei megújult tematikával került bevezetésre (Forrás: Érdi Bálint)

A hazai tudományegyetemek közül hosszú ideig csak a budapestinek volt csillagász képzése, de 1999-től már a Szegedi Tudományegyetemnek is van.

 

 

Elhelyezkedés

Frissen végzett csillagászok álláslehetőségei:

– doktori ösztöndíjasként tovább lehet dolgozni az egyetemen vagy más magyarországi intézményekben

– más magyarországi álláslehetőségek, pl. tanársegédi, tudományos ösztöndíjasi állások

– külföldi doktori ösztöndíjak

A tapasztalatok szerint a végzős csillagász hallgatóknak kb. a fele tud Magyarországon csillagászati kutatás területén elhelyezkedni. A külföldi lehetőségek tágabbak, kiaknázásuk nagymértékben függ az egyéni kezdeményezőkészségtől. Mivel a csillagász hallgatók sok matematikát, fizikát ill. informatikát is tanulnak csillagász diplomával ilyen szakterületen is el lehet helyezkedni (mint ezt már több példa is alátámasztotta)

Planetológia: nincs álláslehetőség

 

3.1.3. A JÖVŐ (tervek)

Kibontakozóban van a magyarországi felsőoktatásban az űrkutatás irányába történő képzés. Levelező tanfolyam már volt tanárok részére az 1995/1996-os tanévben, az ELTE TTK-n. Több űrkutatáshoz kapcsolódó tantárgyat oktatnak a kollégák a különböző felsőoktatási intézményekben. Legtöbb ilyen témájú tantárgy az ELTE TTK Csillagászati Tanszékén folyó képzésben van, ahol a különféle magyarországi űrkutató csoportok vezető kutatói tartanak kurzusokat (Almár Iván, Balázs Lajos, Fejes István, Érdi Bálint, Illés Erzsébet, Szegő Károly). Talán nincs már messze az az idő, amikor az Űrkutatás szakra, mint önálló szakra lehet majd jelentkezni az érettségizett diákoknak.

Több űrkutatáshoz kapcsolódó tantárgy oktatása folyik az ELTE Környezetfizikai Tanszékcsoportján. Ilyenek a térinformatikai tárgyak és az erőforráskutatások. A Föld körül keringő mesterséges holdak földi felszínről, felhőzetről, tengerekről mért adatanyagát a 60-as évek óta hasznosítja számos földi tudományág, például a meteorológia, az erőforráskutatás, a földtudományok, a mezőgazdaság és a környezetvédelem. A kapcsolódó tudományágak felsőoktatása ma már kiterjedten használja az űrfelvételeket és a számítógépes térinformatikát az adatföldolgozásban, kiértékelésben, térképezésben. Két budapesti egyetem az, ahol a FÖMI könnyebb elérhetősége miatt is, ezek a fölhasználások a legkiterjedtebbek. A Műegyetemen a Felsőgeodéziai ill. a Fotogrammetriai tanszéken van űrkutató csoport, az ELTE TTK-n pedig a Geofizika Tanszéken működő űrkutató csoport, a Térképtudományi Tanszék, a Természetföldrajzi Tanszék és a Geológiai Tanszékcsoport erőforrás-kutatói azok, akik űrfelvételek kiértékelésének oktatásában is részt vesznek.

(Ahogy a csillagász képzést megalapozza a matematikai és fizikai tudás, úgy egy új, planetológus képzés tudásalapját is adhatná a jelenlegi geológus/földrajzos képzés. (HH))

A 25 magyar űrkutató csoportból 10 működik a hazai egyetemeken. Ezeknek fele a BME és az ELTE keretei között. Ma már -elvileg, szellemi kapacitás szintjén- meg vannak a feltételei annak, hogy ELTE-BME összefogásban egy űrkutatás-űrtechnológiák (űrtan) szak induljon meg a hazai felsőoktatásban. A szervezeti keretek is és az oktatást megalapozó tanszéki alegységek is együtt vannak ahhoz, hogy az űrkutatás felsőfokú oktatása – pl. az ELTE Környezetfizikai Tanszékcsoportja keretein belül – meginduljon hazánkban. ([2] alapján)

 

 

 

3.2.1.  Űrkutatással foglaLkozó csoportok egyetemeken

 

BME Űrkutató Csoport

Tanszék: Szélessávú Hírközlõ Rendszerek Tanszék = Mikrohullámú  Híradástechnika Tanszék

Vezeti: Gschwindt András

Kutatás/Fejlesztés: Az energia kezelése, tárolása és szétosztása műhold fedélzeten. Lineáris szabályzók és kapcsolóüzemű átalakítók áramköri és konstrukciós kérdései.

SAR képek és MWR adatok együttes alkalmazása.

Oktatás: Kutatás, melyben diákok órarendi tevékenység keretében is részt vehetnek: Műhold fedélzeti tápellátás témakörben lineáris és kapcsolóüzemű átalakítók áramköreinek tervezése.

Napelem illesztése fedélzeti energiaellátó rendszerhez. A napelem maximális teljesítményű munkapontjának követése. Különleges környezeti követelmények figyelembevétele az alkatrészválasztásban és a tervezésben.  Rosetta-Lander telemetria dekódoló szoftver.  Net-Lander fedélzeti számítógép szimulátor. Satellite Broadcasting. Műholdak telemetria rendszerének specifikálása, a telemetria adatok vétele és feldolgozása.

 

ELTE TTK Geofizika Tanszék Űrkutató Csoport

Kapcsolódó tanszék: Geofizika Tanszék

Vezeti: Ferencz Csaba

sas2.elte.hu

Kutatás: Felsőlégköri és magnetoszférabeli ELF-VLF hullámterjedés – Whistler; Műholdas távérzékelés – SAS2 műszer – Termésbecslés, légköri korrekció; Nap-Föld fizikai kapcsolatok – Mezôgazdasági és orvosbiológiai összefüggések

Oktatás:  Az űrtan alapjai  óraszám: 1+2   kurzustípus: Speci  Tartja: Ferencz Csaba

 

ELTE TTK/ MTA Geonómia Biz. Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport =KAVÜCS

Kapcsolódó tanszék: Általános Fizika Tanszék és Természetföldrajzi Tanszék

Kapcsolódó egyéb szervezet: MTA Geonómia Bizottság Planetológiai és Meteoritikai Albizottság  (Hungarian Academy of Science, Geonomy Scientific Committe, Planetology and Meteoritics Subcommittee)

Vezeti: Bérczi Szaniszló bercziszani@ludens.elte.hu

Kutatás:  Holdkőzetek, meteoritek, égitest-evolúció  Holdkőzetek és meteorit vékonycsiszolatok kölcsönzése (NASA Lyndon B. Johnson Space Center: holdkőzetek; National Instiutute of Polar Research, japan: meteoritek). Égitestevolúcvió, összehasonlító anyagvizsgálat; Hunveyor egyetemi gyakorló űrszonda építése közösen más egyetemekkel, főiskolákkal: ennek műszereinek megépítése: a talaj hőmérsékletének mérése, fúrás a talaj anyagába (Diósy Tamás), s onnan minta kivétele, árok ásása, egyszerű spektroszkóp a kőzetek vagy a talaj visszavert színképének elemzésére (Roskó Farkas). (korábban a technika szakon), űrkutatás és geometria.

Oktatás: Obszervációs csillagászaton belül Planetológia (csillagász szakosoknak). Tartják: Bérczi Szaniszló, Illés Erzsébet, Holdkőzetek, meteoritek. Speci  II.-V. évfolyamokon vehető fel. Tartja: Bérczi Szaniszló

A csoport Planetológiai Köre

kutatás: összehasonlító planetológia, geomorfológia, bolygótan oktatása módszertan, bolygótérképezés, planetológiai nomenklatúra és magyarítása

oktatás:  Planetológia I-II. óraszám: 2+0 kurzustípus: Speci  II.-V. évfolyamokon vehető fel.

Tartják: Bérczi Szaniszló, Illés Erzsébet, Kereszturi Ákos, Sik András, Hargitai Henrik, Simon Tamás,

Kiadványok: Kis Atlasz a Naprendszerről sorozat (eddig 5 rész: Holdkőzetek, Hunveyor, Bolygófelszínek, Bolygólégkörök, Szimmetria és Űrkutatás); térképek (A Hold, A Mars, A Vénusz térképe), oktatási anyagok (video, multimédia, internet). A Mars többnyelvű térképe a moszkvai MIIGAiK egyetemmel és több kelet-közép-európai országgal közösem készült; a Szép Magyar Térkép verseny dicséretében részesült.

 

Miskolci Űrkutató Csoport

Intézet: Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézet

Vezeti: Bárczy Pál fembar@gold.uni-miskolc.hu

http://www.matschi.uni-miskolc.hu

Kutatás: Univerzális Sokzónás Kristályító (UMC) fejlesztése (=Űrkemence) (1994-ben került ki vizsgálatra a NASA Marshall Space Flight Centerbe, Huntsville-be. Azóta a Nemzetközi Űrállomásra beépíthető változata is elkészült és tesztelés alatt áll. Kereskedelmi értékesítés is); Ejtőmodul fejlesztése nagyhőmérsékletű mikrogravitációs kísérletek céljára, Heusler kristályosítási kísérletek

 

 

3.2.2 Tanszékhez kötött kutatások (kutató vagy tanári szakokon):

 

3.2.2.1. Csillagászat

 

Tanszék: ELTE Csillagászat Tanszék

Vezeti: Érdi Bálint

Kutatás:  Égi mechanika , Szoláris és asztrofizikai magnetohidrodinamika (asztrofizikai turbulencia, dinamóelmélet, MHD hullámok), A Galaktika szerkezeti és dinamikai vizsgálata, A csillagközi anyag fizikája (Felső-Cepheus-Cassiopeia terület csillagközi felhői, Infravörös hurkok, Indukált csillagkeletkezés), Csillaghalmazok flercsillagainak vizsgálata; kutatás az MTA Csillagászati Kutatóintézetének Piszkéstetői Obszervatóriumában

 

Tanszék: ELTE Atomfizika Tanszék

asztrofizika.elte.hu

Oktatás:  Fizikus szak asztrofizika szakirány

 

Tanszék: SZTE Fizikus Tanszékcsoport

Kutatás:  Változócsillagok fotometriai és spektroszkópiai vizsgálata, Csillaghalmazok, A Naprendszer kis égitestjei (kisbolygók, üstökösök)

Vezeti: Szatmáry Károly

 

Pécsi Tudományegyetem Csillagászati Külső Tanszéke, Baja

= Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete

3.2.2.2. Földtudományok

Tanszék: ELTE Kőzettan Geokémia Tanszék

Kutatás: Meteoritkutatás (hazai meteoritek)

Vezeti: Kubovics Imre

 

Tanszék: ELTE Természetföldrajz Tanszék

Kutatás: Összhasonlító planetológia

Tanszékvezető: Gábris Gyula

Lásd: ELTE Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport

 

Tanszék: Debreceni Egyetem Ásványtani és Földtani Tanszéke

Kutatás: Mikrometeorikek vizsgálata: – ATOMKI-val közösen

Vezeti: Szöőr Gyula

 

3.2.2.3. Geodézia

Tanszék: BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék

Kutatásvezető: Ádám József jadam@sci.fgt.bme.hu

http://www.agt.bme.hu

Kutatás: GPS navigáció

 

3.2.2.4. Technológia, műszerek

Tanszék: JPTE (PTE) TTK Informatika és Általános Technika Tanszéken, technika tanári szak

Kutatás: A Hunveyor-2 űrszonda építése

A kutatást vezeti: Hegyi Sándor

 

Tanszék: Berzsenyi Dániel Főiskola, TTK, Technika Tanszék, technika tanári szak

Kutatás: A Hunveyor-3 űrszonda építése

A kutatást vezeti: Kovács Zsolt.

 

Tanszék: Budapesti Műszaki Főiskola, székesfehérvári Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Számítógéptechnikai Intézet,

Kutatás: A Hunveyor-4 űrszonda építése

A kutatást vezeti: Hudoba György, Györök György

3.2.2.5. Űrbiológia

 

Tanszék: Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intézet, Szeged

E-mail: dux@biochem.szote.u-szeged.hu

http://www.szote.u-szeged.hu

Vezeti: Dux László

Kutatás: szívizom oxidatív stresszben kialakult adaptációja

 

Tanszék: Semmelweis  Egyetem 1.sz. Anatómiai Intézet Szenzomotoros Adaptációs Labor

Laborvezető: Simon László. simon@ana1.sote.hu

 

Tanszék: Semmelweis Egyetem, Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, MTA-SE Biofizikai Kutatócsoport

Kutatás: ESA/PRODEX  szervezésben részvétel az EXPOSE kísérlet előkészítésében. A világűr és az élet lehetősége tekintetében érdekes bolygók ultraibolya klímájának tanulmányozása. Ph. D. fokozat szerzése lehetséges.

A kutatást vezeti: Rontó Györgyi ronto@puskin.sote.hu

 

Tanszék: Szegedi Tudományegyetem ÁLtalános Orvostudományi Kar Repülő- és Űrorvostani Tanszék

(Magyar Honvédség Kecskeméti Repülőkórház)

6000, Kecskemét, Balaton u.17., Tel.: 76-483-393, Tel./Fax: 76-481-254

e-mail: grosza@repulok.aeromed.hu, http://www.aeromed.hu

 

 

 

3.3. TANEGYSÉGEK, SZAKOK

 

Űrtan és csillagászat tárgykörébe tartozó tanegységek az ország egyetemein és főiskoláin ABC rendben, a doktori programokon meghirdetett kurzusok nélkül

1. A csillagászat története– csillagász, ELTE, csillagász, SZTE, bármely szak, SZTE
2. A Nap és a csillagok fizikája – fizikus-fizika tanár, DE ,
3. A nemzetközi légijog és világűrjog alapjai Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Nemzetközi Jogi Intézet
4. Általános csillagászat-csillagász, SZTE,
5. Általános relativitáselmélet bármely szak, SZTE
6. Asztrofizika – fizikus-fizika tanár, DE, csillagász, ELTE, csillagász, SZTE,
7. Asztrofizika űreszközökkel – fizikus-fizika tanár, DE,
8. Az asztrofizika megfigyelési módszerei– fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE
9. Asztrofotográfia– csillagász, ELTE,
10. Az űrtan alapjai  – geofizikus, ELTE,
11. Bevezetés a csillagászatba – csillagász, ELTE  //  csillagász, SZTE // fizikus-fizika tanár, DE // bármely szak, SZTE
12. Bevezetés az űrfizikába – fizikus-fizika tanár, DE,
13. Bioasztronómia – csillagász ELTE
14. Csill. műszertechnika- csillagász, ELTE, -csillagász, SZTE,
15. Csill. spektroszkópia– csillagász, ELTE,
16. Csillagászat fizikus, SZTE, fizika tanár, SZTE,
17. Csillagászati földrajz– geográfus, földrajz tanár, ELTE // geográfus, földrajz tanár, SZTE //  földrajz tanár SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar // földrajz tanár, Eszterházy Károly Főiskola
18. Csillagászati labor -csillagász, SZTE,
19. Csillagászati megfigyelések, – csillagász, SZTE
20. Csillagászati mitológia bármely szak, JPTE (PTE)
21. Csillaglégkörök, Csillagszínképek – fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE
22. A csillagközi anyag fizikája – fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE
23. A csillagok szerkezete és fejlõdése  – fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE
24. Égi mechanika– csillagász, ELTE, -csillagász, SZTE,
25. Élet az Univerzumban bármely szak, SZTE
26. Észlelő csillagászat (planetológia) – csillagász, ELTE
27. Extragalaktikus Asztrofizika I-II – fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE
28. Fantázia és valóság bármely szak, SZTE
29. Galaktikus csillagászat– csillagász, ELTE, -csillagász, SZTE,
30. Holdkőzetek, meteoritek – geográfus, földrajz tanár, geológus, ELTE
31. Hullámterjedés – műszaki informatika, villamosmérnök, BME,
32. Informatika a csillagászatban – csillagász, SZTE,
33. Kozmikus fizika– csillagász, ELTE,
34. Kozmológia– csillagász, ELTE, csillagász, SZTE, fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE
35. Mikrohullámú mérõrendszerek BME MHT
36. Műholdak telemetria rendszerének specifikálása, a telemetria adatok vétele és feldolgozása. BME MHT
37. Műholdfedélzeti energia ellátó rendszerek. BME MHT
38. Műholdmeteorológia – meteorológus, ELTE
39. Napelemes műholdfedélzeti energia ellátó rendszerek üzemmódjai. BME MHT
40. Nap-Föld relációk – geofizikus, ELTE,
41. A Naprendszer fizikája – fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE
42. Nagyenergiás asztrofizika– fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE
43. Net-Lander fedélzeti számítógép szimulátor.   BME MHT
44. Nukleáris- és részecske-asztrofizika – fizikus, asztrofizika szakirány, ELTE
45. Obszervációs csillagászat– csillagász, ELTE,
46. Összehasonlító planetológia – csillagász, ELTE
47. Planetológia – geográfus, földrajz tanár, bármely TTK szak ill. geológus ELTE (2 féléves: általános és regionális) // földrajz PTE (JPTE) // földrajz tanár, Eszterházy Károly Főiskola // Környezetmérnök, Soproni Egyetem MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetbe kihelyezett Földtudományi Intézete // geográfus, földrajz tanár, SZTE,
48. Plazma-asztrofizika – fizikus-fizika tanár, DE,
49. Rosetta-Lander telemetria dekódoló szoftver. BME MHT
50. Satellite and Mobile Communications  BME MHT
51. Satellite Broadcasting, BME MHT
52. Távérzékelés  – építőmérnök, BME //  geográfus, földrajz tanár, ELTE
53. Újdonságok a csillagászatban bármely szak, SZTE
54. Űranyagtechnológiák – technika tanár, PTE,
55. Űrkutatás – geofizikus, ELTE,
56. Űrkutatás és Gyakorlati alkalmazásai – híradástechnika, BME

 

3.3.1. CSILLAGÁSZ SZAKOK / szakirányok

ELTE TTK Csillagász szak

10 féléves képzés (levelezőn 6 félév) http://astro.elte.hu 1966 óta (önálló 2000 óta)

Fizikai alaptárgyak, Matematikai alaptárgyak, Informatikai ismeretek

Bevezetés a csillagászatba, A csillagászat története, Asztrofizika, Asztrofizika szigorlat, Égi mechanika, Galaktikus csillagászat, Kozmikus fizika, Kozmológia, Obszervációs csillagászat (planetológia), Csill. műszertechnika, Asztrofotográfia, Csill. spektroszkópia, Nyári szakmai gyakorlat, Észlelő csillagászat (planetológia), Bioasztronómia, Összehasonlító planetológia

 

ELTE TTK fizikus szak, Asztrofizika szakirány

Tanszék: ELTE Atomfizika Tanszék. szakirány 1997 óta. frei@zsolt-frei.net Vez.: Frei Zsolt

Szakosodási lehetőség fizikus szakosoknak. http://asztrofizika.elte.hu/Szakirany

7. félév: Csillaglégkörök, csillagszínképek. ea: Barcza Szabolcs, MTA Csillagászati Kutatóintézet

A csillagok szerkezete és fejlõdése, elõadó: Nuspl János, MTA Csillagászati Kutatóintézet.

Extragalaktikus asztrofizika, elõadó: Frei Zsolt, Atomfizika Tanszék.

8. félév: A Naprendszer fizikája, elõadó: Szegõ Kárloy, MTA KFKI RMKI.

Kozmológia, elõadó: Marx György, Atomfizika Tanszék.

Az asztrofizika megfigyelési módszerei, elõadó: Szabados László, MTA Csillagászati Kutatóintézet.

Számítógépes modellezés, elõadó: Tóth Gábor, Atomfizika Tanszék, ajánlott spec.

A csillagközi anyag fizikája, elõadó: Tóth Viktor, Csillagászat Tanszék, ajánlott spec.

Extragalaktikus asztrofizika II., elõadó: Frei Zsolt, Atomfizika Tanszék, ajánlott spec.

9. félév

Nukleáris- és részecske-asztrofizika, elõadók: Németh Judit, Elméleti Fizika Tanszék, és Patkós András, Atomfizika Tanszék, ajánlott spec.

Nagyenergiás asztrofizika, elõadó: Bagoly Zsolt, Információtechnológia Labor., ajánlott spec.

Hidrodinamikai és magnetohidrodinamikai modellezés, elõadó: Tóth Gábor, Atomfizika Tanszék, ajánlott spec.

 

 

SZTE TTK, Csillagász szak

10 féléves képzés  http://www.jate.u-szeged.hu/obs  1999 óta

Fizikai alaptárgyak, Matematikai alaptárgyak, Informatikai ismeretek

Bevezetés a csillagászatba, Csillagászattörténet, Csillagászati megfigyelések, Csillagászati labor, Informatika a csillagászatban, Általános csillagászat, Asztrofizika, Égi mechanika, Galaktikus csillagászat, Kozmológia, Csill. műszertechnika, Csill. szeminárium, Nyári szakmai gyakorlat

 

3.3.2. FIZIKUS, FIZIKA TANÁR, GEOFIZIKUS SZAKOSOKNAK

ELTE TTK Geofizikus szak

Az űrtan alapjai  óraszám: 1+2  kurzustípus: Speci  Tartja: Ferencz Csaba  Űrkutató csoport

Nap-Föld relációk 2+0 Szőcs Huba IV-V. év

Űrkutatás 4+0 Ferencz Csaba IV-V. év

 

SZTE TTK, Fizikus szak

“Csillagászat” IV. éves fizika tanár, fizikus 2+0 kötelező, Szatmáry Károly

 

Debreceni Egyetem, fizika tanár és fizikus szakosoknak

http://fenyi.sci.klte.hu/~ludmany/oktatas.html

Asztrofizika – prof. Lovas István, Debreceni Egyetem, Elméleti Fizikai Tanszék (kötelezően vál.)

Bevezetés a csillagászatba –  Tóth László, Napfizikai Obszervatórium (tanárszakosonak kötelező) http://fenyi.sci.klte.hu/~toth/BevCsill/csill.html

Bevezetés az űrfizikába – Ludmány András, Napfizikai Obszervatórium (kötelezően vál.)

Asztrofizika űreszközökkel – Ludmány András, Napfizikai Obszervatórium (kötelezően vál.)

A Nap és a csillagok fizikája – Ludmány András, Napfizikai Obszervatórium (kötelezően vál.)

Plazma-asztrofizika – Ludmány András, Napfizikai Obszervatórium (kötelezően vál.)

 

3.3.3. TECHNIKA SZAKOSOKNAK

Pécsi Tudományegyetem TTK Informatika és Ált. Technika Tanszék, Technika tanár szak

ŰRANYAGTECHNOLÓGIÁK 2+0 spec. Koll. Bérczi Szaniszló egy. doc. (ELTE)

 

3.3.4. FÖLDTUDOMÁNYI SZAKOSOKNAK (kutató és tanári)

ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék, földrajz tanári/geográfus szak – KAVŰCS

Planetológia I-II. óraszám: 2+0 típus: speci tartja: KAVUCS Planetológiai Csoport, Bérczi Szaniszló, Illés Erzsébet, Kereszturi Ákos  (1975 óta, eleinte Planetológia és Kozmopetrográfia címen). Felvehetik egyéb szakosok (pl. biológia) is

Távérzékelés

Csillagászati földrajz

 

ELTE TTK KAVÜCS geológus, geográfus, földrajz tanár stb. szakok

Holdkőzetek, meteoritek (1994 óta NASA holdkőzetek és NIPR japán meteoritek kőzetmikroszkópiai vizsgálatával) óraszám: 0+2 típus: speci tartja: Bérczi Szaniszló

 

ELTE TTK Meteorológia Tanszék

Műholdmeteorológia

 

SZTE Földrajzi-Földtani Tanszékcsoport Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék Földrajz tanár, geográfus

“Csillagászati földrajz” I. évf. (Szatmáry Károly, Kísérleti Fizikai Tanszék)1+1 köt.

Planetológia Típus: előadás Szak: Évfolyam: I-II-III-IV-V szabadon választható Oktató: Bérczi Szaniszló

 

SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar, Földrajz Tanszék, földrajz tanár

“Csillagászati földrajz” 2+1, kötelező, I. évf. (Szilassi Péter)

 

JPTE TTK, Pécs, Természetföldrajz Tanszék

Planetológia (spec.)- Dr. Nagyváradi L., Gyenizse P

 

Eszterházy Károly Főiskola, földrajz tanári szak

Csillagászati földrajz (gy+elm)

Planetológia – szabadon választható

 

A Soproni Egyetem MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetbe kihelyezett Földtudományi Intézete

Erdőmérnöki Kar, Környezetmérnöki szak, szakirányú képzésben, geokörnyezettudományi szakirány

Planetológia

 

3.3.5. MŰSZAKI/INFORMATIKAI/HÍRKÖZLÉSI SZAKOSOKNAK

 

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar

BME Villamosmérnöki Szak, Műszaki Informatika Szak

Hullámterjedés – Választható tárgy

 

BME Építõmérnöki Kar, Fotogrammetriai Tanszék

Távérzékelés  – Winkler Gusztáv gwinkler@epito.bme.hu

 

BME Híradástechnika Tanszék

Űrkutatás és Gyakorlati alkalmazásai Dr. Ferencz Csaba IV. és V. évf., választható, heti 4 ó.,5 kredit. csaba@sas.elte.hu

 

BME- Szélessávú Hírközlõ Rendszerek Tanszék = Mikrohullámú  Híradástechnika Tanszék

Satellite Broadcasting, Gschwindt András (az Űrkutató Csoport vezetője), IV. és V. évf. választható, tárgy, heti 4 óra, 5 kredit).
Önálló labor ( Spec.Lab)  IV. és V. évesek Gschwindt András (Két féléves, heti 6 óra önálló munka, valamint  diplomatervezésre V.évben, egy szemeszter, heti 24 órában.  Jelenleg az Ûrkutató csoport az ESA/PRODEX szervezésben  a Rosetta-programban dolgozik/dolgozott, fedélzeti tápellátás témában.)

Mikrohullámú mérõrendszerek (rádiólokátorok, navigáció, távérzékelés)

dr Seller Rudolf. egy féléves, heti 4 ó., 5 kredit

Satellite and Mobile Communications  dr Nagy Lajos és dr Gödör Éva heti 4 ó. , 5 kredit, V.évf

Műholdfedélzeti energia ellátó rendszerek.

dr.Szabó József t.mts, szabo@mht.bme.hu; Szimler András t.smts, szimler@mht.bme.hu;  Hallgatói keret: 1-2 fő

Napelemes műholdfedélzeti energia ellátó rendszerek üzemmódjai.

dr.Szabó József t.mts, szabo@mht.bme.hu; Szimler András t.smts, szimler@mht.bme.hu;  Hallgatói keret: 1-2 fő

Rosetta-Lander telemetria dekódoló szoftver.

dr.Bánfalvi Antal t. banfalvi@mht.bme.hu;  dr.Szalai Sándor, KFKI RMKI, szalai@rmki.kfki.hu;   Hallgatói keret: 1-2 fő

Net-Lander fedélzeti számítógép szimulátor.  

dr.Bánfalvi Antal t. banfalvi@mht.bme.hu;  dr.Szalai Sándor, KFKI RMKI, szalai@rmki.kfki.hu;   Hallgatói keret: 1-2 fő

Műholdak telemetria rendszerének specifikálása, a telemetria adatok vétele és feldolgozása.

dr.Bánfalvi Antal t. mts, banfalvi@mht.bme.hu; dr.Gschwindt András gschwindt@mht.bme.hu; dr.Szabó József szabo@mht.bme.hu;  Hallgatói keret: 1-2 fő

3.3.6. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZAKOSOKNAK

Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Nemzetközi Jogi Intézet
A nemzetközi légijog és világűrjog alapjai – Dr. Gál Gyula: (heti 2 ó, II. és III. évf).

 

3.3.7. ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI TÁRGYAK

 

SZTE TTK, bármely szakosonak speciál kollégiumok:

“Csillagászattörténet” 2+0 dr. Vinkó József

“Bevezetés a csillagászatba I., II.” 3+0 dr. Kiss László l.kiss@physx.u-szeged.hu, és 2+0 dr. Szatmáry Károly k.szatmary@physx.u-szeged.hu

“Újdonságok a csillagászatban” 2+0 dr. Kiss László, dr. Szatmáry Károly

“Általános relativitáselmélet” 2+0 dr. Gergely Árpád László

“Élet az Univerzumban” 2+0 dr. Szatmáry Károly

“Fantázia és valóság” 2+0 dr. Vinkó József

 

JPTE TTK, Pécs Természetföldrajz Tanszék

Csillagászati mitológia (művelts.) Dr. Nagyváradli L., Gyenizse P.

 

3.3.8. ORVOS/BIOLÓGUS SZAKOSOKNAK

N.A.

“Élet az Univerzumban” SZTE – l. 3.4.7.

 

3. 4. Doktori képzés

Űrtudományi doktori képzés a Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézetében kifejlesztett űrkemencéhez és a vele végezhető mikrogravitációs anyagvizsgálati programokhoz illeszkedik. Egyéb doktori programokon egy-egy tanegység keretében lehet foglalkozni űrkutatással:

• ELTE Földtudományi doktori iskola: Hiperspektrális távérzékelés – PhD kurzus földtudományi szakon
• ELTE Részecskefizika, nagyenergiás magfizika, asztrofizika doktori iskola
• SZTE TTK Fizika doktori iskola optika, csillagászat
• Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézet doktori programja
• Debreceni Tudományegyetem geológus doktori programja

 

3.5. TANÁRKÉPZÉS

(A tanároknak is felvehető tárgyak az előző fejezetben szerepelnek)

Csillagász tanár szak (korábbi terv)

Szak: ELTE TTK csillagász szak

„Nem titkolt szándékunk a nem élettelen természettudománnyal foglalkozó tanárszakos hallgatók bevonása a csillagászati oktatásba. Számukra a ma a pedagógusoktól elvárt általános tájékozottság elérését teszi lehetővé a megújított “Csillagászat elemei” tárgyunk.”

„Sok a csillagászatot érintő általános és középiskolai tantárgy van (környezetismeret, fizika, földrajz, technika, matematika, stb.). A tanulók érdeklődésének felkeltésére több ezer éve hatásos eszköz a csillagászati problémák felvetése. Felkészítést egy ilyen eszközzel élni tudó pedagógusi munkához a BsC szintü képzésünk adhat. Itt említjük meg, hogy a pedagógus hallgatók részére néhai Dr. Marik Miklós, aki a csillagász képzés folyamatos (1956-1997) korszerüsítésén oly eredményesen munkálkodott, “Csillagász tanár” szak indítását is tervezte.”

(Forrás: Érdi Bálint, a szak internetes honlapján)

 

 

3.6. TANÁR TOVÁBBKÉPZÉS

3.6.1. FIZIKATANÁR TOVÁBBKÉPZÉS

ELTE 1997

ELTE Általános Fizika Tanszék

A világegyetem kialakulása és fejlődése (30 óra), felelős: Németh Judit egyetemi tanár

 

SZTE Kísérleti Fizikai Tanszék

Csillagászat és Űrkutatás kurzusok

 

 

3.6.2. FÖLDRAJZTANÁR TOVÁBBKÉPZÉS

1993/4 MCSE

A Földtajztanárok Egyletével közösen csillagászati továbbképzés szervezése földrajz tanároknak

 

2003 ELTE

Összehasonlító planetológia alkalmazása a földrajzoktatásban (1 napos továbbképzés)

Tartja: KAVŰCS Planetológiai Kör / Földrajztanárok Egylete

 

3.7. Kiadványok

3.7.1. Felsőfokú tankönyvek, jegyzetek, segédanyagok

 

Egyetemi tankönyvek

Gábris Gyula-Marik Miklós-Szabó József: Csillagászati földrajz (Nemzeti Tankönyvkiadó, több kiadásban)

 

Egyetemi jegyzetek

• Almár Iván: Csillagászat a légkörön túlról  J3-1451. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.
• Balázs Lajos: A galaxisok dinamikája http://www.konkoly.hu/staff/balazs/ppframe.html
• Bérczi Sz. 1978: Planetológia. J3-1154. Tankönyvkiadó, Budapest ELTE
• Bérczi Sz. 1985: Anyagtechnológia l.- Anyagrendszertan. J3-1333. Tankönyvkiadó, Budapest ELTE
• Cserepes László-Petrovay Kristóf: Kozmikus fizika http://astro.elte.hu/kepzes/kofih.html (ELTE)
• Érdi Bálint: A Naprendszer dinamikája, ELTE Eötvös Kiadó 2001
• Érdi Bálint: Égi mechanika, ELTE jegyzet, Tankönyvkiadó 1989
• Érdi Bálint: Mesterséges holdak mozgása, ELTE jegyzet, Tankönyvkiadó 1989
• Ferencz Csaba: Elektromágneses hullámterjedés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996.
• Ferencz Csaba: Űrtan; az űrkutatás és  gyakorlati alkalmazásai (előkészületben)
• Gesztesi Albert: Csillagászati földrajz, ELTE TFK 1997
• Illés Erzsébet : Összehasonlító Planetológia  http://www.konkoly.hu/staff/illes/index.html
• Illés Erzsébet : A Naprendszer bolygótestjeinek összeállása
• Illés Erzsébet : A bolygótestek bemutatása
• Kun Mária-Tóth Gábor-Tóth L. Viktor: A csillagközi anyag fizikája http://astro.elte.hu/kepzes/csillanyagh.html (ELTE)
• Lóki József: Távérzékelés, KLTE Debrecen 1996
• Lovas István: Asztrofizika, http://dtp.atomki.hu/HOME-PAGE/lectures/AFIZ.pdf
• Mucsi László: Műholdas távérzékelés és digitális képfeldolgozás I., JATEPress Szeged 1995
• Rákóczi Ferenc: Planetáris meteorológia. (ELTE, 1993)
• Szegő Károly: A Naprendszer fizikája http://www.rmki.kfki.hu/urfizika/
• Tóth L. Viktor-Kiss Csaba: A csillagászat elemei http://astro.elte.hu/kepzes/csillelh.html (ELTE)

 

 

Segédanyagok a felsőoktatásban

• Az Űrhajózás.  Gondolat Kiadó, 1957.
• Űrhajózási Lexikon Főszerk. Almár Iván, Zrínyi Kiadó, 1981
• Almár Iván: Jövőnk és a világűr. Kossuth Kiadó, 1987.
• Almár Iván: Mi dolgunk a világűrben? Kozmosz Könyvek, 1988.
• Almár Iván: A SETI szépsége, Kutatás Földön kívüli civilizációk után. Vincze Kiadó, 1999
• SH Atlasz: Űrtan. Szerk.: Almár, Both, Horváth, Szabó, Springer Hungarica, 1996.
• Almár Iván, Horváth András: Újra a Marson. Springer, 1997

• Geonómia a XXI század elején. (Szádeczky emlékkötet). Szerk.: Dudich Endre (előkészületben)
• Bérczi Sz. és munkatársai: Kis Atlasz a Naprendszerről: (ELTE)

• Holdkőzetekről, meteoritekről (2000)
• Surveyor alapján megépített Hunveyor (2001)
• Bolygótestek Atlasza (2001)
• Bolygólégkörök Atlasza (2002)
• Űrkutatás és geometria (2002)

• A Mars többnyelvű térképe (ELTE) . Együttműködésben a MIIGAiK moszkvai egyetemmel, valamint Prágai Planetáriummal, Zágrábi Csillagdával, a krakkói Jagelló Egyetem Csillagdájával, A Zágrábi Egyetem Geológiai Tanszékével, a Varsói Egyetem Geológiai Tanszékével és a Nemzetközi Térképészeti Bizottsággal (ICA).
• Meyer C. 1987: Holdkőzetek. NASA Cur. B.P.No.76. (ELTE, 1994)  Ford. Bérczi Szaniszló (NASA kiadvány)
• Filmek és CD-előadások a Naprendszer anyagairól. (ELTE TTK/ MTA Geonómia, KAVÜCS)
• Illés Erzsébet: Planetofizikai Táblázatok I: Bolygók, II: Holdak, III: Bolygókat kutató szondák, IV: Geofizikai jelenségek a kérges bolygótesteken. (1992 óta folyamatosan frissített összeállítás)                          http://www.konkoly.hu/staff/illes/index.html

 

 

3.7.2. Szakmai SEGÉDANYAGOK

• Csillagtérképek (general, variable star and meteor observer) (MCSE)
• Bebesi Zs. – Csák B. – Kiss L.: Változócsillagok fénygörbéi 1993-1997 (MCSE)
• Kiss László: Változócsillag fénygörbék 1988-1992 (MCSE)
• Mizser A. – Kiss L. – Fidrich R.: Változócsillag katalógus (MCSE)

 

3.7.3. Szakmai folyóiratok

Kifejezetten szakmai űrkutatási, csillagászati folyóirat jelenleg nincs. Ilyen tárgyban is közöl cikkeket:

Természet Világa

Élet és Tudomány

Geodézia és Kartográfia

Fizikai Szemle http://www.kfki.hu/fszemle/index.html http://sunserv.kfki.hu/fszemle/

(Meteor: lásd: ismeretterjesztés)

 

3.7.4. Szakmai ÉVKÖNYVEK

Űrtevékenység Magyarországon (a Magyar Űrkutatási Iroda évi kiadványa angol és magyar nyelven)

Asztronautikai Tájékoztató (a Magyar Asztronautikai Társaság évi kiadványa)

Csillagászati Évkönyv 1952-1990 Gondolat Kiadó, 1990-től Magyar Csillagászati Egyesület

 

3.7.5. Tudományos diákköri és SZAKDOLGOZATOK

Az ELTE csillagász, fizikus (asztrofizika) és földrajz szakain, a Debreceni Egyetem fizika, fizikus és csillagász szakjain, a Szegedi Egyetem fizikus és csillagász szajkain.

 

3.7.6 Disszertációk

 

3.8. Szakmai találkozók, szemináriumok

Országos Csillagászati Szeminárium hosszú hagyományra visszatekintő havi előadássorozat, melynek keretében neves hazai és külföldi kutatók ismertetik egy a csillagászat területéről vagy azzal rokon területekről vett kutatási téma jelenlegi helyzetét és saját idevágó új eredményeiket.

ocsszlev@astro.elte.hu (havi 1-2 előadás)

 

Planetológiai Szeminárium

A MANT másodszor 1978-ban szervezett külön planetológiai szemináriumot. Azóta az 1972 óta évente, majd később kétévente megrendezett Ionoszféra és Magnetoszféra Szemináriumokon hangzanak el rendszeresen a planetológiai témájú előadások is.  Planetológiai témák más szervezetek rendezvényein szintén elszórva a különféle földrajzi/geológiai konferenciákon kapnak helyet.

 

Ionoszféra-Magnetoszféra szeminárium

”A hazai ûrfizikai kutató közösség 1972 óta rendszeresen találkozót rendez a fenti címmel. A rendezvények eleinte évente, késõbb kétévente történtek, idõnként kihagyásokkal.  Első találkozó: Tihany, 1972. Ennek szervezői: ELTE Geofizika Tsz, Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, MTA Napfizikai Obszervatórium, MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, MTA Központi Fizikai Kutatóintézet, OMSZ Központi Légkörfizikai INtézet, MTA Csillagászati Kutatóintézet. Később a MANT rendezvényévé vált. Részvevők: kb. 40. Általános tematika: elméleti kutatás; eszközépítés (műszer: hardver és szoftver), mérések végrehajtása és kiértékelése, mérések elemzése.

Szakmai tematika: Címének megfelelően a felsőlégkör ionizált és semleges komponensével és a magnetoszférával, a Nap-Föld fizikai kapcsolatokkal, a Nap fizikájával kapcsolatos elméleti kutatások, de helyet kaptak kezdettől fogva az eszközépítés (műszer: hardver és szoftver), mérések végrehajtása és kiértékelése, mérések elemzése és a planetológia is.

Terv: cikkek internetes elérése http://fenyi.sci.klte.hu/scostep. Jelenleg a http://fenyi.sci.klte.hu/~ludmany/ionmagnszem/ionmagnszem.html címen.

 

4. TANÓRÁN TÚLI OKTATÁS ALAP- ÉS KÖZÉPFOKON TANULÓKNAK + ISMERETTERJESZTÉS (public outreach)

4.1.1. Szervezetek, intÉzmények

• A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT – Hungarian Astronautical Society)
  Az 1956-ban a TIT keretében megalakult Asztronautikai Egyesület utódegyesülete, amely a MTESZ-hez korábban KASz (Központi Asztronautikai Szakosztály) néven került.
  A nyolcvanas években alakult társadalmi szervezet, mely tevékenységét mint MTESZ Tagegyesület és Közhasznú Szervezet fejti ki. Tömöríti a magyar ûrkutatókat, az ûrtechnikát a mindennapi életben alkalmazókat, és azokat az érdeklõdõket, akiket ez a csúcstechnika és interdiszciplina “egyszerûen csak” érdekel. Konferenciákat szervez az űrkutatók számára (Ionoszféra Magnetoszféra Szemináriumok, Földfelszíni mérések a Világűrből, Meteorológiai mérések a Világűrből, Planetológiai Szeminárium, Geodéziai előadások),  magasszintű ismeretterjesztő előadásokat szervez, és nagy figyelmet fordít az űrkutatással kapcsolatos szakkifejezések magyar megfelelőjének a megkeresésére (17 nyelvű Űrszótár magyar kifejezéseit a MANT szakemberei fordították)  .
  Biztosítja az ûrtevékenység, és más csúcstechnikák utánpótlás keresését és utánpótlás gondozását. · Az ûrtan (mint interdiszciplina) segítségével oktatja a fizika, a földrajz, a csillagászat, a (repülõ- és ûr)orvostan, a biológia, a (világûr)jog, a repüléstechnika, a meteorológia, az anyag-tudományok alapjait, – elsõsorban ezek közös, átfedõ pontjait felhasználva, olyan összefüggésekben, melyek  hazai oktatásból hiányoznak. · Pályázatai, vetélkedõi és táborak segítségével az ifjúsági munkában résztvevõ diákokat önálló gondolkodásra és csapatmunkára neveli. · Segíti a határainkon túl élõ magyar fiatalok természet-tudományos és mûszaki képzését· A MANT szakembereink segítségével biztosítja Magyarország képviseletét a Nemzetközi Asztronautikai Szövetségben (IAF), és a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiában (IAA). · Ifjúsági Csoportunk legtehetségesebb tagjaival biztosítja Magyarország rendszeres képviseletét a különféle nemzetközi ifjúsági asztronautikai rendezvényeken: · NASA Nemzetközi Ûrtábor (USA) · EURISY Ifjúsági Ûrfórumok (Európa) · Nemzetközi Ûregyetemeken (ISU) · a The Planetary Society (USA) – amerikai Bolygókutató Társaság – különféle nemzetközi pályázatain, stb. – Ifjúsági Csoportja a kilencvenes évek óta szervezi középiskolások számára nyári iskoláját, Magyar Ifjúsági Ûrtábor néven. · A MANT sajtókapcsolatain keresztül népszerüsíti a magyar ûrtevékenységet, az ûrtechnika mindennapi alkalmazásait (meteorológia, gyógyszerkutatás, távérzékelés, navigáció, távközlés stb.)
  Tagság: ~ 400, akik tevékenységüket hét Szakosztályban, hat Területi Csoportban és az Ifjúsági Csoportban fejtik ki.
  Kiadványai: Ionoszféra Magnetoszféra Szeminárium 1972 óta 23 szeminárium anyaga; Planetológia,Földfelszíni megfigyelések a Világűrből; Geodéziai, Meteorológiai kiadványok, Űrkaleidoszkóp havonta

 

• Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) (http://www.mcse.hu)  Az egyesület 1946-ban alakult, majd az 1949-es megszűnés után 1989-ben alapították újra meg. Célja a magyarországi csillagászok (hivatásos és amatőr egyaránt) és a csillagászat iránt érdeklődők összefogása, a csillagászat népszerűsítése, ismeretterjesztő anyagok kibocsátása, rendezvények szervezése. Havilapja a Meteor, évkönyve a Csillagászati Évkönyv. Budapesti csillagdája, a Polaris Csillagvizsgáló a diákok előtt is nyitva áll nyilvános bemutatókkal. Távcsöves találkozót szerveznek minden évben érdeklődőknek. Részei 15 szakcsoport, 16 helyi csoport és összesen 2000 tag (2002).
  Kutatás (ill. észlelések): Nap, Hold, bolygók, üstökösök, csillagfedések, meterok, változócsillagok, kettőscsillagok, mély-ég objektumok, CCD technika, szabadszemes jelenségek, csillagászattörténet, távcsőkészítés
  Kiadványai: Csillagászati Évkönyv (évi), Meteor (havi)
• Magyar Mars Society (alakulóban)

 

4.1.2. PLANETÁRIUMOK

 

• TIT Budapesti Planetárium
  http://www.planetarium.hu
  Igazgató: Horváth András
  Tevékenység: csillagászati műsorok különféle korosztályoknak
  Kutatás: lásd a kutatás fejezetben

 

• Kecskeméti Planetárium
  http://www.c3.hu/~kecsplan
• …

4.1.3. CSILLAGVIZSGÁLÓK (rendszeres nyitva tartással)

Bajai Bemutató Csillagvizsgáló

6500 Baja, Tóth Kálmán u. 19. Tel.: (79) 322-571  E-mail: egri@freemail.c3.hu

Gothard Jenő Amatőrcsillagászati Megfigyelő és Bemutató Csillagvizsgáló

9707 Szombathely, Szent Imre herceg út 112.  Tel.: (94) 312-535

Kiskunhalasi Városi Csillagvizsgáló

6400 Kiskunhalas, Kossuth út 43. Tel.: (77) 423-355  E-mail: solaris@c3.hu

Miskolci Csillagvizsgáló

3534 Miskolc, Dorottya u. 1.

Pécsi Planetárium és Bemutató Csillagvizsgáló

7625 Pécs, Szőlő u. 65. Tel.: (72) 315-772

Polaris Csillagvizsgáló (MCSE)

1037 Budapest, Laborc u. 2/c. Hollósy Tibor Tel.: (30) 365-8163

Szegedi Csillagvizsgáló (Kertész u.)

6720 Szeged, Dóm tér 9. Tel.: (62) 544-666, 544-668, 435-620 http://www.jate.u-szeged.hu/obs

Szekszárdi Bemutató Csillagvizsgáló

7100 Szekszárd, Kálvária u. 1. Tel.: (74) 414-553

SZIF Csillagász Klub Bemutató Csillagvizsgálója

9026 Győr, Hédervári u. 3. Tel.: (96) 332-441

Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló

8000 Székesfehérvár, Fürdő sor 3. Tel.: (22) 314-456 http://telapo.kodolanyi.hu telapo@email.com

Uránia Csillagvizsgáló (Gedőcz-tető; Gedőczi u. 36.)

3100 Salgótarján, Móricz Zs. u. 9.  Tel.: (32) 310-391

TIT Tatabányai Bemutató Csillagvizsgáló

2800 Tatabánya, Széchenyi u. 20.

TIT Uránia Csillagvizsgáló

1016 Budapest, Sánc u. 3/b. Tel.: (1) 386-9171

4.1.4. Szakkörök

• Középiskolák csillagászat szakkörei (pl. nemzetközi versenyeken nyertes diákokkal az Alternativ Közgazdasági Gimnázium csillagász szakköre http://supernova.akg.hu, vez. Sik András),
  Csillagászati szakkörökben az érdeklődőknek lehetősége nyílik megismerkedni az égbolttal. A planetológia azonban sokszor a tanórákhoz hasonlóan a szakkörön is háttérbe szorul. Ez a szakkörök rossz felépítéséből adódhat, másrészt abból, hogy a csillagészat szakköröket általában a fizika tanárok tartják és csak kisebb részben a földrajzosok. Emiatt a galaxisokkal, kvazárokkal, a Világegyetem születésével és természetesen a koordinátarendszerekkel, a Nap látszólagos mozgásával, a Szárosz-ciklusról, stb… van szó órákon, de a planetológiát (mint igazi csemegét) azonban a végére tolják. Ennek lehet egyik oka, hogy maga a tanár is fél attól, hogy az érdeklődő diák különböző forrásokból többet tudhat nála.[7]
• Cserkészcsapatok csillagászati körei,
• MCSE budapesti és helyi szervezetei és ezek előadássorozatai (pl. a budapesti Polaris Csillagvizsgálóban szakkör 15-19 éveseknek)
• MANT helyi szervezetei szakkörei (pl. Székesfehérvár)
• TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló szakköre (költségtérítéses, évi 1500 Ft)…

4.1.5. Ifjúsági táborok

• Magyar Ifjúsági Űrtábor. A MANT 1994 óta évente szervez egyhetes nyári asztronautikai iskolát érdeklődő 13-19 éves fiatalok részére. Ezen szintén rendszeresen vesznek részt határon túli magyar kisebbségek képviseloi. Velük együtt a táborozók száma évi 40-80 fő.
• Az MCSE minden évben megszervezi középiskolásoknak meghirdetett ifjúsági táborát. Résztvevők száma: kb. 90 fő.

 

4.1.6. Ifjúsági projektek

• Gemma Űrmisszió Szimulátor
  http://bacsi.sopron.hu/gemma Levelezőlista: tarha@sopron.hu
  Egy 2001 nyarán indult kezdeményezés alapján az űrkutatás iránt érdeklődő fiatalok egy csoportja űrmisszió szimulátor létrehozását és működtetését tűzte ki céljául. A szimulátor segítségével bárki számára lehetőség nyílik arra, hogy űrbéli küldetések és feladatok elvégzése során – kifejezetten csapatmunkában – ismerkedjen meg az űrutazások izgalmával.

 

4.1.7. Ifjúsági pályázatok

• A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT – Hungarian Astronautical Society) 1992 óta magyar partnere az International Space Camp-nek (Huntsville, Alabama, USA), ahova évente egy-egy középiskolás résztvevő fiút és lányt, valamint egy felnőtt kísérőt delegál a Társaság. A fenti célból, 1992 óta, évente rendez középiskolás esszé-pályázatot, melynek győztesei utazhatnak Huntsville-be. A nagy érdeklődés miatt a pályázatot pár éve az általános iskolák felso tagozatosaira (11-14 éves korosztály) is kiterjesztették. A pályázatokon rendszeresen indulnak a határon túli magyar lakta területek diákjai is, így azok regionális pályázatnak tekinthetok. A pályázatokon résztvevők száma szinte minden évben megközelíti a százat. 2003-ban a pályázat témája: Száz éves a repülés és az ûrrepülés. Korábbiak:pl.  A jövő Apollói; Automaták vagy emberek a Marsra?
• A MANT a The Planetary Society magyarországi partnereként rendszeresen lebonyolítja az amerikai Bolygókutató Társaság által meghírdetett ifjúsági versenyek, vetélkedok nemzeti selejtezőit. Az utóbbi években a magyar fiatalok a legjobbak között szerepeltek Red Rover Goes to Mars versenyeknek mind a műszaki-tudományos (young scientists), mind pedig művészeti (art) vetélkedőin.
• Természet Világa cikkpályázatai dikákoknak
  2003-ban: „Csillagnézõ” http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/

 

4.1.5. Ismeretterjesztő előadások, konferenciák, találkozók

• Űrnap  (az űrkutatás napja) -a MÜI/MANT szervezésében évente. Szakmai előadások és kiállítás szervezése a magyar űrkutatásról, a szakmának és a nagyközönségnek, évente novemberben.
• Csillagászati hét/hónap – az MCSE szervezésében, évente. Előadásokkal, bemutatókkal, sajtó-kampánnyal.
• MANT Ifjúsági találkozó  – a fiatal kutatók fóruma, a magyar űrkutatás helyzetének bemutatása
• TIT- MANT DATA Kossuth Klub előadások
• Szkeptikusok Találkozója, Székesfehérvár
• Planetáriumok előadásai

• Tanrenden kívüli csillagászati előadások általános és középiskoláknak (MCSE)

• Országos szabadtéri bemutatások fogyatkozások, bolygó oppozíciók, meteorraj maximumok, látványos üstökösök kapcsán (egy-egy rendezvény 6-10 városban került megrendezésre, országosan 2-5 ezer érdeklődőnek alkalmanként) (MCSE)
• Ismeretterjesztő csillagászati előadások keddenként a Polaris Csillagvizsgálóban, előadássorozatok (asztrobiológia, planetológia, “modern csillagászat”) (MCSE)
• Csillagászati szakkörök (MCSE)
• Speciális témájú találkozók (meteorok, változócsillagok, bolygók, üstökösök, regionális ismeretterjesztés) (MCSE)

• ….

4.2. KÖNYVEK

(válogatás)

• Az Űrhajózás Gondolat Kiadó, 1957.
• Almár Iván: Jövőnk és a világűr.  Kossuth Kiadó 1987.
• Almár Iván: Mi dolgunk a világűrben? Kozmosz könyvek, 1988.
• Almár Iván: A SETI szépsége. Kutatás Földön kívüli civilizűciók után. Vince Kiadó, 1999.
• Űrtan. SH Atlasz. Szerk.: Almár-Both-Horváth-Szabó. 1996. Springer Kiadó, Budapest (tankönyvként is használt)

• Űrhajózási Lexikon. Almár I., Horváth A. (szerk.) Zrinyi K. Budapest , 1985.
• Almár Iván, Horváth András: Újra a Marson. Springer, 1997.
• Bérczi Sz. 1991: Kristályoktól bolygótestekig. Akadémiai Kiadó, Budapest
• 50 éves a magyar űrkutatás Szerk.: Both Előd-Horváth András, Magyar Űrkutatási Iroda 1996

• Ponori Thewrewk Aurél: Divina astronomia – Csillagászat Dante műveiben (MCSE)
• Mizser Attila: Amatőrcsillagászok kézikönyve (MCSE)
• Csaba György Gábor: A csillagász Hell Miksa írásaiból (MCSE)
• Keszthelyi Sándor-Sragner Márta: Napfogyatkozás és honfoglalás (MCSE)
• Bartha Lajos: Konkoly Thege Miklós emlékezete (MCSE)
• Bartha Lajos: Kulin György munkássága (MCSE)
• Keszthelyi Sándor: Magyarország napórái (MCSE)
• Csaba György Gábor: Szentiványi Márton csillagászati nézetei (MCSE)

 

 

 

4.3. ÍROTT SAJTÓ, FOLYÓIRATOK

4.3.1. Éves csilagászati ismeretterjesző kiadványok

Meteor Csillagászati Évkönyv 1952-1990 Gondolat Kiadó, 1990-től Magyar Csillagászati Egyesület (évente 320 oldal)

4.3.2. Havi csillagászati kiadványok

Meteor (MCSE havonta 64 oldal)

4.3.3. Természettudományi, űrkutatási/csillagászati cikkeket is közlő kiadványok
(Részletes bibliográfiájuk: SZATMÁRY KÁROLY: Magyar nyelvű űrkutatási irodalom és internetcímek. Természet Világa 2001. évi Világűr különszáma és frissítve az interneten [3])

• Élet és Tudomány (http://www.eletestudomany.irisz.hu) (heti)
• Természet Világa (http://www.kfki.hu/~cheminfo/TermVil) (havi)
• Természet Világa 2001. évi Világűr különszám
• Aeromagazin (http://www.aeromagazin.hu)

 

4.3.4. Nyomtatott kéziratos vagy hírlevelek

Űrkaleidoszkóp (a Magyar Asztronautikai Társaság havi körlevele)

Tejútikalauz (ELTE Planetológiai Kör, jelenleg szünetel)

TELAPO A Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló / A MANT Székesfehérvári Csoportjának időszaki kiadványa http://telapo.kodolanyi.hu Főszerkesztő: Trupka Zoltán

4.4. ELEKTRONIKUS MÉDIUMOK

Csillagászati/űrkutatási:

Rádiótávcső (Fiksz Rádió, kétheti, készíti: ELTE TTK Planetolgiai Kör/MCSE)

Természettudományi, űrkutatási/csillagászati témákat is közöl

Mindentudás Egyeteme (MTV, MR, Duna TV)

Szonda (MR)

 

4.5. INTERNET

• http://www.mcse.hu A MCSE honlapja
• MCSE Csilla: Általános csillagászati fórum, az érdeklődők kérdéseket tehetnek fel, amit a tapasztaltabbak a listán megválaszolnak és a tagok egyéb “ügyes-bajos dolgainak megtárgyalására is szolgál”.
• origo.hu tudomány / világűr rovat szerk. Simon Tamás, Sik András
• urvilág.hu napi hírek az űrkutatás minden területéről. szerk. Szentpéteri László
• A Naprendszer bemutatása (http://www.cab.u-szeged.hu/local/naprendszer)  A SZTE / JATE szerverén található összefoglaló anyag, készítője Varga Zoltán
• Planetofizikai táblázatok, Összehasonlító planetológia (egyetemi kurzus részletes jegyzete),  Planetológia-témájú cikkek  http://www.konkoly.hu/staff/illes/index.html
• planetologia.elte.hu – az ELTE TTK Planetológiai Köre oldala letölthető cikkekkel, bolygótérképekke
• Ionoszféra-Magnetoszféra szeminárium
  A találkozók anyagait kezdetben a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya, majd ennek jogutódja, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) jelentette meg. A 23-tól kezdve pedig szeretnénk elektronikus formában közzétenni.” A site hazai űrkutató közösség tevékenységének keresztmetszetét nyújtja majd, magas (nem ismeretterjesztő) szintű, magyar nyelvű beszámolók formájában. Szerk: Ludmány András
  Anyagai a Scientific Committee On Solar-TErrestrial Physics  (A Nap-Föld Fizika Tudományos Bizottsága) http://fenyi.sci.klte.hu/scostep oldalain elérhetők, jelenleg a http://fenyi.sci.klte.hu/~ludmany/ionmagnszem/ionmagnszem.html címen. (szerk: Ludmány András)

 

Egyetemi jegyzetek: az interneten (lásd  3.7.1.)

 

Oktatóanyagok az interneten (http://www.jate.u-szeged.hu/obs/oktatas/anyagok.html):

Járdány Barna: Csillagászat a középiskolában

Varga Zoltán: A Naprendszer bemutatása

Szatmáry Károly: Cikkgyűjtemény

Szakdolgozatok és TDK dolgozatok Szegeden (teljes anyagok is!)

 

4.6. Egyéb multimédia

• Oktatást segítő diasorozat (napfogyatkozás, Naprendszer) – MCSE
• Ismeretterjesztő CD-ROM – MCSE

 

FÜGGELÉK

RÉSZLETES TANEGYSÉG LEÍRÁSOK

 

 

F.1. PLANETOLÓGIA

 

PLANETOLÓGIA ÉS KOZMOPETROGRÁFIA

ELTE KAVŰCS

Az Eötvös Egyetemen, a TTK Csillagászati Tanszékén 1975-ben indult meg a Planetológia (később Planetológia és Kozmopetrográfia) c. tantárgy oktatása. 2003-tól ismét megindult a geológus alapképzésben.

Oktató: Bérczi Szaniszló

1. Bolygóerőterek, a bolygók környezete. Gravitációs erőtér. Mágneses erőtér. Bolygólégkörök kialakulása és fönnmaradásának feltételei.
2. A bolygótestek felszíne. Morfológia: a felszíni formák csoportosítása, fotogeológiai térképezése. Fizikai leírás és interpretáció különválasztása. Asztrogeológia.
3. Bolygótestek felszíni rétegtani térképezése. A sztratigráfia alapelvei. Asztrogeológiai kiterjesztésük égitestek felszínére. Kráterstatisztika. A Hold rétegsora. Kopernikuszi, Eratoszthenészi, Imbriumi, Nektári és Pre-Nektári Rendszer.
4. A kozmikus szondák által föltárt égitestek felszíne és sztratigráfiája. A Merkúr, a Mars és a Vénusz geológiája. A Jupiter Galilei féle holdjainak geológiája.
5. Anyagvizsgálatok a Naprendszerben. (Kozmopetrográfia I.)

Meteoritek. Főbb típusaik. Kémiai és ásványos összetételük. Forráségitestjeik evolúciója. Színképük.   Összevetésük a kisbolygók színképével. Meteoritek az Antarktiszról. Holdi és marsi meteoritek.

6. Holdkőzetek. (Kozmopetrográfia II.) A holdkőzetek kémiai és ásványos összetétele. Bazaltok, anortozitok. RFF-ek a holdkőzetekben. A holdkőzetek kialakulásának modellezése fázisdiagramokkal.
7. Holdkőzetek és holdfelszíni kőzettestek összehasonlítása. A Hold geokémiája és fejlődéstörténete. Földi és holdi bazaltok összehasonlítása. Az Apolló expedíciók mérései, a Hold belső szerkezete, a geofizika eredményei.
8. A földtest belső szerkezete. Nagy nyomáson bekövetkező ásványfázis-átalakulások. Germanát-analógia módszer. Gyémántpofás-satu-kísérletek eredményei. A földtest mélységi öveinek ásványszerkezetei.
9. Köpeny eredetű zárványok a föld felszíni kőzeteiben. Köpenyzárványok Kárpát-medencei bazaltokban. Kéreg-köpeny kapcsolatok. A RFF mennyiségének változása parciális olvadási folyamatokban. A szentbékkállai sorozat. RFF mérések holdi, marsi és akondrit kőzeteken.
10. A Naprendszer ásványos szerkezete, övei, kozmogeokémiája. (Kozmopetrográfia III.)

A lehűlő szoláris köd gázaiból kicsapódó ásványok sorozata Lewis-Barshay és Larimer-Grossman  modelljei szerint. Kettőskristályosodás a Naprendszerben.

11. 11. Összefoglalás. Planetológia (Asztrogeológia) és kozmopetrográfia.

Övesség a Naprendszerben, övesség a planetáris testek anyagában. Összehasonlító planetológia, ásvány kőzettan és kozmogeokémia. Tudományágunk szemléletformáló szerepe és visszahatása a földtudományokra.

(forrás: az előadó)

 

 

ÖSSZEHASONLÍTÓ PLANETOLÓGIA

ELTE TTK Csillagászati Tanszék  Spec. koll. 1997 óta minden második év második félévében

Oktató: Illés Erzsébet (MTA Cillagászati Kut. Int.)

ÖSSZEHASONLÍTÓ PLANETOLÓGIA (1997-től)

ELTE CSILLAGÁSZATI TANSZÉK

Oktató: Illés Erzsébet   MTA Csillagászati Kut. Int.   http://www.konkoly.hu/staff/illes/index.html

Az előadássorozat célja, hogy a Naprendszer bolygótestjeivel kapcsolatos űrszondás megfigyelésekkel úgy ismertesse meg a hallgatókat, hogy logikai rendszerbe foglalja az irodalomban található eredményeket. Igyekszik egy-egy geofizikai jelenség kapcsán nemcsak példát mondani, hanem teljességre törekvően minden égitesten bemutatni a jelenséget, ahol azt megfigyelték, és rámutatni, hogy mi az oka, ha e jelenségek más-más égitesten megváltozott formában jelennek meg. Ezzel segítséget kíván adni az előadássorozat a hallgatónak ahhoz, hogy az irodalomban olvasott újabb eredményeket el tudja helyezni egy egységes Naprendszer-képbe.

A   speciális kollégium tematikája:

l.)  Bevezetés: Naprendszer képünk megváltozása az elmúlt 40 év folyamán.

Módszerek változása: Szondák bolygóközi térben (távérzékelés, in situ mérés). Labormérés (földi anyag

más p, T-n ; más égitestekről visszahozott minták, meteoritok). Számítástechnika:  szimulációk

lehetősége nagyon nagyszámú, kiterjedt ponttal.

Naprendszerről alkotott kép változása: a Naprendszer szerkezete KBO-k felfedezése után (földszerű,

gáz, planetezimál testek)

Legfontosabb új szempontok, amiket felismertek: véletlen szerepe, árapályfűtés, üvegházhatás,

mágneses tér szerepe; 1 helyett 26 “kérges” égitest (mint egy laboratóriumban) Kuiper öv

égitestjeinek, csillagok porkorongjának felfedezése

2.) Bolygótestek fejlődése akkréció után. Fűtés formái, források; hűlés módjai; Maximális fűtés mire volt

        elég: olvadtság, alak, cirkulációk

3.) Felszíneken mi milyen nyomot hagy? Becsapódásnyomok (milyenségét mi befolyásolja a különböző

        égitesteken). Fűtés. Hűlés. Fázisátmenet.

4.) Milyen fajta deformációk vannak jelen “kérges” égitesteken? Repedés; tágulás-nyom; kontrakció-

        nyom; vegyes. Milyen geológiai aktivitás-nyom realizálódott bármikor is a különböző “kérges”

égitestek felszínén? Vulkanizmus (jelen vagy valamikori) nyoma felszíneken.Szilikát, kén, jég-

vulkanizmus.Miért különbözőek Jup.-Szat./Ur.-Nept. rendszer holdjainak vulkáni formái?

Miért hasonlóak Ur.-Nept. holdak/földtípusú bolygók vulkáni formái?

5.) Illó anyagok. Légkörök (semleges és ionizált összetevők). Folyadékszférák (folyómedrek, óceánok).

         Jégszférák (jégkérgek, poláris sapkák, gleccserek, regolitba zárt jég)

6.) Mágneses terek, magnetoszférák.  Magnetoszférák alakja, mérete, szerkezete, működése

        (aurorák, SAR arc-ok, ENA, rádiósugárzás)

7.) Miben különbözik egy bolygó-test és egy hold-test fejlődése?

         (Milyen folyamatokon keresztül szól bele egy bolygó holdjának fejlődésébe?)

8.) A bolygórendszer és az óriásbolygók holdrendszereinek összehasonlítása

         9.) A Naprendszer gyűrűinek összehasonlító áttekintése

 

 

OBSZERVÁCIÓS CSILLAGÁSZAT I. (Planetológia) 2001-től indult

ELTE CSILLAGÁSZ SZAK II. év első féléve, kötelező.

Oktatók: Illés Erzsébet, Bérczi Szaniszló

A Nap hatásai a Naprendszerben

(A naptevékenység megnyilvánulásai. Napkorona, napszél. Flerek, koronatranziensek, gyors napszéláramok. A bolygóközi mágneses tér)

A planetáris testek osztályozása és általános jellemzői

(Osztályozásuk pálya, méret, ill. kémiai összetétel szerint. 9 főbolygó, 7 mellékbolygó v. óriáshold. Planetezimálok. Kőzetbolygók, jégbolygók, gázóriások. Pályaelemek és változásaik. Direkt ill retrográd keringésirány fogalma. Sziderikus és szinodikus keringésidők, fény- és fázisváltozások, albedó. Perturbációk, rezonanciák. Árapályerők, kötött forgás. Retrográd és szinkronpályán belüli holdak. Titius Bode szabály)

A Naprendszer keletkezése

(A kőzetek korának meghatározása; a Naprendszer kora. Nebuláris, befogási és katasztrófa-elméletek. Feszenkov és Jeans elméletei. A befogási és katasztrófa-elméletek kizárása az izotópgyakoriságok és más bolygórendszerek megfigyelése alapján. Kant és Laplace elméletei. A perdület-probléma; Alfvén és Hoyle elméletei. A mai elmélet: preszoláris köd, szupernóva-dúsítás, protoplanetáris akkréciós diszk (proplid). Proplid = szoláris köd. Mágneses fékeződés. A bolygóképződés fázisai: kondenzáció, agglomeráció, akkréció.)

A bolygók létrejötte és fejlődésük főbb állomásai

(A szoláris köd ásványsora: refraktorikusok, szilikátok, karbonátok, illók. A radiális kémiai gradiens értelmezése. Másodlagos kollapszusok: a holdrendszerek eredete. Aszteroida-öv, Kuiper-öv és Oort-felhő eredete. Lecsengő akkréció és az anomáliák eredete: Vénusz forgása, Hold kiszakadása a Földből. Intenzív bombázás + napszél -> külső rétegek parciális olvadása, differenciálódás. Magmaóceán? Belső radioaktív fűtés, vasmagok kialakulása, planetáris dinamók. A bolygóméret összefüggése a geológiai akrivitás csúcspontjának idejével. Vulkanizmus, lemeztektonika. Szukcesszív atmoszférák elmélete. Meteoritikus és atmoszferikus erózió. Kormeghatározás kráterszámlálásokkal.)

Hold és Merkur

(Általános jellemzők. Pályaelemek, árapályerők szerepe, kötött ill. rezonáns forgás. Meteorkráterek szerkezete: sánc, központi csúcs, törmeléktakaró, sugársávok, másodlagos gyűrűk stb. A kráterjellemzők függése a mérettől, a kortól, és a nehézkedéstől: több gödörkráter a Holdon, több közp. csúcs a Merkuron. Felföldek és medencék: Imbrium, Orientalis, Caloris stb. Vetődések és kaotikus tartományok a Merkuron. Holdkőzetek: anortozit, mare-bazalt. A Hold eredete az izotóparányok és az átlagsűrűség alapján: kiszakadás a Földből. A Hold szerkezete és története: nagy becsapódások, lávaelöntések, lecsengő meteorbombázás. Holdtörténeti korszakok: prenektári, nektári, imbrium, stb. A Merkur szerkezete és története. Kiterjedt vasmag, mágneses tér, zsugorodás.)

Vénusz

(Általános jellemzők. A forgási periódus problémája. Légköre: összetétel, felszíni nyomás, üvegházhatás, felszíni hőmérséklet. A légkör rétegei. Hőmérsékletprofil, exoszferikus hőmérséklet fogalma. A troposzféra: felhőrétegek, kénsavciklus. A légkör dinamikája: szuperrotáció, feltételezett cirkuláció. Radartérképezés, felszíni alakzatok: felföldek, síkságok, pajzsvulkánok, ovoidok stb. Aphrodite Terra, Ishtar Terra, Alpha Regio stb. Szerkezete és fejlődése. Runaway üvegházhatás, a víz eltűnése.)

Föld, mint bolygó; kozmikus hatások a Földre

(A Föld szerkezete, története. Geodinamó, geomágneses tér. Eltérések a Vénusztól. Széndioxid őslégkör eltűnése a fotoszintézis hatására, CO2 megkötése karbonátokban. Az éghajlatváltozások és okaik: kontinensvándorlás, precessziós moduláció. Milankovics-Bacsák elmélet. Szoláris hatások az éghajlatra, a felsőlégkörre és a geomágneses térre. Kozmikus ill. vulkáni katasztrófák: geológiai korszakhatárok, nagy kihalások: perm/triász, kréta/tercier. Tunguzka-esemény.)

Mars

(Általános jellemzők. Légköre: összetétel, felszíni nyomás és hőmérséklet. A légkör rétegei, felhőfajták. Sarki sapkák, évszakos változások. A légkör dinamikája: porviharok. Felszíni alakzatok. Légköri erózió hatásai a kráterekre. ajzsvulkánok, Tharsis-fennsík, Olympus Mons, Valles Marineris. Hellas-medence. Marskőzetek: vasoxidok, vörös szín. Vízfolyások nyomai, talajjég. Szerkezete és fejlődésének problémája. Élet a Marson? Phobos és Deimos.)

Gázóriások

(A Jupiter és a Szaturnusz általános jellemzői. Mágneses terük. Légkörük megfigyelhető rétegei: ammónia, ammónium-hidroszulfid és víz felhők. Zónák és sávok, differenciális rotáció. Ciklonikus viharok, Nagy Vörös Folt. Feltételezett belső szerkezetük: elfajulás, fémes hidrogén, dinamómechanizmus. Kőzetmag? Az Uránusz és a Neptunusz általános jellemzői. Mágneses terük. Légkörük megfigyelhető rétegei; eltérések a Jupitertől és a Szaturnusztól. Ciklonikus viharok. Feltételezett belső szerkezetük, vízköpeny, kőzetmag?)

A Jupiter rendszere

(Galilei-holdak. Méreteik, pályájuk. Árapályerők jelentősége, kötött forgás. Jégbolygók jellegzetességei: a Callisto példája. A jég geológiájának sajátságai. Ganymedes: sávok és erdetük. Europa: jégóceán, rianások. Jégvulkanizmus az Europán. Élet az Europán? Io: kénvulkanizmus, paterák, plume-ok. Feltételezett szerkezett. Az Io légköre. Plazmatórusz az Io-pálya közelében. A Jupiter gyűrűje és kisebb holdjai.)

Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz rendszerei

(A Szaturnusz gyűrűje. Felfedezés, szerkezet. Cassini-osztás, más rések. Fátyolgyűrű, F gyűrű. Osztások, gyűrűhatárok és rezonanciák. A gyűrű vastagsága, alkatrészei, kora, eredete. Roche-határ fogalma. Holdak perturbáló hatásának szerepe a gyűrűben: rezonanciák és osztások, pásztorholdak. Sűrűséghullámok. Nem-gravitációs hatások? A Titan jellemzői, légköre. Mimas, Thethys, Dione, Rhea. Phoebe mint befogott hold és a Iapetus albedó-kontrasztjának problémája. Koorbitális holdak. Az Uránusz és Neptunusz gyűrűi: eltérések a Szaturnuszétól. Kor és eredet kérdése. riton általános jellemzői. Retrográd pálya: befogásos eredet. Felszíni formák, albedókontraszt. Az Uránusz és Neptunusz egyéb holdjai.)

Kisbolygók: aszteroidák, plutinók, Plutó

(A kisbolygók felfedezésének története. Méretük, alakjuk, pályáik. Föld-szelő kisbolygók; jelentenek-e fenyegetést? Rezonanciák: Kirkwood-űrök, trójai csoport. Színképi osztályozásuk, kémiai összetételük. Pályacsaládok mint a darabolódás bizonyítéka. Az aszteroidaöv eredete. Jég-kisbolygók az aszteroidaövön túl. Chiron, Plutó-Charon rendszer, Kuiper-öv.)

Üstökösök

(Megjelenésük: mag, kóma, csóva. Ellencsóva, kettős csóva. Színképük: ioncsóva, porcsóva. A csóva iránya és a napszél. Pályájuk: periodikus és parabolikus üstökösök. Az üstökösmagok méretei, anyaga. A kóma és a csóva kialakulása. Nem-gravitációs perturbációk. Nevezetes üstökösök: Halley-üstökös, Encke-üstökös, Biela-üstökös, Schumacher-Levy üstökös. Az üstökösök eredete, Oort-felhő.)

Meteorok és bolygóközi por

(A meteorjelenség. Meteoroid, meteor, tűzgömb, bolida, meteorit. Sporadikus és rajmeteorok. A meteoroidok méreteloszlása. Meteorkráterek. Meteoritok osztályozása. Vasmeteoritok, vas-kő meteoritok, akondritok, kondritok. A kondrulák eredetének kérdése. Szenes kondritok. A meteoritok eredete: kometáris, aszteroidális, holdi, marsi meteoritok. Meteoritmezők az Antarktiszon. Tektitek. Meteorrajok és üstökösök kapcsolata. Főbb meteorrajok. Szerves anyagok meteoritokban, jobb- és balkezes aminosavak relatív gyakorisága. Pánspermia elmélete. Bolygóközi porszemcsékre ható erők: fénynyomás, gravitáció, Jarkovszkij-effektus. A porszemek véges élettartama, utánpótlásának eredete. Állatövi fény, ellenfény, infravörös ekliptikai háttér.)

(forrás: az előadók)

 

 

 

Általános bolygótudomány (Planetológia I.)

ELTE Természetföldrajzi Tanszék Geográfus és földrajz tanári szak – 2+0 óra

Bérczi Sz – Illés E – Sik A – Kereszturi Á -Hargitai H – Simon T

A tárgy célja, hogy az űrtudomány iránt érdeklődő kutató- és tanárszakos hallgatók számára rendszeres szemlélettel bemutassa a Naprendszer égitestjeinek sajátosságait, hogy szemléletmódot nyújtson a kozmikus környezetünkben való eligazodáshoz, továbbá hogy a résztvevők már elsajátított földtudományi ismereteiket a Földtől távoli planetáris felszínek megismerése során is alkalmazhassák.

Óramenet:

1. Bevezetés. Tematika. A Naprendszer ásványos szerkezete, övei, kozmogeokémiája. A szoláris ködből kicsapódó ásványok sorozata. Övezetek a Naprendszerben. Kozmikus anyagfejlődés.
2. Közvetlen módszerek (I). Sztratigráfia, kozmopetrográfia, kormeghatározás, a Hold relatív és abszolút korbeosztása.
3. A bolygók környezete. Gravitációs erőtér. Mágneses erőtér. Bolygólégkörök kialakulása és fennmaradásának feltételei.
4. Az égitestek szerkezete. Belső energia és külső burok. Ár-apály erők és gravitációs hatások. A tektonikus folyamatok működése és felszínformálása.
5. Vulkáni folyamatok a Naprendszerben. Az aktivitás és a lávák típusai, az egyes égitestek vulkáni formakincse.
6. Külső erők. Aprózódás és mállás. Légköri folyamatok. A kozmikus erózió tényezői, hatásai, a kialakuló formák felépítése, típusai. Kráterborítottság – kormeghatározás.
7. Lejtős tömegmozgások. Kiváltó okok, folyamatok és formakincs.
8. A víz. Megjelenése, mennyisége és eloszlása az égitesteken, a víz felszínformálásának jelei (partvonalak, folyóvölgyek, üledékek).
9. Jegek a Naprendszerben. Rheológia, a jég előfordulási formái, a hozzá kapcsolódó formakincs elemei (repedések és mozgások).
10. A szél felszínformáló munkája. Légköri és felszíni feltételei, típusai és a kialakuló formák csoportjai.
11. Asztrobiológia. A Földön kívüli élet lehetőségei, feltételei, a kialakulásához nélkülözhetetlen környezeti tényezők a Naprendszerben.
12. Az űr társadalomföldrajza. Erőforrások, űr-energiaföldrajz, az űrközlekedés földrajza. Az űr politikai földrajza (jog). Űr-településföldrajz (űrbázisok telepítő tényezői).
13. Összegzés. Kozmikus hatások az égitestek alakulásában, az égitest-fejlődés útjai.

 

 

Regionális bolygótudomány (Planetológia II.)

ELTE Természetföldrajzi Tanszék Geográfus és földrajz tanári szak – 2+0 óra

Bérczi Sz-Sik A-Kereszturi Á-Hargitai H

A tárgy célja, hogy egységes képbe foglalva bemutassa a Naprendszer égitestjeiről rendelkezésre álló legfrissebb ismereteinket, segítve a földtudományi látásmód és ismeretanyag szélesítését. Egyes földi formák és folyamatok eltérő környezetben történő végigkövetése jó lehetőség arra, hogy azokat alaposabban, összefüggéseikben ismerjék és értsék meg a tanár- és kutatószakos hallgatók egyaránt. Továbbá kitekintve a Földről és bepillantva más bolygók felszíni viszonyai közé ökológiai szempontból is helyesebben értékelhető bolygónk sokszínűsége és dinamizmusa.

Óramenet:

1. Bevezetés. Tematika. A planetológia története, módszerei és a felhasználható információk típusai. Az űrkutatási adatok típusai és Földre juttatása, adatfeldolgozás. Égitestek tematikus leírása, térképezése.
2. Bolygónk Holdja. Terra- és maretérszínek, a kráterformák sajátosságai, típusai. A holdi regolit anyagai. Földtávolság és változásai, földi hatások.
3. Meteoritek. Főbb típusaik, kémiai és ásványos összetételük, színképük. Összehasonlításuk a kisbolygók színképével. Meteoritek az Antarktiszról.
4. Közvetlen módszerek (II). Holdkőzetek és meteoritok vizsgálata mikroszkóppal.
5. Merkúr. Száraz kőzetvilág a Nap mellett. Magnetoszféra, a felszín fizikai tulajdonságai és formakincse.
6. A Vénusz pokla. Tektonika, az egykori vulkanizmus nyomai és formakincse, domborzat. A légkör és folyamatai, a vénuszi üvegház története.
7. A Mars mai képe I. A bolygó fejlődése. A belső erők működése. Az egykori lemeztektonika nyomai, más tektonikus folyamatok, vulkanizmus. A kulcsfontosságú víz.
8. A Mars mai képe II. A jég és a szél időszaka, a külső erők felszínformálása. Életlehetőségek a Marson.
9. Kisbolygók. Földsúrolók, kisbolygó-családok, Eros, Gaspra, Ida, Kuiper-objektumok. Az üstökösök és a bolygóközi por.
10. Gázóriások. Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. Légköri tulajdonságok és modellek, mintázatok, felhőszintek és folyamatok.
11. A Galilei-holdak I. Europa. A jégkéreg formái, repedéshálózatok és káoszterületek. Folyékony óceán, az élet lehetőségei. Ganymedes. A felszín és ami alatta van.
12. A Galilei-holdak II. Io. Vulkáni folyamatok a Naprendszer legaktívabb égitestjén. Kén- és szilikátmagmák, kitörések és vulkáni hegyek. Callisto. Egy lépéssel lemaradva.
13. Külső Naprendszer. Az óriásbolygók gyűrűi és holdjai, Roche-határ. A holdak formacsoportjai, fejlettségük különbségei.

 

 

F.2. CSILLAGÁSZAT

 

Csillagászat a légkörön túlról (1982-1990)

ELTE Csillagászati Tanszék

Oktató: Almár Iván

A speciál kollégium tematikája:

• Bevezetés (történet, stratégia, adatbázisok, katalógusok)
• Röntgencsillagászat (észlelési eszközök és módszerek, kezdeti eredmények)
• Röntgen- és gammacsillagászat (jelenlegi holdak és jövő tervek)
• Ultraibolya és EUV csillagászat (történet, eredmények, tervek)
• Látható fény (HST, Hipparcos, további tervek)
• IR, mikrohullámú és rádiócsillagászat (programok és eredmények)

A jegyzet 1990-ben jelent meg a Tankönyvkiadónál.

 

 

Csillagászat

SZTE Kísérleti Fizikai Tanszék, Szatmáry Károly 2+0, 8. félév

Tematika:

1. A csillagászat történetének fontosabb eseményei. A csillagászat tagozódása, vizsgálati módszerei. A csillagászat és más szaktudományok kapcsolata. Az űrkutatás fejlődése, felhasználási területei. Internet és csillagászat.
2. Az éggömb. Csillagképek. Szférikus csillagászat. Égi koordináta-rendszerek (horizontális, egyenlítői, ekliptikai, galaktikai).
3. Átszámítás koordináta-rendszerek között. A Nap és a Hold mozgása az égen.
4. Az égitestek pályaelemei. Csillagászati időtartamok (nap, hónap, év). Csillagidő, középidő, világidő. Naptár, Julián Dátum. Földrajzi helymeghatározás, GPS.
5. Refrakció, aberráció, parallaxis, precesszió, nutáció. A Föld forgásának és keringésének bizonyítékai. Pályaelem-változások és jégkorszakok.
6. Csillagászati távcsövek, műszerek. Fotometria, spektroszkópia. Detektorok, CCD. Obszervatóriumok, űrtávcsövek.
7. Égi mechanika. N-test probléma. Kéttestprobléma, bolygómozgás. Kepler-törvények. Háromtest probléma, librációs pontok. Átmeneti pályák. Égi mechanikai paradoxon. Műholdak.
8. A Naprendszer felépítése, fő jellemzôi. Bolygók, holdak, kisbolygók, meteorok, üstökösök, bolygóközi anyag. Kuiper-öv, Oort-felhő.
9. A bolygók tulajdonságai. Bolygókutatás űrszondákkal. Nemezis-elmélet. A Hold kialakulása, hatásai a Földre. Más bolygórendszerek felfedezése.
10. A Nap szerkezete, energiatermelése. Fúziós folyamatok. Naptevékenység és földi hatásai. Napállandó, napenergia hasznosítása.
11. Csillagok állapotjelzői, Hertzsprung-Russell diagram. Csillagfejlődés: kialakulás, élettartam, végállapotok. Magreakciók a csillagokban, kémiai elemek kialakulása.
12. Kettőscsillagok, változócsillagok (pulzáló, fedési, foltos, eruptív, kataklizmikus). Csillagközi anyag. Gáz-, por- és molekulafelhők. Csillaghalmazok.
13. A Tejútrendszer szerkezete. Galaxisok, galaxishalmazok. Színképvonalak vöröseltolódása, Hubble-törvény, távolságmeghatározás.A Világegyetem fejlődése, világmodellek, kozmológia. Gravitációs hullámok, gravitációs lencsék. Az általános relativitáselmélet csillagászati próbái.
14. A csillagászat oktatása. Tankönyvek, szemléltetési lehetőségek, Internet.

 

Bevezetés a csillagászatba I.

SzTE Kísérleti Fizikai Tanszék,  http://www.jate.u-szeged.hu/obs

2 féléves tantárgy (heti 3+2, kollokvium)  SzTE I. éves csillagász szakos hallgatók számára,  más szakosoknak 3+0 speciális kollégium,  Előadó: dr. Kiss László egyetemi adjunktus

 

1. félév:
2. A csillagászat kialakulása, kapcsolódása más tudományokhoz. Méret- és időskálák.

Vizsgálati módszerek, szakirodalom. Ajánlott irodalom ismertetése.

2. A Naprendszer felfedezése, fő összetevők. Modern vizsgálatok: űrkutatás és földi műszerek.

Keletkezéselméletek, a Naprendszer eredete.

3. A Nap legfontosabb jellemzői, szerkezete, energiatermelése. Mágneses terek a

Naprendszerben, planetáris magnetoszférák.

4. Kőzetbolygók: Merkúr, Vénusz, a Föld-Hold rendszer, mint kettősbolygó, Mars.
5. Az.óriásbolygók belseje és légköre. Gyűrűrendszerek az óriásbolygók körül.
6. A Jupiter mini-naprendszere. Io, Europa, Ganymedes, Callisto. Külső holdrendszerek, jégholdak.
7. Kisbolygók vizsgálatai.
8. Üstökösök, meteorok, bolygóközi anyag.
9. Az ütközések szerepe, Shoemaker-Levy9. Kihalások. Külső Naprendszer: Kuiper-öv, Oort-felhő.
10. Exobiológia, élet a Naprendszerben (Kru).
11. Bolygók más csillagok körül.

 

2. félév:
3. Az éggömb. Csillagképek. Szférikus csillagászat.
4. Égi koordináta-rendszerek (horizontális, egyenlítői, ekliptikai, galaktikai).
5. Átszámítás koordináta-rendszerek között. Az asztrometria alapjai. Hipparcos.
6. A Nap és a Hold mozgása az égen. Az asztrológia kritikája. Fogyatkozások és fedések.
7. Az égitestek pályaelemei. Csillagászati időtartamok (nap, hónap, év). Csillagidő,

középidő, világidő. Pólusingadozás, egyenetlenségek a Föld forgásában.

6. Naptár, Julián Dátum. Földrajzi helymeghatározás, GPS.
7. Refrakció, aberráció, parallaxis, precesszió, nutáció.
8. A Föld forgásának és keringésének bizonyítékai. Csillagok sajátmozgása.
9. Pályaelem-változások és jégkorszakok. Milankovics-Bacsák elmélet. A Föld-típusú

bolygók klimatikus változásai.

10. Égi mechanika. N-test probléma. Kéttestprobléma, bolygómozgás. Kepler-törvények.
11. Háromtest probléma, librációs pontok. A Trójai kisbolygók stabilitása. Átmeneti pályák.
12. Égi mechanikai paradoxon. Műholdak mozgása. Exobolygók pályái.

 

Bevezetés a csillagászatba II.

2 féléves tantárgy (heti 2+2, kollokvium)  SzTE II. éves csillagász szakos hallgatók számára,  más szakosoknak 2+0 speciális kollégium, ÁMÉT,  a félévek külön is teljesíthetők, számonkérés: K5, K3 is lehet

Előadó: dr. Szatmáry Károly egyetemi docens  SzTE Kísérleti Fizikai Tanszék, Béke-épület I.em. 42. Tel.: 54-4666  e-mail: k.szatmary@physx.u-szeged.hu, http://www.jate.u-szeged.hu/obs  Gyakorlat: dr. Kiss László egyetemi adjunktus, Tel.: 54-4668  e-mail: l.kiss@physx.u-szeged.hu, http://www.jate.u-szeged.hu/~klaci/bevez

 

3. félév:
4. Csillagászati távcsövek, műszerek. Optikai rendszerek, a távcsövek jellemzői, leképezési hibák.
5. Fotometria, spektroszkópia, asztrometria. Detektorok: szem, fotografikus, fotoelektromos, CCD.
6. Obszervatóriumok, űrtávcsövek (gamma, rtg., UV, IR).
7. Csillagok állapotjelzői (tömeg, sugár, felszíni hőmérséklet, luminozitás, abszolút és látszólagos

fényesség, kémiai összetétel, kor, mágneses tér, forgási periódus, csillagszél)

5. A csillagok színképe (folytonos és vonalas színkép kialakulása).
6. Vogt-Russell tétel. Csillagmodellek.
7. Hertzsprung-Russell diagram.
8. Csillagfejlődés: kialakulás, élettartam, végállapotok.
9. Magreakciók a csillagokban, kémiai elemek kialakulása.
10. Kettőscsillagok, változócsillagok (pulzáló, fedési, foltos, eruptív, kataklizmikus).
11. A csillagok fényváltozásának elemzése. Spektrális jellemzők.
12. A Nap fizikája.

 

4. félév:
5. Csillagközi anyag. Gáz-, por- és molekulafelhők. Csillagképződés.
6. Csillaghalmazok (asszociációk, gömbhalmazok, nyílthalmazok).
7. A Tejútrendszer szerkezete (mag, korong, halo, korona, spirálkarok).
8. Galaxisok, galaxishalmazok. Aktív galaxismagok, kvazárok.
9. Kölcsönható galaxisok, galaxisok ütközése.
10. Színképvonalak vöröseltolódása, Hubble-törvény, távolságmeghatározás.
11. A forró Univerzum megfigyelési vonatkozásai (CMB háttérsugárzás, H-He arány).
12. A Világegyetem fejlődése, világmodellek, kozmológia.
13. Gravitációs hullámok (keletkezés, detektálás).
14. Gravitációs lencsék. A sötét anyag problémája.
15. Az általános relativitáselmélet csillagászati próbái.
16. Neutrínócsillagászat, neutrínódetektorok.

BEVEZETÉS A CSILLAGÁSZATBA

Debreceni Egyetem fizikatanár és fizikus szakos hallgatói számára, ea: Tóth László

http://fenyi.sci.klte.hu/~toth/BevCsill/csill.html

1. Bevezetés

Az ember természethez való viszonya régen, és ma. A csillagászat kialakulása a mindennapi szükségletekből. Fő területei és sajátossága. Kapcsolata más tudományokkal. Jelentősége a mindennapi élet számára.

1. A csillagászati megfigyelések eszközei és módszerei

Információ hordozók a csillagászatban. Fotonérzékelők: emberi szem, fotolemez, elektronsokszorozó, CCD; más

hullámhosszak. Optikai távcsövek: működése, főbb paraméterei, fontosabb távcsőtipusok, lebcsehibák és korrigálásuk, különleges távcsövek. A színképelemzés és alkalmazásai. Rádiótávcsövek. Kísérleti csillagászat

2. Tájékozódás az égen

A csillagászatban használt koordinátarendszerek. Az éggömb és fő pontjai (sarkok, zenit, nadír), fő körei (horizont, meridián, egyenlítő, ekliptika). Átszámítások koordináta-rendszerek között. A koordinátákat befolyásoló hatások (refrakció, aberráció, parallaxis, precesszió, nutáció). A csillagképek nemzetközi és  magyar elnevezései. Nevezetes csillagképek.

3. A Nap és a Hold látszó mozgása az égbolton

A Nap és a Hold különböző földrajzi szélességeken megfigyelhető napi, és éves látszó mozgása. Az évszakok. A holdfázisok. Fogyatkozások: a csomópontok, a Nap és a Hold látszó mérete, fogyatkozási határok, a fogyatkozás élménye régen és ma, a napfogyatkozás tudományos jelentősége.

4. Naptári rendszerek és időszámítás

Idődefiníciók: inerciaidő, csillagidő, valódi szoláris idő, közép szoláris idő, időegyenlet,  világidő, efemeris idő, atomidő, dinamikus idő, koordinált világidő. Julián dátum, helyi idő, zónaidő. A naptárprobléma. A naptár rövid rörténete (sumér, babiloni, zsidó, egyiptomi, kínai, indiai, maja, görög, mohamedán, julius, augustus, XIII Gergely). Történelmi és csillagászati évszámlálás.

5. A bolygók mozgása és égi mechanika

A szabadszemmel látható bolygók jellegzetességei. Belső és külső bolygók. A Naprendszer felfedezése: Anaximandrosz, Arisztarkhosz, Ptolemaiosz, Kopernikusz, Tycho, Kepler és törvényei, Galilei, Newton. A kéttest-probléma: Kepler-egyenlet, az elliptikus mozgás sebessége, efemerisszámítás, pályaszámítás, perturbációk. Háromtestprobléma és speciális megoldásai. A mesterséges égitestek mozgása, égimechanikai paradoxon, perturbációik, speciális műholdpályák (geoszinkron, napszinkron). Kozmikus navigáció.

6. A Naprendszer égitestjei

A Naprendszer általános jellemzése. A földtípusú bolygók és holdjaik. A jupitertípusú bolygók és holdjaik, valamint a gyűrűrendszereik. Kisbolygók. Üstökösök, meteorok, bolygóközi anyag. A naprendszer keletkezése..

7. A Nap

A Nap mint csillag, mint a Naprendszer középponti égitestje, valamint jelentősége a Föld számára. Felépítése és felszíni jelenségei. A naptevékenység és földi hatásai.

8. A csillagok

A csillagok jellemzői: látszó és abszolút fényesség, tömeg, felületi hőmérséklet, színképosztályok, sugár, tengelyforgási periódus, mágneses tér, kémiai összetétel. A Herzsprung-Russell diagram (HRD). A csillagok fôbb típusai. Speciális csillagok: kettősök, fizikai és geometriai változók

9. A csillagok fizikájának alapjai

A csillagok energiatermelése. A Vogt-Russell tétel. A HRD magyarázata. A csillagok kialakulása és fejlődése, mozgásuk a HRD-n. A kémiai elemek kialakulása. A csillagfejlődés végállapotai (fehér törpe, neutroncsillag, fekete lyuk).

10. A távolságmérés módszerei a csillagászatban

Módszerek az egyre nagyobb távolságok meghatározására: Hold-parallaxis, bolygók és a Nap parallaxisa,

Vénusz-átvonulások. Radarmérések. Csillagok parallaxisa. Színképi parallaxisok. Dinamikus parallaxis. A cepheidák periódus-fényesség összefüggése. I. típusú szupernnovák. Vöröseltolódás.

11. Csillagrendszerek

A Tejútrendszer. A csillagközi anyag és eloszlása. Gázködök, csillaghalmazok. Extragalaxisok. A világegyetem szerkezete és fejlődése.

12. Űrkutatás

A rakétaelv, az űreszközök mozgása. Az űreszközök alkalmazása a tudományban és a gyakorlati életben. Az emberes űrrepülések problémái. A legújabb eredmények és tervek. Az űrkutatás jelentősége a Naprendszer megismerésében, a legújabb eredmények.

13. Az élet lehetősége a világegyetemben

A földi élet, az élet egyetlen ismert megnyilvánulása. Változó nézetek a földönkívüli életről az idők folyamán. A földönkívüli értelmes élet kutatása. Az élet lehetősége a Naprendszerben, és hatása a Föld fejlődésére. A kapcsolatfelvétel nehézségei.

14. A csillagászat rövid története

Nagy egyéniségei: Hipparkhosz, Ptolemaiosz, Kopernikusz, Tycho Brahe, Kepler, Galilei, Newton, Einstein, Hubble, Hale.   Csillagászati intézetek Magyarországon. A magyar csillagászat története.

F.3. KOZMOPETROGRÁFIA

 

HOLDKŐZETEK, METEORITEK

ELTE TTK Ea: Bérczi Szaniszló

1994 óta a NASA holdkőzetek immáron az ötödik (2001) kölcsönzési periódusban vannak hazánkban. A NASA Planetáris Anyagok Kutató Laboratóriumában, a houstoni Johnson Űrközpontban még a 70-es években oktatási célokra állítottak össze ilyen minta-együtteseket A készlet 12 vékonycsiszolatot tartalmaz. Vizsgálatukkal keresztmetszetet kaphatunk a Hold legfontosabb kőzeteiről, e kőzetek kialakulási folyamatairól, de számos más

területen is fölhasználhatjuk őket az egyetemi oktatásban és a kutatásban

A NASA-készletben négy fontos anyagminta típus található: a terra kőzeteké, a mare bazaltoké, a breccsáké és a

talajmintáké. A NASA holdkőzetek mellett a Japán Nemzeti Sarkkutató Intézet (NIPR) antarktiszi meteoritjai is az 1997-ben Kőzettan-geokémia Tanszéken megindult kurzus tananyagának részei.

 

1. A meteoritek fogalma, típusaik, jellemző ásványaik. Meteoritek Magyarországról és az Antarktiszról. Történelmi meteorithullások.
2. Kondritok és akondritok. A kőmeteoritek ásványai, a Rose-Prior-Urey/Craig-Wiik-Mason osztályozás, és ennek megfigyelhető jellemzői a NIPR gyűjtemény vékonycsiszolatain. Meteoritásványok kohászati ismeretek fényében.
3. A kondritok kétparaméteres rendszere. A Van Schmus-Wood táblázat petrológiai osztályai. A kondrumok szétfoszlása diffúzióval: megfigyelések a NIPR antarktiszi meteoritgyűjteményének vékonycsiszolatain.
4. A kondritok forráségitestjeinek termikus fejlődéstörténete.
5. a) kezdeti esetleges vizes átalakulások, b) fölmelegedés és illóvesztés, c) széndiffúzió és vasredukció,
6. d) szilikátdiffúzió, e) vasmegolvadás, f) szilikátok parciális kiolvadása: bazaltok.
7. Akondritok, kő-vas meteoritok.

A kis égitestről származó bazaltoknak az égitest nagyságára utaló szöveti jellemzői. Forráségitestek   azonosítási lehetősége kisbolygószínképek és meteoritszínképek összehasonlítása alapján.

6. A földi és a holdi bazaltok összehasonlítása.

A holdkőzetek kémiai és ásványos összetétele. Mikroszkópi szövetszerekzetek tanulmányozása.   Összevetésük a földi kőzetekével. A holdkőzetek kialakulásának modellezése fázisdiagramokkal.

7. Holdkőzetek és holdfelszíni kőzettestek összekapcsolása.

A holdi vulkánosság története. A Hold geokémiája és fejlődéstörténete.   Az Apolló expedíciók mérései, a holdi geofizika eredményei.

8. A marsi meteoritek tulajdonságai. Planetáris fejlődéstörténetek összehasonlítása.

A marsi meteoritek eltérése az akondritoktól és a holdi meteoritektől. Négy égitest fejlődéstörténetének   összehasonlítása: Kisbolygó, Hold, Mars, Föld. Övesség és barometrikus magasságformula a planetáris   testek felszínéről származó kőzetsorozatok kémiai összetételén.

9. A Japán Antarktiszi Meteoritgyűjtemény.

A japán meteoritgyűjtemény anyagának fölhasználása különféle jelenségek meteorit-sorozatokon   történő bemutatására. Néhány példa: breccsásodás jellege, shock-hatások (pl. maskelynitesedés) a nagy   tömegű égitestről érkező mintákon, diffúzió hatása, megjelenése pl. ureilitekben.

10. A Naprendszerben kialakult ásványi anyag-övezetek.

A Naprendszer ásványtani térképe. Kozmogeokémia. Az öves kisbolygórendszer. A Naprendszer   keletkezésének kémiai modelljei ( Lewis-Barshay, ill. Larimer-Grossman modell ásványsorozatai).

11. A program összefoglalása.

Kozmopetrográfiai tanulmányok a NIPR Antarktiszi Meteoritgyűjteményén: a) a szülő égitestet ért   hőhatások, b) és egyéb átalakító (pl. shock-metamorf) hatások a szöveteken. Átalakulás-anyagtérképek.

12. Távlatok: Naprendszer-kőzettan. (A bolygórendszer ásvány-övei más csillagok körül.)

Űrkutatási módszerek a meteoritkutatásban. Övesség a Naprendszerben, övesség a planetáris testek anyagában.   A kis-égitestek hőtörténetének általános jellemzői. Összehasonlító ásvány-kőzettan-kozmogeokémia.   Tudományágunk szemléletformáló szerepe és visszahatása a földtudományokra.

(forrás: az előadó)

 

F.4. MŰSZAKI TUDOMÁNYOK, MŰSZERÉPÍTÉS

 

KFKI RMKI

http://www.rmki.kfki.hu/kffo/

 

KFKI AEKI

http://www.kfki.hu/~aekihp/sklhome/index.html

 

Műholdfedélzeti energia ellátó rendszerek.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

BME Szélessávú Hírközlõ Rendszerek Tanszék  Űrkutató Csoport

Tanszéki konzulens: dr.Szabó József t.mts, V2/708, 463-2777, szabo@mht.bme.hu; Szimler András t.smts,

V2/708, 463-3491, szimler@mht.bme.hu;  Hallgatói keret: 1-2 fő

Téma : Energia kezelés, tárolás és szétosztás műholdfedélzeten. Lineáris és kapcsolóüzemű energia átalakítás áramköri és konstrukciós kérdései. Speciális környezeti követelmények. Modellezés, áramkör építés, mérés és tesztelés. Diplomaterv készítése lehetséges.

 

Napelemes műholdfedélzeti energia ellátó rendszerek üzemmódjai.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

BME Szélessávú Hírközlõ Rendszerek Tanszék  Űrkutató Csoport

Tanszéki konzulens: Szimler András t.smts, V2/708, 463-3491, szimler@mht.bme.hu; dr.Szabó József t.mts, V2/708, 463-2777, szabo@mht.bme.hu;  Hallgatói keret: 1-2 fő

Téma : Napelem illesztése műholdfedélzeti energiaellátó rendszerhez. Napelem maximális teljesítményű munkapontjának követése. Speciális környezeti követelmények. Modellezés, áramkör építés, mérés és tesztelés. Diplomaterv készítése lehetséges.

 

Rosetta-Lander telemetria dekódoló szoftver.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

BME Szélessávú Hírközlõ Rendszerek Tanszék  Űrkutató Csoport

Tanszéki konzulens: dr.Bánfalvi Antal t. mts, V2/708, 463-2777, banfalvi@mht.bme.hu;  Ipari konzulens: dr.Szalai Sándor, KFKI RMKI, 392 2523, szalai@rmki.kfki.hu;   Hallgatói keret: 1-2 fő

Téma : Az Európai űrügynökség (ESA) Rosetta nevű programja üstökös kutatásra indul 2003 januárjában. Célja a Wirtanen üstökös és annak magjának közvetlen vizsgálata. A leszálló egység központi vezérlő számítógépét a KFKI RMKI-ban, a tápellátó rendszerét a BME MHT-én fejlesztették. A tápellátórendszer szolgálati információját a telemetrián keresztül továbbítja az ESA előírásainak megfelelően. A hallgató ismerkedjen meg az alkalmazott adatátviteli struktúrával és a leszállóegység tápellátó rendszerének szolgálati információs adatblokkjával. A hallgató feladata egy olyan “dekódoló” program készítése, amely a vett telemetria folyamból a tápellátó rendszer szolgálati információját szelektálja és annak tartalmát könnyen olvasható  (esetenként grafikus) formában megjeleníti. A tápellátó rendszer szolgálati információjának “dekódolása” egy könnyen változtatható szöveges leíró fájl segítségével valósítandó meg. Az önálló laboratóriumi gyakorlat során a témában szerzett megfelelő jártasság esetén TDK dolgozat, diplomaterv készítése lehetséges. Angol nyelvismeret és C/C++ programozási ismeret szükséges.

 

Net-Lander fedélzeti számítógép szimulátor. 

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

BME Szélessávú Hírközlõ Rendszerek Tanszék  Űrkutató Csoport

Tanszéki konzulens: dr.Bánfalvi Antal t. mts, V2/708, 463-2777, banfalvi@mht.bme.hu;  Ipari konzulens: dr. Szalai Sándor, KFKI RMKI, 392 2523, szalai@rmki.kfki.hu;  Hallgatói keret: 1-2 fő  Téma :

A Francia űrügynökség (CNES) vezetésével Mars kutató program indul, amelynek célja a Mars felszínének egyidőben, többponton (4) való vizsgálata. A program neve NetLander, utalva az egyidejű négy leszállóegység méréseire. A KFKI RMKI a NetLander központi számítógép fejlesztési munkáiba kapcsolódott be. Ennek során ki kell fejleszteni a számítógép szimulátorát. A központi számítógép szimulátora segítségével történik az egyes műszerek fejlesztése és tesztelése, így ez párhuzamosan folyhat a tényleges számítógép fejlesztéssel. A hallgató ismerkedjen meg az alkalmazott vezérlési és telemetria adatátviteli struktúrákkal. A hallgató feladata egy olyan szerkesztő program készítése, amely egy könnyen változtatható szöveges leíró fájl segítségével lehetővé teszi a műszerek vezérlését megvalósító parancsok létrehozását és szerkesztését. Az önálló laboratóriumi gyakorlat során a témában szerzett megfelelő jártasság esetén TDK dolgozat, diplomaterv készítése lehetséges. Angol nyelvismeret és C/C++ programozási ismeret szükséges.

 

Műholdak telemetria rendszerének specifikálása, a telemetria adatok vétele és feldolgozása.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

BME Szélessávú Hírközlõ Rendszerek Tanszék  Űrkutató Csoport

Tanszéki konzulens: dr.Bánfalvi Antal t. mts, V2/708, 463-2777, banfalvi@mht.bme.hu; dr.Gschwindt András egy. adj., V2/658, 463-3238, gschwindt@mht.bme.hu; dr.Szabó József t.mts, V2/708, 463-2777, szabo@mht.bme.hu;  Hallgatói keret: 1-2 fő

Téma : A műholdak telemetria renszereinek célja, az adatok megszerzésének lehetőségei. Korábbi űrmissziók telemetria rendszerének áttekintése, a tapasztalatok összegzése és módszer kidolgozása telemetria rendszer specifikálására. Az OSCAR-40 rádióamatőr műhold telemetria adatainak vétele a V/2 épület vevőállomásával. A fedélzeti energia kezelő rendszer állapotának monitorozása. A ROLAND üstökös szonda energia ellátó rendszer H/K adatainak feldolgozása. Diplomaterv készítése lehetséges.

ŰRKEMENCE = Univerzális Sokzónás Kristályosító (UMC)

Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézet

Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézet E-mail: fembar@gold.uni-miskolc.hu

A Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézetében Bárczy Pál professzor vezetésével készült el egy különleges

berencezés: az űrkemece. Kezdetei az építésnek visszanyúlnak a 70-es évekre, amikor a magyarországi űrkutató

helyek a magyar űrrepülés számára terveztek kísérleteket.

A Miskolci Űrkemence 1994-ben került ki vizsgálatra a NASA Marshall Space Science Centerbe, Huntsville-be. Azóta a Nemzetközi Űrállomásra beépíthető változata is elkészült és tesztelés alatt áll. A magyar űrkutatás

oktatás egyik valódi célprogramja lehetne az, hogy tudományos és kísérleti munkákat tervezzenek a hallgatók és a kutatók az űrkemencére és ilyen témájú pályázatokat nyerjenek is meg, mert ezáltal biztosítható az űrkemence

munkája, tevékenysége a Nemzetközi Űrállomáson. Ebben a formájában tehát a Miskolci Űrkemence a hazai űrkutatás oktatás egyik húzóműszere is lehet.

(Forrás: BÉRCZI SZANISZLÓ: Az űrkutatás és az űrtechnológiák oktatása hazánkban (2000). Természet Világa, Űrkutatás különszám.)

 

HUNVEYOR gyakorló űrszonda

ELTE Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport – KAVÜCS

Speciálkoll.  (Bérczi Szaniszló, Cech Vilmos, Hegyi Sándor, Földi Tivadar, Kovács Zsolt)

1997 őszén egy új oktatási formát kezdtünk el az ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoportnál. Az oktatást is segítő robotépítést kezdtük meg a Hunveyor gyakorló és kísérleti űrszondán.  Ez nemcsak a technológiák és a (földi vagy planetáris) környezettudomány kapcsoltát testesíti meg műszerparkjával, autonóm rendszereivel, robotikájával, hanem segíti a technológiai és a környezeti áramok két fő folyamattípusának összekapcsolását, kölcsönhatásainak vizsgálatát, modellezését is. Azóta ELTE TTK Általános Technika Tanszéken (később az Általános Fizika Tanszékén) és a JPTE Informatika és Általános Technika Tanszéken (Hegyi Sándor) közösen fejlesztjük a Hunveyor űrszondát. 2000 tavaszán e munkába bekapcsolódott a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola is (Kovács Zsolt). 2000 őszén pedig elkezdték a munkát a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola székesfehérvári karán is (Györök György, Hudoba György). A Hunveyor gyakorló űrszonda a Surveyor 1/3-ados méretű változatának vázával épült, s ezért is neveztük el Hunveyornak (Hungarian University Surveyor)

Eddigi munkáink során a Hunveyort építő egyetemi űrkutató csoportoknál egyszerű mérések műszerei készültek el először: a talaj hőmérsékletének mérése, egy fúrás a talaj anyagába (Diósy Tamás), s onnan minta kivétele, árok ásása, egyszerű spektroszkóp a kőzetek vagy a talaj visszavert színképének elemzésére (Roskó Farkas). E

programunkhoz örömmel veszzük újabb egyetemi és főiskolai csoportok jelentkezését is.   A Technológiák témakörhöz kapcsolódóan önálló tantárgyat is kapott az oktatásban az Űrtechnika a Technika főiskolai tanár szakon a Pécsi Tudományegyetemen. A tárgyat a TTK Informatika és Általános Technika Tanszékén oktatják, meghívott előadókkal. Éppen mert az űrkutatási munkát végző eszközök technológia centrikusak, a

középfokú technika oktatás tanárait képző intézmények számára is vonzó terület az űrkutatás. S mivel már három technika tanári szakot oktató intézményben épül gyakorló űrszonda (ELTE, PTE, BDTF), várható, hogy ez a terület fokozatosan kiterjed a magyarországi felsőoktatásban, s az űrkutatás oktatás egyik fontos részét képezi majd, vonzóvá téve a területet a középiskolákban is, a technika tantárgyon keresztül. (forrás: az előadók)

 

 

ŰRANYAGTECHNOLÓGIÁK

Pécsi Tudományegyetem TTK Informatika és Ált. Technika Tanszék

2+0 spec. Koll. Bérczi Szaniszló egy. doc. (ELTE)

1. A kozmikus környezet állapothatározóinak áttekintése: – alacsony nyomás, alacsony hőmérséklet, kis gravitáció, fényviszonyok, – és ezek figyelembe vétele ill. fölhasználása űrkutatási mérések és technológiai eszközök tervezésénél.
2. A technológiákat és a kozmikus környezeteket kölcsönhatásaiban összefoglaló Technológia – Környezet mátrix fölépítése. A mátrix egyik reprezentálása a gyakorló űrszonda mérő rendszereiben. A minimálűrszonda működési elve és modellje.
3. Példák a természetből autonóm biológiai rendszerekre, ezek néhány fő vonásának kiemelése és összehasonlítása a minimálűrszonda működési elvével és modelljével, a Hunveyorral. (mátrix alakú kölcsönhatási tárgyalásban).
4. A minimálűrszonda – a Hunveyor – legfontosabb alrendszereinek bemutatása: energetikai, kommunikációs és mérési alrendszerek.
5. Mérési technológiák részletes bemutatása és végigelemzése a Hunveyor kisérleti gyakorló minimálűrszondán. Bionikai párhuzamok és példák: a kamera-szem és a manipulátor robotkar.
6. Komplex anyagi rendszerek vizsgálata az áramlások és feszültségek mátrixsza tükrében.
7. Az űrkutatási technológiák néhány csoportja. Történeti áttekintés: a Hold kutatásának főbb állomásai és az Az Apolló expedíciók néhány fontos eredménye.
8. Az űrkutatási technológiák néhány csoportja. Történeti áttekintés: a Mars kutatásának főbb állomásai s néhány fontos technológia és eredmény a Viking, a Mars Pathfinder és a Mars Global Surveyor expedíciókból.
9. Égitestek szerkezetét vizsgáló mérő rendszerek: űrkutatási eredmények egy egy bolygó szerkezetének vizsgálata keretében.
10. Az űrtechnológiák anyagszerkezeti ismeretanyagának alapjai: anyagvizsgálatok hierarchiája: sugárzásos anyagvizsgálati szintektől a bolygófelszíni kőzettestek geológiai térképezéséig.

Beszámoló (házi feladatok témái): 1) Természeti és technológiai folyamatok összekapcsolódásai, közös nyelven való leírása. 2) Egy kiválasztott űrtechnológia mérési vázlata. 3) Mátrix egy összetett rendszer (üzem, lakóház, stb.) természeti áramlások/technológiai rendszerek kölcsönhatásairól.

 

F.5. TÁVKÖZLÉS

Hullámterjedés

Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamosmérnöki Szak, Műszaki Informatika Szak

Előadó: Dr Ferencz Csaba

Az űrkutatás, űrtevékenység és az ettől elválaszthatatlan globális hírközlés és informatika rendkívül gyors fejlődése következtében az elektromágneses térelmélet hullámterjedési része a reneszánszát éli. Mind az ismerete, mind az alkalmazása fontos. A kialakult helyzetben első lépésként e tárgy lehetővé kívánja tenni a más tárgyak keretében el nem érhető hullámterjedési ismeretek elsajátítását. A tantárgy a matematikai és fizikai előtanulmányokra épít.

 

F.6. ŰRKUTATÁS, asztronautika

 

 

Bevezetés az asztronautikába  (1991-1999)

ELTE Csillagászati Tanszék

Oktató: Almár Iván

A speciál kollégium tematikája:

• Alapvető ismeretek (definíciók, felosztása és kapcsolata más tudományokkal, szervezetei és intézményei, adatbázisok)
• Asztronautika-történet (a rakéták története, a repülés gondolatának története, az asztronautika úttörői 1945 előtt, és a háború utáni években)
• A világűrbe jutás alapelvei (mozgásegyenletek, a V2 technikája, hajtóanyagok fajlagos tolóerő)
• Ballonok, repülőgépek, rakéták a légkörben és a légkörön túl végzett csillagászati kutatásokban
• Csillagászati holdak fejlesztésének alapelvei (a pálya megválasztásának szempontjai, a helyzet-ellenőrző és hűtő egységek követelményei, a tudományos program szempontjai)
• Asztrodinamika, pályák (az indítás problémái, az asztrodinamika alaptörvénye, átmeneti pályák, pályasík-változtatás)
• Pályamanőverek (hatásszféra, hintamanőverek)
• Az intersztelláris repülés (feltételei, a különféle meghajtások, megbízhatóság)

 

 

**

 

Űrkutatás és gyakorlati alkalmazásai

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi  Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamosmérnöki Szak Előadó: dr. Ferencz Csaba

Tematika:

Űrkutatás története

Történeti visszatekintés a Kozmosz vizsgálatára és a rakétahajtásra; anomáliák.

Az űrkutatás értelme.

Rakéták

A rakéta meghatározása és mozgása

A rakéta hajtómű működésének alapjai

A különféle rakétahajtóművek

Különféle rakéták és felépítésük

Űrrendszerek

Kutató rendszerek

Szolgáltató rendszerek

Felmerülő problémák

Űreszközök

Alapelvek

Mérés és adatátvitel

Fedélzeti műszerek közvetlen (in situ) mérésekhez

A kozmikus környezet vizsgálata

Az űreszköz helye tulajdonságainak kihasználása

Átmeneti méréstípusok

Gravitációs tér mérések

Magnetométerek

Az elektromágneses hullámok terjedésén alapuló mérések és alkalmazásaik áttekintése

A terjedő elektromágneses hullám

Az elektromágneses teljes spektrum

Mérésfelosztás hullámjellemző szerint

Faraday rotáció

– Űrtávközlés

Az űrhírközlés fajtái

A műholdas távközlési út tervezése alapjai

Műholdas globális mobil rendszerek

– Helymeghatározás

A kozmikus helymeghatározás módjai

A Doppler-effektus és helymeghatározási alkalmazása

Globális műholdas navigációs rendszerek

– Távérzékelés

Távérzékelési típusok és módszerek

Távérzékelési alapösszefüggések

Távérzékelési modell példák

– Globális változások

A globális válság természete

Kitekintés

F.7. ASZTROBIOLÓGIA

 

Bioasztronómia 2001-től

ELTE Csillagászati Tanszék

Oktató: Almár Iván

A speciál kollégium tematikája

• A bioasztronómiai/asztrobiológiai program (mi az élet? Mi az intelligencia kapcsolata a tudattal? “Egyedül vagyunk?” vagy “Sokan vagyunk?” – paradoxon a 21. század elején.)
• Lakható zónák (az élet csillagászati feltételei, exobolygók jellemző tulajdonságai, “lakható zóna” a Tejútrendszerben)
• Élet keresése a Naprendszerben (az extremofilek, mi a különleges Földünk helyzetében? Űrkutatási életkeresési programok)
• Az élet lehetséges terjedése az Univerzumban (Panspermia, meteoritek, Fermi paradoxon és általánosításai, a találkozás veszélyei)
• SETI/CETI kutatások (alapelvek, történet, Drake formula, a jelenlegi programok és a jövő tervei a különféle szinképi tartományokban)
• A jövő problémái (a felfedezés lehetséges hatásai, megérthetjük-e az üzeneteket? Mit válaszoljunk? Robotok a Naprendszerben. A fénysebesség, mint korlát.)

 

**

 

“Élet az Univerzumban” speciális kollégium tematikája 2002/2003. 1. félév

SZEGED SZTE TTK

Speciális kollégium (heti 2 óra előadás)  a SZTE bármely szakos hallgatói számára (általánosan művelő)  Hely, idő: Szeged, Dóm tér 9. I. emelet, Budó-terem, szerda 18-1940  Előadó: Dr. Szatmáry Károly egyetemi docens

SZTE Kísérleti Fizikai Tanszék, Béke-épület I.em.42. tel. 54-4666  e-mail: k.szatmary@physx.u-szeged.hu   http://www.jate.u-szeged.hu/obs

Az utóbbi években egyre többet tudunk a földi élet kialakulásáról és fejlődéséről,  az ezeket befolyásoló csillagászati vonatkozásokról, kozmikus feltételekről.  Az űrszondák segítségével a többi égitesten is kutatunk az élet nyomai után.  Száz feletti a más csillagoknál felfedezett bolygók száma. Vajon lehet-e rajtuk élet?  Rádiótávcsövekkel keressük az esetleges idegen civilizációk üzeneteit.

Tematika:

1. Élet a Naprendszerben

– A Naprendszer felépítése, fő jellemzői. Bolygók, holdak, kisbolygók, meteorok,

üstökösök, bolygóközi anyag. Kuiper-öv, Oort-felhő.

– A bolygók tulajdonságai. Bolygókutatás űrszondákkal.

– Az élet kialakulása a Földön. Az éghajlat változásai, Milankovics-elmélet.Gaia.

– A Hold kialakulása, szerepe a földi élet fejlődésében.

– Kisbolygók, üstökösök becsapódásai, kihalások, Nemezis-elmélet. Pánspermia-elmélet.

– A Nap, a naptevékenység és földi hatásai. A napenergia hasznosítása.

2. Az élet kialakulásának kozmikus feltételei

– A bolygók pályájának mérete, alakja, helyzete, ezek változásai.

– A bolygó mérete, tömege, gravitáció erőssége, forgása, légköre és mágneses tere.

– Az élet lehetőségei a Marson, a nagy holdakon. Az árapály szerepe.

3. Az élet lehetőségei más csillagoknál

– Csillagok állapotjelzői. Csillagfejlődés: kialakulás, élettartam, végállapotok.

– Magreakciók a csillagokban, kémiai elemek kialakulása.

– Bolygók felfedezésének módszerei, eredményei.

4. A csillagközi anyag, gáz-, por- és molekulafelhők.

– Bonyolult szerves molekulák kimutatásának módszerei.

5. Idegen civilizációk keresése.

– Rádiótávcsöves programok, SETI.

– A földi üzenetek.

– A Drake-egyenlet, milyen valószínűséggel vannak a közelben értelmes lények?

– A civilizációk űrbéli terjeszkedése.

– A galaktikus körülmények szerepe.

– Az UFO probléma.

– Az idegen élet a sci-fi irodalomban és filmekben.

 

F.8. ASZTROFIZIKA

Az asztrofizika megfigyelési módszerei

ELTE TTK fizikus szak, Asztrofizika szakirány

A kurzus azokat az eszközöket és módszereket ismerteti, amelyek segítségével meg lehet határozni az asztrofizika  tárgykörébe tartozó információkat.

1. Csillagászati megfigyelési módszerek a modern asztrofizika kialakulása elõtt.

2-3. Az égitestek állapothatározói és az azokról információt közvetítõ fizikai hatások áttekintése.

4. Az asztrofizikai méréseket torzító tényezõk kiküszöbölése, mérésredukció.
5. Optikai távcsövek.
6. Optikai detektorok – fotometria, interferometria, polarimetria.
7. Optikai detektorok – spektroszkópia.
8. Rádiócsillagászat.
9. Infravörös csillagászat.
10. UV-, röntgen- és gamma-csillagászat.
11. A Hubble Space Telescope és eddigi eredményei.
12. A MACHO, EROS, TYCHO stb. projektek, továbbá az elõkészületben levõ földi és keringõ megfigyelõ eszközök várható szerepe.

 

Kozmológia

ELTE TTK fizikus szak, Asztrofizika szakirány

A kozmológia, “az Univerzum fizikája” a világegyetem egészének kialakulásával, fejlõdésével foglalkozik. Az elõadás  bemutatja a kozmológia geometriai (általános relativitáselméleti) alapjait, a részecskefizikával összefonódó fizikai  kozmológiát, valamint az Univerzum termodinamikai történetét. Kitér az elmélet legújabb fejleményeire (pl. infláció),  legfontosabb megoldatlan problémáira (pl. galaxisképzõdés), és az Univerzum jövõjére vonatkozó elképzelésekre is.

1. Nemrelativisztikus kozmológia. Kozmológiai elv, a homogén Univerzum instabilitása.
2. Kozmikus távolságskálák. Hubble-törvény.
3. Kritikus tömeg. Tapasztalt tömegsûrûség. Az Univerzum kora.
4. Az általános relativitás alapfogalmainak rövid áttekintése. Relativisztikus térgörbület. Nyilt és zárt Univerzum.
5. A horizont-probléma. Az univerzum izotrópiája, anizotrópiája, kauzalítás-paradoxon.
6. A finomhangolás problémája. Inflációs világmodell.
7. A korai forró, sugárzás által dominált Univerzum. A termodinamikai egyensúly beállási ideje.
8. Kvarkanyag. Nukleonizáció. Az elsõ másodperc.
9. Az elsõ három perc: nukleoszintézis.
10. Az elsõ egymillió év. Átmenet a nemrelativisztikus gáz-dominált állapotba.
11. Galaxiskeletkezés. A sötét anyag problémája.
12. A neutrínók kozmológiai szerepe.
13. Késõi Univerzum: “Nagy Fagy” vagy “Nagy Zutty”?
14. Az Univerzum entrópiája.

 

A Naprendszer fizikája

ELTE TTK fizikus szak, Asztrofizika szakirány

Az elõadás a bolygóközi anyag legfontosabb alkotórésze, a plazma különbözõ fajtáit és a bennük végbemenõ fizikai  folyamatokat ismerteti, valamint kitér a Föld magnetoszférájának részletes vizsgálatára.

1. Bevezetes. Ûrmissziók a Naprendszer kutatására, ezek célja. Az ûrfizika tárgya. A Naprendszer kialakulása.
2. A híg plazmák. A Naprendszerbeli plazmák eredete: a Nap, a szilárd testek, a csillagközi tér.
3. A plazmafizika alapjai I. A Maxwell-Vlaszov egyenletek; a dielektromos tenzor és a diszperziós relációk, a plazma diszperziós függvény, legalapvetõbb hullámok.
4. A híg plazma MHD leirása. Az MHD egyenletek, a kinetikus és az MHD leírás kapcsolata. A mágneses tér

befagyása, MHD hullámok.

5. Szakadási felületek es osztályozásuk. A Rankine-Hugoniot relációk.
6. A Napszél. Jellemzése, modellek a gyorsulásáról, plazmastrukturák a napszélben.
7. Akadályok a napszélben: osztályozásuk. A bolygók atmoszférája és ionoszférája; a bolygók mágneses tere.

Üstökösök a napszélben.

8. Tesztrészecske közelítés. Adiabatikus invariánsok. Részecskegyorsítás lökéshullámokon.
9. A Föld magnetoszférájának részletes szerkezete. Az atmoszféra és ionoszféra, a földi mágneses tér.
10. A plazmafizika alapjai II. A mágneses plazmák kinetikus elmélete lineáris közelítésben. Hullámok.
11. Instabilitások elmélete. A kvázilineáris közelítés. A nyalábinstabilitás.
12. Pick-up folyamatok. Pick-up folyamatok üstökösök körül, a kozmikus sugárzás anomális komponense.
13. Nemlineáris közelítés. A Korteweg-de-Vries egyenlet. Szolitonok.
14. A háromdimenziós helioszféra. A közeli csillagközi tér. Csillagközi anyag a Naprendszerben.

 

Az extragalaktikus asztrofizika

ELTE TTK fizikus szak, Asztrofizika szakirány

A tantárgy a Galaxis, illetve az extragalaxisok szerkezetét, valamint kinematikai-dinamikai felépítését tekinti át.  Foglalkozik továbbá ezeknek a megfigyelhetõ jelenségeknek a fizikai hátterével, valamint az egyes galaxisok  kisebb-nagyobb csoportosulásaival. Tárgyalja az Univerzum nagyskálás szerkezetét, kutatásának legújabb  eredményeit.

1. A csillagok térbeli eloszlásának fõbb jellemzõi. A csillagok mozgása: Sebességellipszoid, kinematikai csoportok.
2. A Nap mozgása, Local Standard of Rest (LSR). A Galaxis rotációja, Oort-féle konstansok.
3. A neutrális hidrogén térbeli eloszlása és mozgása. A Galaxis szerkezetének statisztikus modellje: Liouville-Boltzmann egyenlet.
4. Tömegsûrüség a Nap környezetében, az Oort-féle határ. A Galaxis gravitációs erõtere.
5. A Galaxis tömegmodellje. A csillagok pályája a Galaxisban: epiciklikus mozgás, általános mozgás.
6. Irreguláris erõk hatása: relaxációs idõ, orbitális diffúzió. A Galaxis alrendszerei: csillaghalmazok, populációk.
7. A Galaxis centrális vidéke. A Galaxis fejlõdése, az ‘elemek kora’.
8. Az extragalaxisok osztályozása. A spirálgalaxisok szerkezete, spirálkarok.
9. A Lin-féle sûrûséghullám elmélet. A spirálkarok mágneses, iletve sztochasztikus magyarázata.
10. Elliptikus galaxisok szerkezete. Irreguláris és pekuliáris galaxisok.
11. A galaxisok centrális vidéke, aktivitási formák. A Lokális Csoport.
12. Galaxishalmazok. Az extragalaktikus távolságskála.
13. Kölcsönható galaxisok. A ‘rejtett tömeg’ problémája.
14. A galaxisok kialakulása. A galaxisok fejlõdése.

 

A csillagok szerkezete és fejlõdése

ELTE TTK fizikus szak, Asztrofizika szakirány

Az Univerzum látható anyagának döntõ része csillagok formájában jelenik meg. Az elõadás bemutatja a csillagok  fizikájának alapelveit, az egyensúlyban levõ csillagok szerkezetét, és a csillagok különbözõ tartományaiban végbemenõ  folyamatokat. Ezután a nemegyensúlyi folyamatok, majd a szupernova-robbanás fizikájának tárgyalása következik.  Végül a csillagfejlõdés speciális végállapotainak (fehér törpe, neutroncsillag) tárgyalására kerül sor.

1. Alapegyenletek. Az opacitás és az állapotegyenlet problémája. Határfeltételek. Numerikus megoldási technikák.
2. Analítikus eszközök: politróp gázgömbök, Eddington-modell, homológia. Alkalmazások.
3. A csillagok stabilitása. Termikus (vagy szekuláris) instabilitás. Alkalmazások.
4. Dinamikai instabilitások: a dinamikai módusok adiabatikus, diffúziv es vibrációs stabilitása. Helio- és

aszteroszeizmológia. Kappa-mechanizmus, pulzáló változócsillagok.

5. Egyensúlyi szekvenciák. Az alapegyenletek megoldásának egzisztenciája és unicitása. Eddington-féle luminozitási határ.
6. Konvekcióelmélet. Keveredésihossz-elmélet, statisztikai elméletek, numerikus kisérletek.
7. Dinamóelmélet alapjai. Coriolis-erõ hatása a turbulenciára. Differenciális rotáció okai, modelljei.
8. A csillagszél elméleti alapjai. Hajtási mechanizmusok. Napszél, Of- és Be-csillagok. Wolf-Rayet csillagok és vörös óriások szelének problémája.
9. Akkréció. Szférikus akkréció és észlelhetõ jelei. Akkréciós korongok.
10. Kontrakció és kollapszus. Homolog leírás, numerikus modellek. Protosztelláris fejlõdés ill. Pre-SN fejlõdés

részletei.

11. Fehér törpék szerkezete. Diffúziv egyensúly és fehér törpe-szinképek. Az elfajult elektrongáz állapotegyenlete.
12. Neutro ncsillagok szerkezete. A neutrongáz állapotegyenletének problémája.

 

Csillaglégkörök, csillagszínképek

ELTE TTK fizikus szak, Asztrofizika szakirány

Csillagászati, asztrofizikai ismereteink döntõ részben a csillagokból érkezõ fény vizsgálatán alapulnak. Az elõadás e fény  keletkezésének különbözõ mechanizmusait, a spektrum analízisének módszereit, és az ezáltal a csillagok fizikai viszonyairól nyerhetõ információkat ismerteti.

1. Atom spektroszkópia, plazma spektroszkópia. Csillagászati spektroszkópia: kiterjedt, optikailag vastag, illetve vékony közegek színképe. Empírikus osztályozás, fizikai paraméterek szerinti osztályozás. Emissziós, abszorpciós színkép. Fotoszféra, kromoszféra, korona, csillagközi gáz és por. Galaxisok és kvazárok színképe. Rádió, infravörös, optikai, ultraibolya, röntgen, gamma színképek.
2. A hidrogénszerû ionok színképe, durva, finom, hiperfinom szerkezet. A héliumszerû ionok színképe. Kvantummechanikai módszerek a kételektron színképek tárgyalására.
3. A 21 cm-es sugárzás kvantummechanikai tárgyalása (Breit operátor, Fermi kontaktintegrál), analógiák egyéb ionokkal.

4-5. Atomszínképek, molekulaszínképek, atomfürtök színképe. Kvantummechanikai módszerek ezek tárgyalására.

6. A színképvonalak intenzitása (rezonancia vonalak, dipól átmenetek, tiltott vonalak).

7-8. A színképvonalak profilja: kiszélesedése, plazmafizikai eredetû hullámhossz-eltolódások. Lineáris és kvadratikus Stark és Zeeman effektus, a diamágneses Coulomb probléma, utalások ez utóbbi kapcsán a kvantumkáoszra.

9-11. Kvantitatív spektrálanalízis a csillagászatban. Kozmikus elemgyakoriságok és egyéb asztrofizikai paraméterek meghatározása az égitestek színképébõl. Galaxisok színképének szintetizálása.

12-13. Hidrodinamikai kérdések a csillaglégkörök modellezésében: makro és mikroturbulencia, nemlineáris jelenségek,  lökéshullámok. Ezek tükrözõdése a színképben.

14. Aktuális kérdések csillagászati színképek értelmezésében, a csillaglégkörök modellezésében.

 

A csillagközi anyag fizikája speciális elõadás

ELTE TTK fizikus szak, Asztrofizika szakirány

A csillagközi anyag és a benne végbemenõ fizikai folyamatok lényeges szerepet játszanak a csillagok és a  bolygórendszerek kialakulásában. Az elõadás a csillagközi anyag különbözõ fajtáit (semleges és ionizált gázok,  csillagközi por), észlelésük módszereit, majd a csillagkeletkezés különbözõ elméleteit ismerteti.

1. A csillagközi anyag (CSKA) megjelenési formái és eloszlása. CSKA a Tejútrendszerben, extragalaktikus CSKA.
2. Sugárzási folyamatok a CSKA-ban. Csillagközi termikus elektronok folytonos emissziója és abszorbciója, szóródás szabad elektronokon.
3. Optikai emissziós és rekombinációs vonalak. HII zónák keletkezése. Strömgren gömbök.
4. Rádiósugárzás I. Áramlási egyenlet. Csillagközi molekulák rádió és infravörös emissziója.
5. Rádiósugárzás II. A CO molekula rádió sugárzása. Az NH3 “hõmérõ”. Csillagközi mézerek.
6. A csillagközi por I.: UV, optikai és infravörös tulajdonságok. Szórt fény. Polarizáció és mágneses tér.
7. A csillagközi por II.: Por-modellek, fejlõdés. Porszemcsék életciklusa. Por lökéshullámfrontokban.
8. Kémiai folyamatok a CSKA-ban. Molekulaképzõdés és disszociáció. Fémtartalom változása.
9. A csillagközi anyag termodinamikája. 3 komponensû CSKA. Hûtési és fûtési tényezõk.
10. Instabilitások a CSKA-ban: Jeans, Parker, Raileigh-Taylor, Kelvin-Helmholz.
11. A csillagkeletkezés alapjai I.: analitikus megfontolások. Alapegyenletek, viriál elmélet.
12. A csillagkeletkezés alapjai II.: numerikus szimulációk. Fragmentáció, ambipolár difúzió.
13. Lökéshullámok a csillagközi anyagban I. Típusok, és analitikus tárgyalásuk.
14. Lökéshullámok a csillagközi anyagban II. Csillagközi felhõ – front ütközés modellek.

 

Nukleáris- és részecske-asztrofizika speciális elõadás

ELTE TTK fizikus szak, Asztrofizika szakirány

Az Univerzum különbözõ tartományaiban sok olyan fizikai folyamat megy végbe, amelyeket csak a mag- és  részecskefizika módszereivel lehet vizsgálni. Az elõadás tartalmazza a szükséges részecskefizikai ismereteket is,  összekapcsolva asztrofizikai alkalmazásaikkal. Kitér a standard kozmológiai modell és a legújabb részecskefizikai  elméletek összefonódásával felmerült kérdésekre (pl. infláció) is.

1-2. A standard modell áttekintése. Spontán szimmetriasértés. A kvantumterek nagy egyesítése (GUT). A proton

instabilítása.

3. A szuperszimmetrikus térelmélet apalvetõ tulajdonságai. A legkönnyebb szuperszimmetrikus partner kísérleti

kutatása.

4. A Planck skála részecskefizikája. A húrelmélet alapjai.

5-6. Kvantumterek véges hõmérsékletû viselkedése. Az elektrogyenge plazma. A kvark-gluon plazma. A hõmérséklet  irányította fázisátalakulások és kozmológiai maradványaik megfigyelése.

7-8. A gyenge kölcsönhatás asztrofizikai szempontból alapvetõ folyamatai. A neutrinók tulajdonságai és kozmológiai  szerepük.

9-10. A sûrû magashõmérsékletû maganyag állapotegyenlete, a kvark-gluon plazma kialakulása neutroncsillagokban.

11. Magfizikai elemszintézis magashõmérsékletû plazmában.

12-13. A könnyû elemek primordiális szintézise. A nehéz elemek szintézise a szupernova-fejlõdésben.

 

Nagyenergiás asztrofizika speciális elõadás

ELTE TTK fizikus szak, Asztrofizika szakirány

Az elõadás a nagyenergiás folyamatok elméletével, azok asztrofizikai alkalmazásaival és detektálási módszereivel foglalkozik. A pulzárok, a neutroncsillagok és a fehér törpék fizikájára a röntgen- és gammacsillagászat eredményei fényében világít rá.

1. A Nap röntgen- és részecskesugárzása. A röntgen- és gammacsillagászat eszközei (mûholdak, detektorok).

2-3. Neutroncsillagok tömege, sugara és belsõ szerkezete. Nukleáris állapotegyenletek.

4. Neutroncsillagok hûlése. Szuperfolyékonyság és vortex (örvényfonal) dinamika. A vezetõképesség és a mágneses tér evolúciója.
5. Fehér törpék. A Chandrasekhar határ. Fehér törpék hûlése. Mágneses fehér törpék.

6-7. Rádiópulzárok. A pulzusok alakja, lassulás, “glitch”-ek. Emissziós modellek, mágneses tér megfigyelések.  Távolságmérés, a pulzárok térbeli eloszlása. Kettõs pulzárok megfigyelése. Tömeg meghatározása. Gravitációs sugárzás kettõs rendszerben. Millisecundumos pulzárok.

8-9. Akkréciós modellek. Sugárzási transzportegyenletek. Szférikus akkréció. Diszk és nyaláb kialakulása. Geometriai  effektusok, comptonizáció, emissziós spektrumok.

10-11. Akkréció fehér törpékre és neutroncsillagokra. Röntgen pulzárok. Kis- és nagytömegû röntgen kettõsök.  Evolúciós utak. Röntgen tranziensek (burstok) kialakulása. Kváziperiódikus oszcillációk, kataklizmikus változók.  Röntgen kettõsök optikai megfigyelései.

12. Galaxisok és galaxishalmazok röntgensugárzása. Vonalas- és kontinuumspektrumok. Emissziós mechanizmusok és geometriák. Kompakt röntgenforrások, korreláció a rádió és optikai megfigyelésekkel. A Zeldovics-Szunyajev effektus. Az extragalaktikus röntgenháttér.
13. Galaktikus és extragalaktikus gamma sugárzás. A Galaxis 511 keV-es sugárzása. Vonalas spektrumok.

Gamma-kitörések, lágy gamma ismétlõ források. Pulzárok nagyenergiás gamma sugárzása. Extragalaktikus gamma források.

14. Kozmikus sugárzás, részecskezáporok. Detektálási technikák. A nagyenergiás spektrum alakja, töréspontok.

Kozmikus sugárzás modellek.

 

F.9. ÁLLAMVIZSGA TÉTELSOR

 

ELTE FIZIKA SZAK Asztrofizika szakirány,

Az államvizsga tematikája:

1. Csillagok szerkezete, stabilitása, dinamikai instabilitások. Konvekcióelmélet.
2. Fúziós folyamatok a csillagokban.
3. Egyensúlyok a csillag légkörében.
4. Csillagszínképek kiértékelése.
5. A csillagok fejlődése. Szupernova robbanás.
6. Neutroncsillagok szerkezete.
7. Csillagközi anyag, sugárzási folyamatok. A csillagközi por. Kémiai folyamatok.
8. A csillagok keletkezése.
9. A galaxisok gravitációs erőtere, tömegmodellje. Csillagmozgás a galaxisokban.
10. Extragalaxisok, osztályozásuk, eloszlásuk, nagyskálás szerkezet. Kölcsönható galaxisok.
11. Az általános relativitáselmélet alapjai. Gravitációs hullámok.
12. Fekete lyukak, topológikus objektumok (húrok, domének).
13. Nyílt és zárt Univerzum. A kozmikus háttérsugárzás. Inflációs világmodell.
14. A korai forró Univerzum. Kvarkanyag, nukleoszintézis, barionszám-többlet. A neutrínók szerepe.
15. A plazmafizika alapjai. Plazmafizikai folyamatok az asztrofizikában.
16. A részecskefizika alapjai. Asztrofizikai alkalmazások.
17. A magfizika alapjai. Asztrofizikai alkalmazások.
18. Megfigyelési módszerek az asztrofizikában. UV-, röntgen- és gammacsillagászat. Rádiócsillagászat.
19. A Naprendszer szerkezete. A bolygóközi anyag. A Nap.
20. A Naprendszer kialakulása, öves szerkezete. Planetológia.

 

 

F.10. Kozmikus geodézia

 

Kozmikus geodézia (1978-1981)

ELTE Csillagászati Tanszék

Oktató: Almár Iván

A speciál kollégium tematikája:

A kozmikus geodézia célja, módszerei, eszközei és eredményei. A Magyarországon folyó kozmikus geodéziai kutatások áttekintése.

 

F.11. AZ ŰRTAN FELOSZTÁSA

Az űrtan (asztronautika, kozmonautika, spatiologie) felosztása

Űrtudomány: anyagtudomány, földtudományok, égi mechanika, csillagászat, fizika, kémia, biológia, élettan

Társadalomtudomány: jog

Alkalmazások: távérzékelés, meteorológia, távközlés, adatgyűjtés, hiradástechnika, navigáció, geodézia

Űrtechnika: aeronautika, repülés, energetika, rakétatechnika, elektronika, mechanika (Forrás: Űrtan. SH Atlasz)

Jelenleg nincs olyan szak, amely valamennyi területet összefogná egységes űrtani képzésben.

 

(Az Űrtan könyv fejezetei:

ALAPOK Történeti áttekintés; Fizikai alapok

ŰRTECHNIKA: hordozóeszközök, földi űrtechnika, űreszközök (műholdak, űrhajók) , Naprendszerkutatás eszközei (űrszondák és műszereik)

ŰRTUDOMÁNY: összehasonlító planetológia, csillagászat a világűrből, kísérletek súlytalanságban

MŰHOLDAK: műholdak, műholdas meteorológia, távérzékelés a világűrből, űrgeodézia, katonai alkalmazások

VILÁGŰR ÉS EMBERISÉG: Ember a világűrben, űrorvostan, világűrjog, űrszemét stb

JÖVŐNK A VILÁGŰRBEN)

 

B FÜGGELÉK

Az űrkutatás és csillagászat oktatásában részt vevők

(EZ A FEJEZET MÉG EGÉSZEN HIÁNYOS, AHOGY ÉRKEZNEK ÚJABB ADATOK, BŐVÜLNI FOG – HH)

 

Almár Iván

(a tudományok doktora, a CsKI tudományos tanácsadója, címzetes egyetemi tanár)

Az ELTE TTK Csllagászati Tanszékén minden mádodik év második félévében heti 2 órában spec. koll-t tartott. Az űrkutatás oktatását 1979-től kezdte el Almár Iván:

1979-től “Kozmikus Geodézia”

1982-től “Csillagászat a légkörön túlról”       (Egyetemi jegyzetet is írt hozzá,

amely ugyanezen címmel 1990-ben jelent meg)

1991-től “Bevezetés az asztronautikába”

2001-től “Bioasztronómia” címmel

Almár Iván által írt összes tudományos publikáció, könyv, könyvrészlet és ismeretterjesztő cikk címe, megjelenési ideje és helye a CsKI honlapján érhető el: http://www.konkoly.hu/staff/almar/index.html

Illés Erzsébet

(kandidátus, a CsKI tud. főmunkatársa)

Az ELTE TTK Csillagászati Tanszékén  minden második év második félévében kéthetente 2 órában spec. koll-t tartott

1997. óta “Összehasonlító planetológia” címmel. Az előadások nagyon részletes vázlata elérhető a Csillagászati Intézet honlapján: http://www.konkoly.hu/staff/illés/index.html

Ugyancsak ezen a honlapon érhető el az Illés Erzsébet által az 1990. óta folyamatosan felfrissítve tartott, és négy részből álló “Planetofizikai Táblázatok” is, valamint az általa írt planetológiai témájú ismeretterjesztő cikkek

 

 

FÖLHASZNÁLT IRODALOM:

[1] FERENCZ CSABA: Magyar űrtevékenység. A magyar űrkutatás 50 éve. MÜI, Budapest

[2] BÉRCZI SZANISZLÓ: Az űrkutatás és az űrtechnológiák oktatása hazánkban (2000). Természet Világa, Űrkutatás különszám.

[3] dr. Szatmáry Károly összeállításai az interneten

[4] Héja Tibor: Csillagászat az Interneten. Szakdolgozat.

– Az egyes tanszékek és intézményes internetes oldalai

[5] Űrtevékenység Magyarországon 2001.Szerk: Both Előd

[6] Űrfzika

[7] Dr. Illés Erzsébet írásbeli közlése

[8] Horvai Ferenc [magánközlés]

[1] Kivehető színes csillagtérképpel is csak Tóth Eszter: Fizika IV könyve jelent meg

[2] A Hold látható felszíne

Paleolakes on Mars

The Navua, Ausonia and Hadriacus Paleolake systems in NE Hellas. 

Paper in Astrobiology by Hargitai, H.I.; Gulick, V.C.; Glines, N.H.

Press Release here | Paper here  | Full text courtesy Sci-hub

This figure shows a lake on Earth (in the Andes region, left) and on Mars (within an impact crater, right), where the depression and lake filling deposit morphologies are similar but formation mechanisms were likely different (winds played a role on Earth and fluvial processes on Mars). However, we believe that the layered deposits that filled this crater on Mars are sediments that were transported by a paleoriver and laid down in lacustrine conditions (ponding water) that existed within this crater when the channel was active.

The blue feature is a small paleolake basin that connects an inlet and and outlet channel. The channel system North of this lake (“c”) is not a channel but a ridge: it might have been topographically inverted but it is more likely that these channels are inflated lava flows. The letters “d” show erosional (likely fluvial) channels. Fluvial channels, lakes and lava channels sometime occur next to each other. On Earth one such place is in Saudi Arabia.

 

In and out: This is a degraded impact crater with two delta-like deposits (white outlines) and three connected channels (blue lines). The channels on the right transported water and sediments into the crater and the channel on the lower left carried water out of the crater. The outlet channel is higher than the crater floor so it had to be filled at least  42 m high so that water reached the outlet channel’s entrance level at the crater’s degraded rim.

 

We observe only the final stages of paleolakes on Mars, hundreds of million orperhaps billions of years after these of lakes had been dried out. On Earth we can follow lake transformation in satellite images (in this figure in the high Andes). Martian lakes likely had similar life cycle(s): they were filled and dried from time to time, depending on local climatic conditions. Observe how the water level is related (or not) to snow on the top of a nearby volcano.

This is the timeline of potential lake activity in the NE Hellas region on Mars. Potential paleolake depressions formed and resurfaced over the last almost 4 billion years repeatedly, under different climatic conditions. Lakes and connected channels were fed from different sources: some directly from precipitation (snow), others from the water transported by channels or from ground water. (Mars-Earth Timelines by Ginny Gulick, SETI Institute)

 

This map shows the Navua Valles region Northeast of Hellas Basin (the Basin’s floor is on the lower left, shown in bluish colors). Blue lines represent channels and valleys that once transported water down slope.  White outlines show fluvial deposits where flowing water laid down sediments. Light blue areas show potential paleolakes: depressions that were potentially filled by water.
A=Navua A drainage system,
B= Navua B drainage system.
Navua A system was fed by precipitation, likely snow. Both drainage systems emptied into the Hellas Basin floor.

Read about the Navua Valles drainage system in  our previous paper. 

This figure shows that most lakes were active (almost?) simultaneously 3.6 and 1 billion years ago.

Perspective view of an unnamed crater that is crossed by Navua A channels. The crater was already degraded when channels cut into its rim and formed a lake in its deepest parts, in ancient times. In recent times a dense network of regular mounds developed within this crater, probably related to a novel appearance of subsurface ice, not related to the channels. (Perspective view by Natalie Glines)

Citation: Hargitai, H.I. Gulick, V.C., Glines, N.H. 2018 Paleolakes of Northeast Hellas: Precipitation, Groundwater-fed, and Fluvial Lakes in the Navua–Hadriacus–Ausonia Region.  Astrobiology 18(12)

 

Extra

Here is my metro map of the Navua drainage systems. I really like maps.

2018 tavasz

Speci: tényfeltáró rádiós újságirás

Irasgyakorlat – e-könyv szerkesztési ismeretek

Szakmai tud irasgyak – kritikaírás

Műfajismeret – Műhelygyakorlat – podcast fiction

Adatsűrítés, adatritkítás – kutatásprezentációs gyakorlat

 

2017/2 Egyetem / University

BTK

• A hang társadalomtörténete
• Műhelygyakorlat/műfajismeret
• Bölcsész informatika
• Science or Fiction (in English)

BTK doktori

• A hang szemiotikája

 

TTK

• Bolygófelszíntan
• Planetológia (csillagászoknak)

 

TTK doktori

• Planetary Geomorphology

2017 tavasz |Spring

 

Methods in the search for Extraterrestrial Intelligence

BBN-KOM-291#1.56
BMVD-070.90
BMA-MEDD-601.73

H/Mo:10:45-12:15(6-8.ép fszt 42 Terem / blgd 6-8, Room 42);

Course Description: This course covers topics related to SETI communication technologies and methods, and questions related to the phylosophy, neuroscience, geology, biology of SETI. Such topics include the Drake Equation, the Fermi Paradox, Optical SETI, genetic engineering, artificial intelligence, the definition of a civilization and a senitent being.
Evaluation and Grading: students write a 3-pages-long essay in which they describe their own SETI project, with details on approach, technical requirements, feasibility, and potential results. During the last class, each student presents this project in a one minute-one slide presentation. The average of the two productions is the final mark.

LITERATURE

(chose at least one book to read)

• Almár Iván – Galántai Zoltán: Ha jövo, akkor világur. Typotex 2007
• Kereszturi Ákos: Asztrobiológia. Magyar Csillagászati Egyesület, 2011
• Jack Cohen and Ian Stewart: What does a Martian look like? The Science of Extraterrestrial Life. John Wiley and Sons Inc 2002
• Frank White: The Overview Effect. Space Exploration and HUman Evolution. AIAA 1998
• Carl Sagan: Murmurs of Earth. The Voyager Interstellar Record. Random House 1978
• Peter D Ward and Donald Brownlee: The Life and Death of Planet Earth. Times Books 2002
• Peter D Ward and Donald Brownlee: Rare Earth. Why Complex Life Is Uncommon in the Universe. Copernicus, 2000
• Neil F. Comins: Mi lenne a Földön, ha…? Panem-Grafo, 1994.
• Stewart Brand: Amíg világ a világ. Ido és felelosség – a hosszú most órája. Vince, 2001.
• Dehaene, Stanislas: Consciousness and the brain : deciphering how the brain codes our thoughts. Penguin Books. 2014
• Morell, Virginia: Animal wise : the thoughts and emotions of our fellow creatures. Crown 2013.
• David Grinspoon: Earth in Human Hands.

Bolygófelszíntan

lh2n1060

H:14-16, D. 0-409

High resolution deep sampling of Mars background terrains

Tematika: A félév során a más égitesteken található felszínformakincset tekintjük át.
Számonkérés UPDATED 0327:

Első lehetőség: A hallgatók választanak egy 3 szélességi fokos sávot a Marson, aminek a méteres nagyságrendű domborzatát gridded mapping módszerrel, HiRISE képek felhasználásával feltérképezik és eredeményeikről adatbázist, majd 2 oldalas elemzést készítenek. Az év végi jegy az adatbázisra és az elemzésre kapott jegy átlaga.

Step by step instructions

1. Download: https://www.dropbox.com/s/owu2ocu8zxofdlt/HiView-1.5.0-WIN-i686.exe?dl=0
2. Go to https://docs.google.com/spreadsheets/d/1u8RH-A4Bt1UKKZE3fijmQmLhWthCGmnZzCvIMDf_Wpc/edit
3. Choose a 3-deg lat band on Mars.
4. Select one HiRISE image for each 20-deg Lon within this band mclosest to the band center in Google Mars that is showing background terrain (NOT crater or special feature, be in FLAT terrain, not slopes. If it is frost covered, chose another, frost-free image).
5. Write down HiRISE img resolution. If 100, select another. Best is 25 cm/px.
6. Write down the HiRISE image RED QLOOK.JP2 URL (JP2 EXTRAS, Black and white, map projected)
7. Download HiRIse Images with a mass downloader Flashget etc.
8. Inspect images and write down all terrain type % of the entire view that shows background terrain (ignore craters)
9. Save most typical view as image file in 1:1 resolution full screen (File, save, scale: 1 for 25cm/px images, scale 2 for 50cm/px images)
10. Show results in Excel graph

Második lehetőség: az órán elhangzott tematika alapjáni tételekből szóbeli felele

A bolygófelszíntan és a planetáris formakincs felismerésének története

Ókori ismeretek. A távcső feltalálása után. Albedótérképek. Űrszondás küldetések. A Hold-paradigma a 19. századig. A Mars-paradigma a 19. században. A Vénusz-paradigma a 20. század közepén. Nomenklatura és terminológia a Naprendszerben

Kozmikus erózió – kráterek, medencék és síkságok

A kráterek keletkezése. A becsapódó test nagysága. A kráterek osztályozása. A kráterszámlálásos kormeghatározás. Becsapódásos és árbazalt síkságok.

Belső szerkezet és tektonika, vulkáni formakincs

Belső hőtermelés és bolygómodellek. Vízóceán, magamaóceán-modellek. Tektonikus formák: vetők típusai, előfordulása. A vulkanizmus eredete, aktív vulkanizmus az Ión, vulkántípusok a Marson és a Vénuszon, a Vénuszi vulkanizmus modelljei.

Illók és folyadékok

Folyadékszférák más égitesteken. Bolygók paleohidrológiája. A Mars vízkészlete, völgyei, csatornái, árkai, paleogleccserei, paleotavai.

A Mars regionális földrajza és formakincse

A jégsapkák. A Mars vulkáni hátságai. Északi mélyföldek eredete és kora. Az átmeneti zóna. Déli felföldek. Medencék. Völgyek, áradásos csatornák, friss völgyek. Paleovízhozamok.

Felszínforma-csoportok azonosítása űrfelvételeken 1.

Mintaterületek a Mars, Vénusz, Europa, Hold, Titan példáján, 10-100 km-es területen. Planetáris „tájak” komplex vizsgálata. A korábban tárgyalt felszínformák azonosítása, kormeghatározás, rétegtani vizsgálat.

Felszínforma-csoportok azonosítása űrfelvételeken 2.

Mintaterületek a Mar felszínén, 100 m – 1 km nagyságú területek formakincse. Poligonális mintázatú regolit.

Kormeghatározás

A felszínfejlődés rekonstruckiója: geológiai egységek definiálása, a kráterszámláslásos kormeghatározás módszertana, a felszín geológiájának és fejlődéstörténetének szabványos leírása.

Bolygótérképészeti módszerek

A felszíni formakincs térképi megjelenítésének szabványos módszerei. Tematikus térképtípusok. Szimbólumok. Koordináta-rendszerek. Mozaikolás. Rendelkezésre álló globális és regionális adatok. Tematikus adatbázisok. Vetületek. Számítások a térképen.

Asztrobiogeográfia

Lakhatósági zónák és felszíni övezetek. Exobolygók potenciális felszíni övezetei.

Hallgatói projektek bemutatása

IRODALOM

• Bérczi Szaniszló: Planetológia.

Bolygófelszínek térképezése

FÖL/1/075E

Hírszerkesztés rádióra

FOSZK: szerda 14.15-15.45-ig

Leírás: A kurzus során a hallgatók podcast hírműsort szerkesztenek, melyhez önállóan gyűjtenek, dolgoznak fel, fogalmaznak meg és vesznek fel hírelemeket, az explanatory journalism elveinek megfelelően.
Számonkérés: Hétről hétre minden hallgató különböző hírszerkesztői feladatokkal (napi szerkesztő, felolvasó, tudósító, műsorvezető, vágó), vesz részt a kurzus munkájában. Minden héten elkészül egy produkció. A félévi jegyet az határozza meg, hogy a hallgató hányszor tudott adásba kerülő elemmel közreműködni a podcastokban.

Hirek

Feliratkozas

Társtudományok: Tipográfiatörténet

BBN-KOM-281:01
BBN-KOM-282.02
BBN-KOM-541.03
SZE:16:00-17:30(6-8.ép fszt 39 Terem)

Leirás: A kurzus során a tipográfiatörténet főbb korszakait tárgyaljuk. Elemzésünk fő tárgya a betűformák és a lapelrendezés a kódexek korától a képernyőig. A tárgyalt témák között szerepelnek a kódexet, inkunábulumok, reneszánsz, barokk, klasszicista, historizáló, szecessziós, geometrikus, humanista formák, nem latin ábécék tipográfiai sajátosságai, az újság- és képernyőtipográfia.

Számonkérés: Gyakorlat: A hallgatóknak két, megadott listából választott dokumentum két oldaltípusát (címoldal és egy belső oldal) kell reprodukálniuk általuk választott szöveg felhasználásával. Elmélet (vizsga): a hallgatók év végén egy 1 perces előadásban + 1 diával mutatnak be egy általuk választott tipográfiai stílust vagy alkotót. Ezután kérdésekre válaszolnak. A két produckióra kapott jegy átlaga az év végi osztályzat.

Tehát

• Kizárólag az alábbi listából
• Kettő dokumentum
• Dokumentumonként két oldal, egy címlap és egy belső szövegoldal

 

Választható kiadványok

A web és cikk linkek csak segítséget nyújtanak, az eredeti szövegek máshonnan is beszerezhetőek. FONTOS: Az eredeti kiadványokat használja, NE FORDíTÁST vagy későbbi kiadás, különösen a címlap esetében.

KÉREM, KÜLDJE EL A MINTÁT IS (link/pdf) AZ EMAILBEN.

• Bármely tekercs formájú kézirat
• Hypnerotomachia Poliphili web
• Misztótfalusi Kis Miklós egy könyve web
• Mercurius Civicus. Londons Intelligencer. web
• Manuel Français de Typographie Moderne, F Thubaudeau web
• Martin Dominique Fertel – La Science Pratique de L’imprimerie web web
• F Didot: Précis des dernières guerres des Russes contre les Turcs… web
• Jan Tschichold – Die Neue Typographie web cikk – FIGYELEM! A cikk csak segitseg, nem a cikket kell másolni, hanem a könyvet, amiről a cikk szól.
• Korongi Lippich Elek költeményei cikk – FIGYELEM! A cikk csak segitseg, nem a cikket kell másolni, hanem a könyvet, amiről a cikk szól.
• A Nyugat egy száma
• Bármilyen Altered book
• A szovjet Pravda egy száma cikk – FIGYELEM! A cikk csak segitseg, nem a cikket kell másolni, hanem az újságot, amiről a cikk szól.
• Egy Elzevier által kiadott tudományos folyóirat
• Talmud / kommentált-glosszált szöveg formátumú, csak egy oldal (cimlap nem kell)  web

IRODALOM

• Molnár István: A kiadványtervezés alapjai. Dialóg Campus 2007
• Fitz Funke: Könyvismeret. Osiris 2004
• Alexander Lawson: Anatomy of a Typeface. David R Godine, 2002
• Frederic Barbier: A könyv története. Osiris, 2005
• Jan Tschichold: The New Typography (ford.). Univ. of California Press 2004
• Steven Heller and Philip B Meggs: Texts on Type. Allworth Press, 2001
• Steven Heller: The education of a Typographer. Allworth Press 2001

Akusztikus kreatív nonfiction. Podcastkészítési szeminárium

From creative nonfiction to explanatory journalism in radio

BBN-KOM-291#1.55
BBN-KOM-591.06
BMA-MEDD-601.72

SZE:17:45-19:15(6-8.ép fszt 37 gépterem);

A kurzus leirása: A hallgatók 20 perces rádiós dokumentumműsort készítenek általuk választott témában. A téma feldologzási módját a diákok választják meg, ami lehet hagyományos dokumentumműsor, dokumentumjáték, kísérleti hangkompozíció, hangmontázs. A kritérium, hogy a műsornak egy létező jelenséget kell bemutatnia egy előre meghatárzott narratívára építve, függetlenül a használt akusztikus elemektől.

Számonkérés: A kurzus jegyét a félév végén beadott munka határozza meg. Ez egy 20 perces mp3 hangfájl, egy albumboritó, egy promóciós klip, és egy rövid szöveges ajánló a stáblistával. A jegybe a produckió technikai minősége is beleszámít. Csak az a produkció kap osztályzatot, mely eléri az publikálhatósági kritériumot (tartalom és technika).

IRODALOM

Peter_Weiss_-_A_vizsgalat

Sarika_lampasa

Radiolab

People Like Us (BBC3 radio)

On the Hour (BBC)

Glenn Gould – The idea of the North

12 hónap az erdőn

The medium is the Massage

• bokorpeter-tortenelem1
• cseresmiklos
• gacsi_sandor_rtv_1981
• lorandlajosdokjatek1
• nemethantal
• ottlikgeza
• schopflingyula_akorszeruradio_1947_1
• takacs_ferenc_a_radiomusor
• zentai_janos_aradiomuhelyebol_1975

Szakmai-tudományos írásgyakorlat: Zenei újságírás (rádiós)

BBN-XKO11-122d
CS:10:45-12:15(6-8.ép Fszt 40 Terem);

Tematika: A kurzus során a hallgatók egy zenei stílust (genre) választanak, és ebben a stílusban statikus sorrendű playlisteket állítanak össze, amikben az egyes számokhoz rövid szövegeket írnak. Minden hallgató egy zenei stílusért felel, de a többiek is bedolgozhatnak a playlist összeállításába. A szövegeknek nem az előadókat kell értékelniük, hanem az adott szám zenei vagy társadalmi jelentőségét bemutatni, egy történeten keresztül. A playlisthez írt szövegek összességéből ki kell derülnie, hogy a zenei stílusnak mik a jellemzői, története, társadalmi jelentősége, főbb irányzatai és előadói, hallgatói köre.

• Gyerekrádió
• Komolyzenei rádiók térképe
• A capella
• Regionális műfajok

Számonkérés:
UPDATED-ÉRVÉNYES:

• Playlistek feltöltve a playlistek.wordpress.com weboldalon: tagelve, minden alcim 3-as szintű főcimmel, egy téma.
  • Szabadon választott tematika
  • Subgenre
• Tudományos dolgozat a szakdolgozati követelményeknek megfelelő formázással, 3-5 oldalban, word vagy google dokumentum. Téma: subgenre

Határidő: A gyakjegy szerzési időszak végéig.

KORÁBBI Az elkészített playlistet a Youtube-on és a Spotify-on kell létrehozni, és egy wordpresses felületen a szövegekkel együtt feltölteni ill. belinkelni. A forrással rendelkező szövegeket hivatkozni kell. Ezen túl a hallgatók minden héten egy új számhoz (bármely műfajból) kritikát írnak, amit egy kollaboratív playlistben publikálnak. Az ezekre kapott osztályzatok adják az év végi jegy felét, a másik felét a playlist elkészítése.

IRODALOM

• Daniel Levitin Your brain on music. Penguin 2007
• Theodor W Adorno: Zene filozófia társadalom. Gondolat, 1970. A zenével kapcsolatos magatartás típusai. 377-407, Könnyűzene 407-435
• Walter Benjamin: Kommentár és prófécia. Gondolat 1969 A műalkotás a technikai sokszorosithatóság korában. 301-335
• Clifford Geertz: Az értelmezés hatalma. Osiris 2001
  A művészet mint kulturális rendszer. 271-304

Szóbeliség és írásbeliség határterületei

Csütörtök 14.15-15.45 251-es terem
Kurzus leírása: A nyelven keresztül történő gondolkodás két széles körben használt, kódolásában eltérő eszközt fejlesztett ki: a szóbeli és írásbeli közlést (a harmadik a jelnyelv). Ezek használata sokféle dimenzió mentén elkülöníthető, a kontextualitástól a rögzítettségen át a szabványosítás kérdéséig. A kurzus során azt vizsgáljuk, hogy a verbalizált fogalmak akusztikus illetve vizuális kódolása közötti választás milyen befolyással van a létezők elgondolhatóságára és a gondolatok átadhatóságára. Vizsgáljuk a szóbeli és írásbeli nemverbális elemek szerepét is, valamint azt, hogy a szóbeli és írásbeli kódok milyen elemekből állnak össze és ezeket az idegrendszer hogyan állítja elő ill. azonosítja.

Kurzus  teljesítésének követelményei: Prezentáció és esszé.
Elsajátítandó kompetenciák  és módszerek: Képes legyen a szóbeliség és írásbeliség kultúrái közötti különbség megfogalmazására és az írás és beszéd létrehozásának idegrendszeri alapjainak azonositására. A hallgatóknak képesnek kell lenniük a kurzusleírásban megjelölt témában és annak felhasználásával egy adott altémáról egy 10 perces prezentáció megtartására és azonos témában egy ً 15000 karakteres dolgozat megirására.

Irodalom:

• Walter J. Ong: Szóbeliség és írásbeliség A szó technologizálása. Gondolat Kiadó, Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet 2010.
• Gérard Genette: Transztextualitás; Palimpsests 1982.
• James Gleick: The Information. A History, a Theory, a Flood. 2011.
• Marshall McLuhan: A Gutenberg-galaxis. Trezor Kiadó 2001.
• Radiolab episodes: A World Without Words; Words that Change the World. http://www.radiolab.org/
• Dehaene, Stanislas: Consciousness and the brain : deciphering how the brain codes our thoughts. Penguin Books. 2014
• Morell, Virginia: Animal wise : the thoughts and emotions of our fellow creatures. Crown 2013.
• Frederic Barbier: A könyv története. Osiris, 2005

Filmes

MAGYAR

• Rohadék kommunisták. Filmoperett a burzsujok kitelepiteserol – Te rongyos élet (Bacsó Péter). Lüsziből mégiscsak Luci lesz.
• Rohadék kommunista iskolaigazgatók. Iskola, pornó és rokendroll a rakosi-rendszerben – Megall az ido (Gothár Péter). A fenykep keresese jelenet ugyan emlékezetes…. El lehet menni. Iskola.
• Rohadék ÁVÓ-sok. Illetve: dögöljenek csak meg. A rakosi rendszerben egy iskolarol – Csocsó, avagy éljen május elseje!! (Koltai Róbert) Az orosz tolmácsolásos jelenetért mégiscsak érdemes megnézni. Gáspár Sándor nagyon ideges.Iskola.
• Rohadék gazdagok. Dögkeselyű (András Ferenc) Szocialista ideológiai krimi, de legalább a Vigszinház környékén lehet barangolni. Ehhez képest a wikipédia szerint “szerte a világon megtöltötte a mozik előadótermeit”. Wow. Az újságosnál. Taxisok.
• Rohadék nacionalisták – szlovák-magyar szerelem: Jadviga párnája (Deák Krisztina). Lassabban, hé.
• Rohadék stricik. Duplán. Zsötem (Salamon András). Bécsbe ki megy, kit visznek.
• Rohadék világ. Osztott lakás, osztott nő? Könnyű testi sértés (Dokumentalista + fikciós Szomjas György)
• Rohadék presszóspornóskati. Falfúró (Dokumentalista + fikciós Szomjas György). Hétköznapok és maszekolás a  lakótelepen.
• Nárcisz és Psyché (Bódy Gábor). ööööööö. hát.. a diszlet érdekes… na majd megnézem mégegyszer.
• Tarr Béla Torinói ló. Mágikus realista, de lehetne még lassitani rajta. Méghogy nincs története.

Túl letargikus minden ahhoz, hogy bárki is rohadék legyen:

• A magyar nyilasok kiirtják vidéki magyar zsidókat avagy a gyerek, aki nem tudta, hogy nem szabad zsidónak lenni – Jób lazadasa (Gyöngyössy Imre) (benne egy klasszikus első filmvetites-jelenet). Ritkaság.
• Aranysárkány – A tanár is ember. Iskola.
• Roncsfilm. (Szomjas György) Mindenki idegroncs. Késsel a hátban. A halál is nézőpont kérdése.
• Családi tűzfészek. (Tarr Béla). “Dokumentumjáték”. Az élet hangsávja. Mese a Maslow-piramis aljáról avagy a lakáshelyzetről.
• Egy teljes nap (Grunwalsky Ferenc) – SW szünetjelek! Narráció! Klasszikus filmzene! Hogyan áll bosszút egy igazi férfi. Taxisok.

NEMMAGYAR

AI

• Ex Machina  – szex. Mások.
• Her – szex. Mások.
• AI – érzelem chip never turns off. Mások.
• Rogue 1 – Laputa robotja ledobja a cuccot. Nem mások.
• Westworld – Beteg forgatokonyviro magat is beleirta, rengeteg hulla es lovoldozes, a jol ismert sorozatos recept (ld Cotinuum). Kar ertuk. Evolucio kicsiben. Ha szinhaz az egesz világ, kiléphetek-e a szerepemből, azaz.. ismerhetem-e egyáltalán, mi a szerep és mi vagyok én. És mi van, ha csak szerep van, hol vagyok én akkor?
• Passangers – jó döntés, rossz döntés.

ES

• Hell or High Water – Rohadék bankok, lesz, ami lesz, dögöljön csak meg mindenki miattuk, kivéve téged, tesó.
• The Lobster – Ez beteg.
• The Artist (2011) – NémaFilm. Mély identitásfilm.

A szakmai-tudományos és a szakdolgozatírás gyakorlata

Tartalomjegyzék 1 FELADATOK 2 Tudományos alapfogalmak 3 A kutatás lépései. 4 A cikk típusa 5 Adatgyűjtés módszerei: 6 A munka felépítése 7 *HIVATKOZÁSJEGYZÉK (References); 8 Hivatkozástípusok 9 Hivatkozási módszerek 9.1 Zárójeles hivatkozás szabályai 10 Miért kell publikálni? 11 The peer-review process

Erről az oldalról

Ezen az oldalon a szakmai-tudományos írásgyakorlat, a diplomamunka konzultáció és a szakdolgozati konzultáció órákra járó diákok találhatnak hasznos anyagokat. Az oldal nem feltétlen azonos az órával, annak szerkezetével és feladataival, de a követelmények túlnyomó része megtalálható alább.

Feladatminták

1 FELADAT: A saját munka rövid tervezete, beleértve azt hogy milyen irodalmi újdonságot fog hozni ill. mi a hipotézise (max. 2000 karakterben) a megadott formátumban.http://emc.elte.hu/~hargitai/diplomamunka/template_for_authors_abs.doc Két nyelven, kulcsszavakkal.

2. FELADAT: A saját téma kulcsszavaiból egyet kiválasztani, megnézni a Wikipedia angol és magyar váltrozatát. Ha nincs vagy rászorul, szócikk írása/fejlesztése, irodalmazással, referenciák (ref) alkalmazásával

3. FELADAT: Irodalmazás

• Letölteni 20-at (pdf)
• Elolvasni és 3 mondatban összefoglalni (magyarul) a legfontosabb 5-öt

4. feladat: a másodlagos irodalom review-ja (történeti/legújabb)

5. Feladat: mikrotanulmány egy kisebb témáról, teljes fegyverzetben (módszerek, irodalom stb)

6. A dolgozat vázlata (címszavakban a tartalom, címek címek formájában)

7. (félév végi munka) Az irodalom (kutatástörténet) fejezetet kidolgozva kérem az utolsó előtti órára.

8. reggelig készítsd el a dolgozat vázlatát (címszavakban a tartalom, címek címek formájában) és küldd el nekem emailben. Küldd el a wikis szócikked URL-jét is. Kezdj el dolgozni a kutatástörténet (irodalmi áttekintés) fejezeten.

9. a félév végi munkaként Az irodalom (kutatástörténet) fejezetet kidolgozva kérem emailben elküldeni. Ez kb. 3-5 oldal legyen, teljes irodalmi fegyverzetben.

TÉMÁK

1. A hallgatók témáinak közös megbeszélése – lehetséges téma szűkítés és módszerek

2. A hallgatók dolgozatai alapján a szakdolgozat tipográfiai követelményei; zárójeles, lábjegyzetes,számozásos hivatkozások; et al., láb- és végjegyzet, a dolgozat beosztása (hierarchiaszintek); törzsszöveg, függelék. Hivatkozás és irodalomjegyzék különbsége; primer és szekunder irodalom különbsége. Internetes forrás megjelölése. Képek és művészeti alkotásokról készített képek forrásának megjelölése. A Google mint képek forrása.
2b

Minek ez az egész?

Miért írunk szakdolgozatot?

• A szakdolgozat szerkezete bármely tudományos kutatás ill. publikáció szerkezetét követi. Ezért a szakdolgozatírás a jövőbeli kutatókat vezeti be abba, hogy hogyan kell majd kutatást lefolytatni, és cikkeket  megírni.
• A szakdolgozó az írás során legalább egyszer végigmegy egy kutatás lefolytatásának és a kutatási eredmények kommunikálásának “gyerekbetegségein”. Ha az utolsó percben adja be a dolgozatot, akkor is saját tapasztalatain keresztül legközelebb sokkal jobban vezeti saját kutatását. Ha még időt is hagy a témavezetőnek arra, hogy elolvassa a dolgozatot beadás előtt és visszajelzést adjon, akkor nem csak saját kárán tanul, hanem hibáiról és erősségeiről személyes visszajelzést kap. Ez a lépés jövőbeni bírálatokat szimulálja. Ez elég fontos, ezért aki utolsó percben ad be dolgozatot, lemond erről a személyes visszajelzésről.
• A szakdolgozat írása során nyert legfontosabb készségek
  • Egy értelmes (kutatásra/erőfeszítésre érdemes) kutatási cél kiválasztása (célok)
  • Készség arra, hogy megállapítsuk, más foglalkozott-e már ezzel a témával és azonosítsuk, hogy ők milyen módszert használtak (szakirodalmi áttekintés)
  • Készség annak felismerésére, hogy mekkora munkát vagyunk képesek egyedül, megadott idő alatt elvégezni (célok/módszerek) – vagy legalább ne tízszeresen becsüljük túl az erőinket
  • A célok eléréséhez szükséges objektív (tudományos/megismételhető) és hatékony módszerek kiválasztása
  • Az eredmények mások számára is érthető és érdekes dokumentálása (kutatásunk történetté alakítása)
  • Az eredményekből következtetések levonása (kreatív munka)
  • Annak felismerése, hogy hol lehetett a kutatásunkban hiba, torzitás, mi hiányzott az “ideális” cél eléréséhez (vagy ha semmi, hogyan lehet még továbbmenni) és ennek leírása
  • A szabvány irodalomjegyzék formátum megismerése és alkalmazása
  • Készség arra, hogy megkülönböztessük a tudományosan igazolható állításokat a “józan paraszti ész” által diktált állításoktól

Sikeres leszek?

Halász László: Zsenit nevelni

Tudományos alapfogalmak

Hard science and soft science are colloquial terms often used when comparing fields of academic research. Hard does not mean difficult here, but research relying on solid, objective, accurate facts; experimental, empirical, quantifiable data. Fields of the natural or physical sciences are often described as hard, while the social sciences and similar fields are often described as soft. Analysis that do not include numbers are called qualitative /ˈkwɒl ɪˌteɪ tɪv/ [descriptive] analysis. Analyis that include numbers [and/or mathematical methods] are called quantitative /ˈkwɒn tɪˌteɪ tɪv/ analysis.

Scientific researchers propose hypotheses /haɪˈpɒθ ə sɪs/ as explanations of phenomena, and design experimental studies to test these hypotheses.

Expreriments will provide empirical data; from wich theories can be formed. A priori theories are not based on empirical data.

Description of a landform or geographic phenomena should be as objective as possibe, and is based on observation while interpretation (explanation of its formation and evolution) is based on subjective arguments, relying on models and theories.

Theories are constructed to explain, predict, and master phenomena. A scientific theory can be thought of as a model of reality. They are highly simplified, abstract views of the complex reality.

A scientific model is a “testable idea created by the human mind that tells a story about what happens in nature.” Another definition is “a description of nature that can predict things about many similar situations.” Models are developed when a scientist’s creativity and insight are combined with data. A phenomenon is any event that is observable. [Example: Earth is flat / sphere]

Results from scientific research get published in research papers in academic journals and presented personally at conferences.

Scientists trust each other (their methods and calculations), so any new work can be based on any other without checking their results (in theory – in practice scientists know if a paper (theory) is less acceptable than another. The most accepted models/tehoires are mainstream ones, while others may only be used by few scientists which does not mean that mainstream models are true). The complex totality of the accepted theories form a scientific paradigm. If it turns out to be not true – or observations can be better explained by a different set of theories – a „paradigm shift” occurs. [Example: geocentric – heliocentric turn]
3.

A kutatás lépései.

A téma kiválasztása. A témán belüli üres “nichek”, “kutatási rések”, kérdéses területek azonosítása, Ha divatos téma, sok hivatkozás lehetséges, de kevés újdonság. Ha épp nem divatos téma, vagy túl kevesen foglalkoznak vele, új, a területén jelentős eredmény valószínű, de kevés hivatkozás (legalábis most). A paradigmatikus gondolkodás előnyei és veszélyei. A paradigmán belüliek és kívüliek. A paradigmával való szembeszállás előnyei és veszélyei. A divattal való sodródás. Lehetőleg legyen elméleti és gyakorlati része is a (várható) eredményeknek. A konkrét téma lesz a szerző saját kutatási területe, amit a szakma is az övének ismer el; mások megtámadhatják, ha mások más oldalról közelítik meg, akkor vita alakul ki; illetve aládolgozhatnak, további részleteket adhatnak meg; de a téma első kiválasztója lesz a fő hivatkozási alap. Kutatási módszerek. A módszerek kidolgozása (ez is önálló szellemi termék, akár a kutatás célja is lehet) és a módszerek alkalmazása.

Dedukció (itt: általános igazságok (elméleti alapvetések) alkalmazása az egyedi esetekre); indukció: egyes esetek vizsgálatával általános igazság kimondása), kontraindukció (az általánosan elfogadott igazságnak ellentmondó igazságot alapul véve annak bizonyítási kísérlete).

A saját álláspontom bebizonyitani nehezebb, mint a másik egyes hiányosságait bemutatni. Ha a másiknak nincs igaza, nem azt jelenti, hogy nekem igazam van.

Ha a témád alkalmas rá, godolkozz el egy fenomenológiai szociológiai megközelítésen (a dologról kialakult tudati képet és nem a dolgot vizsgálod).

Az ötlet, a téma mint a szerzői mű magja. A témához legyen előképzettség, korábbi hobbi stb. alapján, amivel felelősen választható a téma (ahelyett, hogy valaki más oldja meg – “elkutatás” más orra elől).

A téma hipotézise (a kérdés, ami válaszra vár; vagy az állítás, ami igazolásra vagy cáfolatra vár). A hipotézis igazolására vagy cáfolatára lehetséges módszertan (elvileg a hipotézisből már következik). A módszerek alapján a kidolgozás (elvileg a módszerekből már automatikusan következik). A téma eredményeinek objektív leírása és szubjektívebb, de logikailag elvileg automatikusan következő interpretációja. Az eredmények alapján következtetések levonása. Azt irodalmi nóvum kezelése: a kutatás címe, a kutatott terület mint önálló projekt kezelése (NASA módszer: lehetőleg értelmes rövidítések – alapvetően PR jelleggel), a legfontosabb önállóan kitalált fogalmak elnevezése (saját terminológia kitalálása és reménybeli bevezetése a szakirodalomba) – ez azért fontos, mert a tudomány is a nyelvben gondolkodik, azaz a nyelv, a szavak hozzák létre a lehetséges gondolati kereteket, amik által gondolkodhatunk a tudomány tárgyáról. Ezért egy jól eltalált (ill. alkalmazott) kifejezés egy cikknél is többet mondhat, mert megteremti a gondolkodásra a keretet).

A dolgozatok (részeinek) típusai – tudományos elemzés (pl.: szélesebb társadalmi összefüggésekbe vagy történeti összefüggésekbe ágyazni a vizsgált jelenséget) – tanácsadó jellegű (gyakorlati; elsősorban akkor veszélyes, ha vki olyan témát választ, amit gyakorol is) – leíró jellegű (dokumentálás; nem tudományos kutatás, de előfeltétele lehet) / a jelenség leírása vagy történeti ismertetés

Egy kutatás életciklusa

Life cycle of a research paper

1. conceptualization – define new topic that 1/ is worth investigating 2/ its results have meaningful implications and 3/ you can do it within time limits with available techniques.
2. define methodology (data, time, space)
   • Proposal writing
   • Proposal writing
   • Oh no, more proposal writing
   • And more proposal writing
   • (rejected proposals: go back or skip proposal
3. set up data
4. data collection
5. data analysis
6. throw out / redo much of data collected, new analysis
   • new topics for new papers defined
7. make figures, plots.
8. abstract writing
   • new ideas saved for future papers
9. conference presentation / feedbacks
   1. Poster
   2. Oral
10. paper writing, figures, more data analysis. Make figures for press, wikipedia, front page etc.
11. field trip
12. paper revision
13. paper submission
14. revision1 (+60 days)
15. revision2 (+60 days)
16. (publication)
17. press release at the date of  publication
18. wikipedia integration
19. interviews with journalists
20. write blog, social media, popular press content
21. Conference presentations for 2 years
    1. Re-structure paper and publish again 🙂

A boldog szakdolgozó 

Jane McGonigal (Reality is Broken p49) szerint a boldogságnak belsőnek kell lenni (és nem külsőnek, mint amilyen a pénz vagy a citációs indexem vagy az impakt faktorom), aminek négy fajtája van. A szakdolgozat írása során a négy belső boldogságfaktor mindegyikét érinti a szakdolgozó, ami ennek alapján élete nagyobb boldogságadó tevékenysége.

A boldogság elemei tehát:

1. Elvárásainknak megfelelő munka minden nap. Ha mi választjuk meg a saját kutatási témánkat, mi lehet jobban megfelelő a számunkra? A kulcs ennek eléréséhez tehát a megfelelő téma kiválasztása, olyan, ami tényleg érdekel bennünket és nem csak a karrier miatt vállaljuk be. Nem kizárt persze, hogy útközben megszeretjük a témát.  A megfelelő munka fő előfeltételei, a világos cél és a reális következő lépés ennek elérésére. A célt a világos, egyszerű és egyértelmű kutatási kérdés fogja megfogalmazni, a cél eléréséhez vezető út receptje pedig, lépésről lépésre, a módszertanban lesz leírva.
2. Sikeresség, vagy legalább remény a sikerre.  Az az érzés, hogy saját életünket a kezünkben tartjuk. A szakdolgozat maga is a siker (a diploma megszerzése) kulcsa, de önmagában is sikert hozhat. A dolgozaton belül akkor van reményünk a sikerre, ha jó módszertant alkottunk.
3.   Társas kapcsolatok. Megmutathatjuk másoknak is, milyen ügyesek és okosak vagyunk (publikáció, konferencia), és a dolgozatot apropóul felhasználva másokkal megismerkedhetünk, beszélhetünk az ő hasonló munkáikról (networking). A hozzánk hasonló érdeklődésűekkel való társas kapcsolatok megszerzéséhez tehát kulcs a dolgozat publikálása, de legalábbis konferenciákon való bemutatása.
4. Értelmes élet. Azt akarjuk hinni, hogy van értelme az életünknek, és ez esetben a dolgozatba fektetett időnknek. Ebben kulcs a releváns kutatási kérdés, mások kutatásait is figyelembe véve, ami nem megy anélkül, hogy ismernénk a kortárs szakirodalmat.

A szakdolgotzatírás nem csak kielégítő, hanem sokszínű munka is. Épp olyan kemény és élvezetes munka, mint egy nyomozás vagy mint egy számítógépes stratégiai játék játszása (McGonigal  p. 29-31). Különböző munkatípusokat tartalmaz:

• Favágás (busywork): Monoton, látszólag nem túl produktív munka. Az adatok összegyűjtése és elemzésének első fázisa, számítások, és persze a bürokratikus teendők. A szakdolgozatra fordított idő jó része favágás!
• Szellemi munka (mental work): A szakdolgozat témájának, kérdésének, módszertanának kitalálása
• Fizikai munka (physical work): terepi kutatás, ami lehet természet- vagy társadalomtudományi
• Felfedező munka (discovery work): ismeretlen területre merészkedik minden szakdolgozat, hiszen feladata, hogy új jelenségeket tárjon fel a világról, de legalábbis (BA szinten) a szakdolgozó számára ismeretlen szakirodalmat derítse fel.
• Kreatív munka: A szakdolgozat legkreatívabb része a kérdés megfogalmazása. Ebből már szinte következik a módszertan. A második legkreatívabb munka a következtetések és továbblépési lehetőségek kihámozása az eredményekből.

A cikk típusa

research article / újdonság vagy a téma története mai szemszögből

review: jelenlegi tudás / kutatástörténet (a másodlagos irodalom története)

Writing a review paper / Review papers review recent progress in a particular topic. They synthesize the results from several primary literature papers (research papers presented in academic journals) to produce a coherent argument about a topic or focused description of a field. While no new research is presented by the writer, the field benefits from the review by recieving a new perspective. There are several approaches one may take when writing a review:

A State of the art review

A Historical review

A Comparison of perspectives review

A Synthesis of two fields review

Adatgyűjtés módszerei:

irodalomból:

harmadlagos: enciklopédiák

másodlagos: könyvek, review (mokka, amazon)

elsődleges: szakcikkek (jstor, eisz)

http://www.eisz.hu/ http://www.sciencedirect.com/ http://www.jstor.org/ (Ezek otthoni használata: http://iig.elte.hu/szolgaltatas/vpn)

személyesen (mélyinterjú),

személyesen (kérdőív).

• Reprezentativ mintavétel (megadva, hogy mire nézve az)
• Kényelmi mintavétel
• Hólabda mintavétel (küldd tovább)

Reprezentativitás: Mire nézve legyen reprezentativ? A reprezentativitást mi választjuk meg. Például (2020-as magyarországi adatok:

Életkorra:
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd009.html

Életkor — fő — %

6—12 560,109 7%
13–24 1,229,560 16%
25—35 1,371,056 17%
45—65 2,787,339 35%
65+ 1,942,234 25%

Nemre:

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnt001c.html
48% ffi 52% no

Iskolázottságra:

• • • • • alapfok 17%
        • középfok érettségi nélkül 27%
        • középfok érettségivel 32%
        • felsőfok 25%

Lakóhelyre:
Budapest 18%
Város 52%
Község 29%
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnt001c.html

Kérdőívezési módszer: direkt és indirekt kérdések

“nyers” adatbázisok, táblázatok stb.

A munka felépítése

Summary

What is the study question?
Summarize findings from smilar studies previouosly?
Is there any gap in knowlegde?
Is there any outdated or discredited previous study?
What is the context of research?
What is the importance of this work in the context?

Methods
What technical equipment is needed?
What raw materials are needed?
How much time is needed?
How much man power is needed?

Results – what are the deliverables?

Writing a research paper

A szerkezet: “tölcsér” – az általánosból (szakirodalom bemutatása) haladunk a konkrét (szűk, saját téma) felé.

You should have a problem/relevant+testable question and you should present new results which have not been published yet.

• A statement of the science problem to be addressed and the importance of the problem relative to the field of research.
• A realistic plan to address the stated problem, expected results and directions for future research.
• Show a detailed understanding of the problem with relevant references included.
• Discuss new and innovative aspects of the approach.
• At each sentence you should ask: Why is this important? Does it support conclusions? How? Do I really have to know this to understand the conclusion? If not, remove. (pl eleve kérdőiv kérdéseinél)
• Think of the reader who is not an expert on your exact field. That person should also be able to understand it: explain the details.
• Build a story. Introduce the paper and the chapters stating why this problem is important (motivation), and what is your method of solving it. A dolgozat történet legyen és ne adatbank, vagy a kutatásunk dokumentálása.
• Az egyes mondatok következzenek egymásból, ne legyenek teljesen különálló gondolatok, melyek nem kapcsolódnak az előzőekhez. A gondolati iv ne szakadjon meg. Minden leirt mondatnak legyen jelentősége a történet szempontjából (vagyis a hipotézisre válaszhoz legyen szükséges). 
• Sell your research. Meg kell győzzed a szerkesztőt, olvasót, bírálót.

• Cím (kulcsszavakat tartalmazza és/vagy figyelemfelkeltő is legyen) Title – érdemes úgy megirni, hogy a cím, akárcsak egy hagyományos újságcikk (és NEM csalicím) esetén minden lényeges információt tartalmazzon, azaz az absztraktnál is tömörebb összefoglalója legyen a cikknek. Miért? Mert ez van a kirakatban,  ez alapján kattintanak: ha érdekes, akkor kattintanak és idézni is fogják. Érdemes a cimnek két fő elemet tartalmazia: hogy miről szól a cikk és azt is, hogy mi a következtetés, miért érdekes mindez. Pl.  Clustered streamlined forms in Athabasca Valles, Mars: evidence for sediment deposition during floodwater ponding, vagy: Sedimentology in a reduced-gravity environment: Submarine analogs for streamlined forms on Mars.
• Szerző, affiliáció, Names and affiliation (working place / address / contact e-mail) of Authors
• összefoglalás /absztakt (kivonat: témamegjelölés, kérdés (a kutatás célja/i), mószerek, eredmények (és az miért fontos)) (Abstract). A trükk itt az, hogy úgy foglaljuk össze a dolgozatot, hogy semmit sem árulunk el az eredményekből (olvassák el!), azaz: “Cél volt, hogy meghatározzuk a tölgyfa korát, amit sikeresen megtettünk”, és nem: “a tölgyfa 14 évesnek bizonyult”.; Abstract One sentence each on motive, method, key results. conclusions.
• Kulcsszavak Keywords
• Visual abstract (diagram/infografika) = Graphical abstract  
  • https://mindthegraph.com/templates
  • https://www.bumc.bu.edu/jmedday/files/2020/09/Visual-Abstracts-Tips-and-Tricks-v2.pdf
• Highlights (a lényeg 5-7 bogyóval egysoros mondatokban elmesélve – nem a témák, mint egy 19. századi regény fejezetei elején (lásd: Verne), hanem az eredmények bombsztikus megfogalmazása)
• Plain language abstract (sajtóközleményben is használható, “Mari néni” is értse)
• Haiku formájú absztrakt

• bevezetés (Introduction)
• Motiváció:
  • Keretezés: milyen nagy tudományos kutatási keretbe illeszkedik ez a kutatás
  • Hogy állnak a dolgok a konkrét témában
  • Mit kell tenni, hogy jobban álljanak (általában)
  • Célok: Ennek alapján pontokra bontva mi ennek a kutatásnak a céljai (konkrétan – ezek a hipotézisként is megfogalmazhatóak)
  • Módszerek: ezeket a célokat hogyan fogja tudni elérni (feladatokra bontva) – a módszertanban ÉS a végső összefoglalóban ezekre vissza kell hivatkozni
    • Problem statement
    • What is currently done in this area
    • What needs to be done and how you can solve the problem.
    • What is the impact when you do solve the problem.
  • (a téma tárgyának egymondatos jellemzése, a róla alkotott legfontosabb ismeret összefoglalása;
    • Tie your research to those of others on the same subject. Where does this fit into the puzzle?  What happens on the same subject regionally at diffferent places and temporally before and after your research period?
    • Relevant literature should be built into the text. Think of the authors who published on the same topic: they should find where their work connects to yours at the most relevant places. Provide background, showcase gaps in the current understanding, and provide context to why this research is important.
  • itt kell az eddigi ismereteket összefoglalni, vagyis rövid irodalmi áttekintés (kutatástörténet) pl. időrendben: a legfontosabb/legelső/legújabb, témában született munkák); – erre azért van szükség, hogy tudjuk, mit tudtak a témáról előttünk. Miben tér el a mi megközelitésünk, azaz ha hasonló témát tárgyalunk, miért “jobb” a miénk, mint a korábbiak
  • A szakirodalmi áttekintésben nem elég elmondani, hogy ki mit csinált, hanem röviden azt is ismertetni kell, hogy mire jutott. Azaz nem csak a téma, hanem az eredmény is legyen része az átttekintésnek.
    • A szakirodalmi áttekintésben arra kell fókuszálni, ami konkrétan a dolgozat kérdésével összefügg. Általános tudománytörténet és “tankönyvi” összefoglaló nem szükséges.
  • What novel thing will you reveal? Itt kell hangsúlyozottan és pontonként kiemelni, mi az, amit mi ehhez képest hozzáadtunk, megtudtunk (a korábbi irodalomhoz képesti nóvum megjelölése), milyen újdonságot hoz.
  • What is the problem and why is it interesting? miért fontos – (vagyis le kell írni, hogy egyáltalán miért csinálja ezt a kutatást, miért van értelme ezt csinálni, – ez a motivációs rész, ahol egyrészt lehet írni a személyes motiovációról, azaz hogy milyen személyes gondolatból, igényből nőtt ki ez ez a kutatás és általános motivációról, hogy milyen okok teszik szükségessé, és értelmessé, hogy ezt a dolgot kutassuk
    • Present hypotheses/questions that are tested or are being addressed through this research.
  • a kutatás kiindulópontja (kérdések/premissza) az önálló gondolat,  a hipotézis, / célkitűzések  A hipotézis egy állítás, ami arra szolgál hogy ez tartsa össze a kutatást, azaz az egész arra irányul, hogy ezt a mondatot igazolják vagy cáfolják az eredmények. A végén kiderül hogy igazolta vagy cáfolta-e. (Pl. van isten). Lehet “tézismondat” is, ami hasonló funkciójú.
    A (reelváns és tesztelhető) kérdés az. A kérdés feltevése a legfontosabb része a dolgozatnak. Ez lehet a tudományban már kerengő kérdés, egy új módszertannal vagy egy vadonatúj kérdés, ami megalapozza karrierünkt (egy élet során egy vagy nagyon kevés eredeti kérdésünk lesz!).  , A kérdés segítségével kapott válaszok új kérdésekhez juttathatnak, amiknek a létezéséről sem tudtunk korábban – igy bővül a tudásunk, a tudástér, és vele együtt a megválaszolatlan (de ismert) kérdések tere, és igy (nem) csökken a (végtelen) ismeretlen kérédsek tere. .

Body of the paper / Including figures, tables with title, adequate labels, sources of data.

• módszerek (Methods)

A módszertan a tervrajz. Ha a kutatásunkaz egy épületnek képzeljük el, és módszertan nélkül kezdünk építkezni, elkezdjük rakni a téglákat és egy idő után rájövünk, hogy nincs ablak: nem baj, kicsit visszabontjuk, betesszük az ablak helyét. Csakhogy a tető cserepezésénél döbbenünk rá, hogy nincs kémény, ami ugye nem a tetőn kezdődik, és nincs hova bekötni a lefolyót, mert a kifelé menő vízvezetéket is kifelejtettük.  A sok visszabontás és újraépítés után lesz ház, de egyszerűbb és valószílűleg szebb lett volna, ha ezt már az elején tudjuk. Ilyen egy kutatás is, folyamatos visszabontás, újraelemzés. Tudunk építész módjára tervezni? Sajnos, nem. Mert az épületek tervezése évezredes tapasztalatokra építkezik, de minden kutatás új kísérlet valamire, amit előttünk senki sem csinált.

Biztos senki?

A szakirodalom áttekintése segíthet hasonló kutatások felépítésének megismerésében, amik alkalmazhatóak a miénkre.

Egy mini,, pilot projekt is sok öteletet adhat arról, hogy mik lesznek a zsákutcák, mintha egy házmakett építésével kezdenénk.

*

Milyen módszereket használsz a kérdésed megválaszolására? (kérdőív, interjúk, megfigyelés stb. – részletezve (időpont, helyszín, stb.) Mennyiben más a kutatás módszere, mint az előzőek? Explain what is especially different about your method. Give sufficient detail that the reader can reproduce what you did.

Does the methodology incorporate state of the art methods?

Ha a hipotézis két változó összehasonlítása, két számsor közötti kapcsolat megléte, akkor a hipotézisnek két része van: nullhipotézis — a két dolog között nincs kapcsolat. Ez esetben le kell irni, hogy milyen eredményt várunk, a két változó számsora várhatóan hogy néz majd ki. Az alternativ hipotézis szerint van kapcsolat. Erre is le kell irni, hogy ha van kapcsolat, akkor mire számitunk, hogy alakul a számsorunk.

Ha interjúzunk, kvalitativ adatokat gyűjtünk, akkor kérdés, hogy meddig kell gyűjteni. Egyrészt lehet reprezentativ mintát előre kijelölni, másrészt lehet a szaturációt várni, amikor a válaszok adottt kérdésre már elég biztosan ismétlődnek, új válaszra egyre kisebb az esély.

A kutatás felbontható munkafázisokra. Minden munkafázisnak van egy problémája vagy tudományos kérdése. Érdemes ezeket megfogalmazni, akár nagyon egyszerűket: pl. hány autó halad el az egyetem előtt egy óra alatt? És erre megalkotni a módszert. Sok ilyen egyszerű kérdésre már alapozódhat bonyolultabb is: pl. Mennyivel nagyobb a piros autók aránya télen, mint nyáron? Ehhez már több egyszerű kérdés-és-módszer kell (1. mennyi autó jár télen? 2. Ebből mennyi piros? 3. Mennyi autó jár nyáron? 4. Ebből mennyi piros?), amiből egy utolsó szól arról, hogy ezeket összehasonlítjuk, ezekkel dolgozunk (5. Mekkora a téli piros és nyári piros autók arányának különbsége?). Ha ezek a számitások kész vannak, akkor jöhet a következtetések levonása.

Végezetül és leginkább olyan módszertant és kérdést kell alkotni, ami megoldható a rendelkezésre álló idő alatt.

• eredmények ismertetése (valamilyen logika szerint, alapvetően leíró rész) / maximálisan objektív (Results)

The output of the experiments, model or computation. Itt leírod, hogy a vizsgálódásaidnak mi az eredménye.

• következtetések az eredmények alapján / (Conclusions) (Következtetések: az eredmények pontokba szedett összegzése , majd az eredmények interpretációja, az eredmények alapján következtetések levonása; esetleg további magyarázatok keresése. (a hipotéziseket az eredmény cáfolja vagy megerősíti). Szubjektívebb. Ez a lényegi része a dolgozatnak.

Draw together the most important results and their consequences. List any reservations or limitations.

• Discussion diszkusszió (elemzés). Miért fontosak az eredmények, tágabb összefüggésükben: az új eredmények összevetése a korábbi irodalommal, azaz az irodalmi nóvum kiemelése és az új eredmények merre vihetik a kutatásokat, miért jelentősek), limitációk (fenntartások): a kutatás korlátai

Present analysis, model or theory Show relationship between the results and analysis, model or theory. Present some practical implications and possible future work.

• Összefoglalás(Summary / and Future Perspectives)

(ez a fejezet az, amiből fél perc alatt mindenről értesülni lehet); ITT az elején feltett kérdésekre kell választ adni. Azaz ha az elején az állt, hogy Kérdés, volt, hogy hány éves a tölgyfa és miért annyi; akkor itt röviden össze kell foglalni, hogy hány éves a tölgyfa és miért annyi. A bevezetés/absztakt és az összefoglalás egymással párban jár.

Az összefoglalás összefoglalja az eredményeket is (nagyon röviden, kiemelve a legfontosabb konkrét eredményeket, ezek alapozzák meg a röviden levont következtetéseket is) és a következtetéseket is.

+ továbblépési lehetőségek (más kutatók számára) megválaszolatlanul maradt kérdések – azaz az eredmények kritikai olvasata), az eredmények/következtetések gyakorlati felhasználási lehetőségei;

*HIVATKOZÁSJEGYZÉK (References);

A hivatkozás 3 funkciója
– Plágium védő / mi a mi gondolatunk és mi nem
– Forrás megadó (kereshető)
– Citációs indexbe adat

Irodalomjegyzék (bibliográfia): a szövegben használt vagy kapcsolódó irodalmak felsorolása. Nem hivatkozások, mert nem feltétlen hivatkozik rájuk a szöveg, csak használja. NEM TUDOMÁNYOS, csak tájékoztató jellegű!

Hivatkozásjegyzék (referenciák): a szövegben meghivatkozott irodalmak felsorolása, a hivatkozás pontos helyének megjelölésével (=források). Egyetemi dolgozatban csak hivatkozásjegyzék lehet!

All ideas, data, model that originates from other authors/publications should be correctly cited. Why citations are important: YOUR Citation index is calculated from the independent citations of your papers by others (independent: only those papers in which you are not listed as author, as opposed to self-citations). The impact factor is a measure reflecting the average number of citations to articles. A folyóiratok ezért szeretik, ha a bannük korábban megjelent cikkekre hivatkoznak az új szerzők. In a given year, the impact factor of a journal is the average number of citations received per paper published in that journal during the two preceding years. For example, if a journal has an impact factor of 3 in 2008, then its papers published in 2006 and 2007 received 3 citations each on average.

Hivatkozástípusok

Szó szerinti átvétel

• Akkor, ha FONTOS a szó szerinti átvétel és nem akkor, ha ez a legegyszerűbb megoldás. Mikor fontos? Pl. egyéni szóhasználálat / nyelvi stílus, definíció átvételekor. Máskor parafrázis és hivatkozás elegendő, és az idézet nem indokolt.
• Idézőjelben. Mindenképp, ha szó szerinti részt veszünk át. Ha van utána hivatkozás, akkor is kell az idézőjel. 
• oldalszám feltüntetésével
• normál esetben 2-3 mondatnál nem lehet több, egyes tudományos kiadók pontosan meghatározzák, hogy jogdíj fizetés és engedélykérés nélkül egy műből mennyit lehet szó szerint idézni (pl. 400 szó). Ennél hosszabb idézet is lehet hogy ingyen van, de ahhoz már engedély is kell.
• Ennél hosszabb idézés átvételnek minősül, amiért jogdíjat kell fizetni és engedélyt kérni.
• az eredetiből kihagyás […] jellel jelezhető
• ha ténybeli vagy helyesírási hiba van az eredetiben, [sic!] (=így) -el jelezhetjük utána, hogy nem mi vagyunk hülyék
• ha valamit kiemelünk, az utána jelezni kell, ha nem az eredetiben volt (kiemelés tőlem — HH)
• Az idézeten belüli idézetnél belső idézőjelet használunk

Tartalmi idézés (parafrázis)

Saját szavainkkal fogalmazzuk meg valaki más mondandójának lényegét, de ugyanúgy meghivatkozzuk. Ez elterjedtebb megoldás, azaz szó szerint csak akkor idézünk, ha a megszövegezése valami miatt különleges (vagy irodalmi), általában a saját mondandónkhoz igazítjuk az idézést. Pl. Kiss (2000) szerint a falevelek színe zöld, ám Nagy (2001) kutatásaiban arra a következtetésre jut, hogy ez optikai csalódás, és “hülye aki máshogy mondja” (Nagy 2001). A szó szerinti idézés ráadásul szerzői jogi akadályokat is felvet.

Mindenképp kell hivatkozás, akkor is, ha előtte mondatba ágyaztuk, hogy “XY szerint”… – akkor is meg kell zárójelben ismételni a “kódolt” hivatkozást.

Képek, ábrák, fotók átvétele

• Szakdolgozatban szabad, de kiadott műben minden esetben az eredeti szerző (pontosabban: a kiadó) hozzájárulása szükséges.

Tudományos műveknél ezt általában ingyen megadják. Egy-két ábra/mű átvételénél nem kell engedélyt kérni, ennél több esetén kell, és sokmindentől függ, hogy ez ingyenes vagy sem és mennyibe kerül. A kiadáskor is fel kell tüntetni, hogy a közlés engedéllyel történt. Ha valaki az ábrát máshonnan vette át (pl. XY ábrája, módosítva), akkor az eredeti kiadónál kell engedélyt kérni.

Képaláírásban a kép forrását a hagyományos forrásmegjelöléssel kell feltüntetni (Kovács 2000, 1. ábra alapján) és/vAGY ha a kép nem egy szakcikkben jelent meg először, akkor NEM a forrást, hanem a credit line-t, azaz a szerzői jog tulajdonosát kell feltüntetni akkor is, ha a kép public domain vagy cc licenszű. Azaz a képaláirás nem az URL, és nem a kép eredeti aláírása (bár lehet az is), hanem: NASA/JPL vagy NBC/Getty Images. A Stock fotó esetén a stock fotó cégnél levő szerző nevét érdemes keresni és a fotós cég neve is a credit line része.

Ha a kép nem konkrétan a cikkben szereplő dolgokat ábrázolja, a képaláírás: “Képünk illusztráció” vagy “Illusztráció” lesz. (pl. az összes stock fotó ilyen)

2021 update: Az USA államilag támogatott kutatásainak közzétételekor kötelező Alt-text használata, ahol a képalához a html nyelvben már régóta használt alternativ szöveges megejelenés a képek helyett kerül kihasználásra, látássérültek számára. Eredetileg az alt text arra szolgált, hogy ha a kép nem tölthető le, megjelenjen valamilyen szöveg, de a látássérültek felolvasó programjai is ezt olvassák be a képek helyén. Az Alt-text leirja a képet, pl: “A képen egy labda látható, amit egy szőke kislány dob egy folyó partják”, és nem a képaláirás “Tavaszi mulatság”. Az Alt text használata megfelel az usa Section 508 of the Rehabilitation Act szabályozásának.

Összefoglalás – ezek mind összefoglalások

(Az összefoglalás a filmek egymondatos ajánlóitól kezdve nagyon sokfélék lehetnek, az AI kutatás egyik vonulata az, hogy egy AI hogyan tud összefoglalni – két módszerrel: mondatok idézetként kiemelése (a legfontosabb mondatok egymáshoz illesztése) vagy teljesen újrafogalmazva.

Premissza, “ajánló”, “spoiler”, első konfliktus, miről szól a mese, téma.

• Title
• Summary
• Keywords
• Conclusions
• Abstract
• Highlights
• Graphical abstract

Hivatkozási módszerek

• Zárójeles: (Kovács, 2000) vagy
• Sorszámozott (1).

Two major methods: notes and bibliography (=sorszámozott: lábjegyzetben vagy zárójelben [1]) OR Author-date system (=zárójeles).
Systems:

• Harvard (author-date)

Ezen belül különféle stílusok:

• APA (American Psychological Association) style: (Author – date – p. #) (Kovács, 2002, p. 23)
• MLA (Modern Language Association) style: (Author – page) (Kovács 37),
• CMS (Chicago Manual of Style) etc.

Szabad szövegű hivatkozás

Nem szabályos mert nincs formális hivatkozás:

A Föld alakjáról c. 2000-es munkájában Kovács János megállapítja, hogy a kérdés rendkívül bonyulult.

OK, de csak akkor, ha valamiért nagyon fontos a cimet megemliteni. 

Terrarifilosophiacusia c. munkájában Kovács János (2000) megállapítja, hogy a kérdés rendkívül bonyulult.

Példálózó hivatkozás, ha sok példa volna, de mi kiragadunk néhányat

(röviditése e.g., exempli gratia, azaz pl.) 

A Föld alakjával sokan foglalkoztak, és különféle következtetésekre jutottak. Jelenleg többségben látszanak lenni a gömb alakban hívők (e.g., Kovács 2000, Kiss 2001), de a szakirodalom nem mehet el a szkeptikusok piramis alak melletti érvelése mellett sem (e.g., Nagy 2000, Magos 2001).

Zárójeles hivatkozás szabályai

Lásd: A hivatkozás szabályai

Szövegközi utalás ott, ahol a gondolat átvétele volt (annál a szónál vagy mondatnál vagy bekezdésnél (utána) – In-text citations: Literature citations in the text should be in one of the following forms:

• (Harris 2000) (for one author)
• (Nimmo & Kleine 2007) (for two authors);
• (Rivkin et al. 2006) (for three or more authors);
• (Strobel 2008:590) (for reference to a specific page).
• To distinguish two or more works by the same author(s) in the same year, use suffices a, b, etc., following the year (Encrenaz et al. 1996a, 1996b).

Hivatkozásjegyzék: In reference list (Bibliography) using hanging intendation:

Literature citations in the bibliography of each entry should be listed alphabetically (and then chronologically) according to the surname of the (first) author. The listings of authors having multiple entries should first list all papers by the author alone chronologically, then two author papers, alphabetically and then chronologically, and finally all multiple author papers. This latter group should be listed alphabetically according to the surname of the (first) author and then chronologically. Journal references should contain the

• names and initials of all authors,
• the year,
• the title of the article,
• and the standard abbreviation of the journal (in italics),
• the volume number,
• and the first and last pages.
• As an exception to this rule, any article with more than 5 co-authors may be listed using the style “Belton, M.J.S., et al. … .” Shown below are examples of the proper reference forms for a book, a journal article, a book chapter and a conference, respectively.

For books:

• Name, initials, year, title, publisher, city and country of publisher, chapter number, start page-end page (if relevant).

Examples / példák:

• Book:
  • Cravens, T.E. 1997: Physics of Solar System Plasmas. Cambridge Univ. Press, Cambridge, UK.
• Journal paper:
  • Harris, A.W., Davies, J.K., Green, S.F., 1998: Thermal infrared spectrophotometry of the near-Earth asteroids 2100 Ra-Shalom and 1991 EE. Icarus 135, 441-450.
• Book chapter:
  • Banerdt, W.B., McGill, G.E., Zuber, M.T. 1997: Plains tectonics on Venus. In: Bougher, S.W., Hunten, D.M., Phillips, R.J. (Eds.), Venus II, Univ. of Arizona Press, Tucson, pp. 901-930.
• Conference:
  • Howard A.D., 2003: Tongue ridges and rumpled crater floors in midsouthern-latitude Martian craters. LPSC XXXIV #1065.

A keresztnevek esetében választhatjuk azt is, hogy mindenhol kiírjuk. Angol nyelvű szövegekben előfordul, hogy az iniciálékat egybe írják és nem raknak pontot utána: KH Smith

Wikipedia as reference should not be used never ever (use the references listed IN the Wikipedia entry instead) but for highschool papers, it may be used. For university papers, think of Wikipedia as non-existing or informal source which has less credibility than oral communication of your classmate. Since we do not know the author of wikipedia information, it is not considered to be a source for serious papers except if the paper is about wikipedia itself.

CSAK NEM TUDOMÁNYOS IGÉNYŰ SZÖVEGBEN!!! (EGYETEMI DOLGOZATBAN NEM HASZNÁLHATÓ tudományos FORRÁS) Miért? Mert nem tudni, hogy ki írta (nem, tudjuk, hogy a laptörténetben fel van sorolva minden forrás, de akkor sem tudni, hogy személy szerint ki írta: nem hiteles forrás. Tudományos dolgozatban nem használunk nem hiteles forrást. A Wikipédia akkor használható, ha a Wikipediáról szólunk, vagy az információ sehol máshol nem elérhető. Ez utóbbi azonban elvileg lehetetlen, mert a Wikipedia alapelve, hogy csak máshol meglévő adatokat használhat, és ELVILEG minden meg nem hivatkozott információt törölnek a szerkesztők (vagy megjelölnek).

• Wikipedia 2010a: Darling River http://en.wikipedia.org/wiki/Darling_River Accessed on 20 Apr 2010-11-21
• Wikipedia 2010b: Dubai http://en.wikipedia.org/wiki/Dubai Accessed on 20 Apr 2010-11-21

Egyéb hivatkozási jelenségek:

• 2. kiadástól az új kiadások feltüntetendőek (oldalszám és szöveg is eltérhet)
• Szerző neve, kiadás helye a műben közöltnek pontosan megfelelően közlendő (ezért lehet hogy ugyanaz a személy Kovacs és Kovács néven is szerepel!)
• Ha nincs megjelölve valami:
  • megjelenés helye nélkül: s.l. (sine loco) vagy h.n.
  • ha évszám nincs: é.n. s.a. (sine anno) n.d. (no date)
  • ha kiadó nincs: s.n. sine nomine (kiadó nélkül)
• Ha a megjelenés ideje nem ismert (ami alapvető a zárójeles hivatkozásnál): cop 2000 = copyright 2000, printing 2000 vagy ca. 2000 (=kb. 2000).
• A hivatkozások NE lábjegyzet formátumúak legyenek, hanem simán begépelt szöveg (a szövegközi és a végén is).
• A hivatkozásokban konkrét mű cime szerepeljen. A művet tároló egység (könyvtár, Arcanum, OSZK) NEM része a hivatkozásnak, nem fontos, hogy milyen polcon és fizikai helyileg hol van a mű, csak a mű cime, szerzője, kiadója stb. megjelenitendő adat.
• Ha újságcikkre hivatkozik, akkor mindig a konkrét oldalszámot kell megadni (újságcim, lapszám dátuma, oldalszám). Itt sem fontos, hogy melyik könyvtárban vagy wesbsite-on van a lap.
• Ha nyilvánvalóan papiron nyomtatva megjelent dologra hivatkozik, semmilyen URL nem szükséges. 

Rövidítések

• 200 p=összesen 200 oldal, pp. 200-300=oldal -tól -ig
• vol = kötet
• in (mű a műben)helyett = jelet is használhatunk (ha ezt kérik)
• illetve a munkában a munkát tudományos, azaz pontos, de a nem teljesen szakember számára is érthető és látványos szemléltető ábrák, képek, táblázatok, grafikonok, a kutató olvasók figyelemfelkeltése végett, szójegyzék, mutatók.
• Köszönetnyilvánítás (támogatók, segéderők)

Internetes forrás

• A fentieken kívül meg kell adni a letöltés dátumát és az URL-t is. Ha az URL nagyon fura helyre visz (nem nagy internetes portál fő oldala), érdemes a web.archive.org-on archiváltatni azt az oldalt hogy később visszakereshető legyen: “Save page now” funkcióval. Itt az URL után bekerülhez a hivatkozásba az Archivált URL és archiválás dátuma is.

6. Kritikus forráskezelés.

Szakirodalmi tájékozódás. Alapelv: minden szakirodalmnak, forrásnak a tartalom rögzítésekor rögzítsük a metaadatait (bibliográfia), különben nem lehet majd hivatkozni rájuk.

Egyrészt: Otthon ha valamire önállóan rájössz, zseni vagy; a tudományban rendkívül kellemetlen, ha kiderül, hogy amire rájöttél (eredmény, gondolat), és újnak állítottál be, valaki más már leírta… mert nem irodalmaztál rendesen. Az irodalmi nóvumhoz elengedhetetlen az irodalom ismerete, tehát az első lépés egyben az irodalmazás. Másrészt: már a középkor óta létező hagyomány, hogy egy szerző ha nem másolt (scriptor), összeollózott (compliator) vagy kritikai szövegmagyarázatot írt (commentator), hanem önálló művet írt (auctor), akkor is “a maga gondolatait adta, [de] mindig más tekintélyekre támaszkodva” (Barthes 1975: Kritika és Igazság). Vagyis akkor hisznek neked, akkor hiteles a munkád, ha azt befűzöd az előtted gondolkodók sorába, ha eredményeidet alátámasztod, összehasonlítod, vagy legalább az amúgy is kötelező irodalmi áttekintésben bemutatod, ki mit mondott erről előtted.

A szakirodalom felderítésének lépései:

• Ki foglalkozott már ugyanazzal, amivel én?
• Ki foglalkozott valami hasonlóval?
• Elméleti megalapozás: a gyakorlati kérdések (hipotézis) bizonyítását egy elméleti keretbe kell ágyazni, ehhez önállóan valamilyen tágabb elméletet kell hozzá találni. Ez az elmélet lehet Freud, valamilyen kommunikációelmélet vagy szociológiai elmélet stb. Ha ezt megtaláltuk magunknak, akkor meg kell nézni, hogy ezen elméletet a szakemberek időközben nem vetették-e el, azaz az elmélet kritikáit is végig kell nézni. Ha nincs vagy ezek ellenére kiállunk amellett, hogy a mi kutatásunk ebbe az elméletbe ágyazható, ezt kell alkalmazni az elemzésben (kritika esetén azt is megemlítve!). A szakdolgozat attól lesz szakdolgozat, hogy elméleti megalapozása is van, ez tehát nem hagyható el. De akár távoli elméletek is alkalmazhatóak, azaz ha valaki nem az internetes játékokról, hanem a törzsi társadalmak antropológiájáról alkotta az elméletét, attól még alkalmazható lehet a mi kutatásunkra is.
• Ki foglalkozott vele Magyarországon vagy a magyar helyzettel? Külön hangsúlyos, hogy a magyar irodalmat is megtaláljuk (az angolt sok szempontból könnyebb), és ezen belül a még csak papiron létező magyar irodalmat, amire nincs utalás a neten. Könyvek, folyóiratok. Szakirodalom beszerzése (könyvtár, internet, internetes zárt vagy félig zárt adatbázisok, publikációk (különlenyomatok) kérése a szerzőktől). Google Books, Amazon (kártyás-fizetős), Gigapedia, MEK, EISZ /Science Direct, …. szabad szavas forráskeresési lehetőségek. Magyar szakirodalom beszerzése (könyvtár, személyes források segítségével). Szürke irodalom: forgalomba nem került anyagok (disszertáció, szakdolgozat, életút-interjú, archívumok anyagai, levéltári anyagok stb.)

Az angol nyelvű szakirodalomban nem szereplő, ezért potenciálisan különösen érdekes idegen nyelvű forrás (és kutatók) keresése online fordítóprogramokkal [különösen más kultúrákból. kínai, arab… interkulturális kutatások). A források forrásai. Személyes források jelentősége forrásként és írott források megtalálásában. Publikálatlan források, kéziratok, szóbeli közlések kezelése és jelentősége. Az őseredeti forrásokra hivatkozás eleganciája. (Melyik állításra kell hivatkozni?

Általánosan ismert, bevett, azaz tankönyvekben megtalálható igazságokra nem (A Föld gömbölyű), vagy mégis? – ha a kutatásunk kifejezetten erre támaszkodik, nem árt megkeresni.)

A hivatkozásokban csak az szerepeljen, amit fel is használtunk a szövegben. A hivatkozások listája akkor elegáns, ha a téma “válogatott” bibliográfiája, azaz nem másodközlésekre, és konferenciacikkekre, hanem a legfontosabb kutatók legfontosabb cikkeire (original research literature, azaz olyan alapcikkek, ahol az adott dolgot először közölték) hivatkozik, de fejben kell tartani, hogy egy hivatkozás a kutatótársnak értékes “pontot” jelent. Megjegyzés: A szerzőnek a vezeték- és keresztnevét is ismerni kell!

Internetes forráskezelés. A Wikipedia mint forrás: csak a források (hivatkozások) megtalálására használjuk, ha ez lehetséges; de tartalmaz önálló tartalmat is. Titkosított források. Felhasználható forrás, szerző megnevezése nélkül felhasználható forrás, közvetlenül fel nem használható forrás (csak a továbblépéshez és következtetésekhez ad segítséget [informátor]). A szerzők „lenyomozása”: valószínű tudományos megítélésének becslése. (áltudomány, tudományos kutatók, önmenedzselő kutatók).

Az inter- és multidiszciplináris kutatások jelentősége és publikációs lehetőségei.

Összefoglaló cikkek (review) (az original research paper ellenében): irodalmi áttekintés egy tágabb vagy szűkebb téma aktuális állásásról; a szerző erre nem kaphat hivatkozásokat, mert nincs benne irodalmi nóvum: ami mégis szerzői szellemi alkotás, az az összefüggések és történeti szálak megmutatása. Különösen hasznos irodalomjegyzéke miatt.

Példa egy review szerkezetére:

3. Brief historical perspective
4. Summary of the established principles
5. Current state of the art
6. Highlight of future directions
7. Key concepts

8. A kutató felelőssége. Álkutatások. A kutatások további felhasználói. A kutatások alapja a bizalom az előző kutatások eredményeinek hitelességében, átgondoltságában. A publikációban leírtak helyreigazítása, módosítása. Murdock Pencil: Sóátviteli kutatások 

Click to access saltpassage.pdf

Paul Feyerabend: A módszer ellen Sokal botrány http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/sokal/cirkusz.htmál

Ugyanez természettudományokban

Plágium

Mi a plágium? A dolgozatunk azon része (szöveg, kép), amit nem mi készitettünk ahhoz a munkához, és nincs feltüntetve a forrása. Minden adat, információ, így pl. minden számszerű adat, ami szerepel a dolgozatban, és nem a mi kutatói munkánk eredménye, hivatkozandó. Ez a gyakorlatban azonban általában lehetetlen, igy a “józan ész” szabálya szerint kell eljárni.

A hivatkozás minket véd! Igy senki sem vádolhat azzal, hogy ezt a hülyeséget mi találtuk ki!

A hivatkozás  az olvasót szolgálja! Célja, hogy ha az olvasót érdekli egy adat, akkor meg tudja találni a forrást, hogy ott tovább kutathasson.

Érdemes tudni, hogy hivatkozáskor nem személyekre hivatkozunk, hanem dokumentumokra. Ez talán szőrszálhasogatásnak tűnik, de a

Kovács (2000) szerint a Föld lapos. vagy: A Föld lapos (Kovács 2000)

jelentése: Az itt “Kovács (2000)” kóddal jelzett, a hivatkozásjegyzékben részletezett  dokumentum azt írja, hogy a Föld lapos.

Ezt személyessé teszi egy ilyen megfogalmazás: Kovács János kutatási során arra jutott, hogy a Föld lapos (Kovács 2000).

Plágium olyan szó szerinti idézet, aminek fel van tüntetve a forrása, de nincs idézőjelben. Ez a legszigorúbban vehető formája a plágiumnak, ami alól nincs kivétel. Ha egy eredeti mondatnak csak részeit vesszük át, más részeit mi írjuk hozzá, akkor azt a bizonyos részt kell idézőjelben hivatkozni (de nem többet! pl:

A “Holdon minden macska piros” (Kiss 2000), ám a “Marson (…) minden kutya sárga” (Nagy 2000) (kiemelés tőlem – XY).

Parafrazálva: A holdi macskák pirosak (Kiss 2000), a marsiak viszont sárgák (Nagy 2000). vagy: A holdi és a marsi állatok eltérő színűek (e.g., Kiss 2000, Nagy 2000).

Ha minden harmadik szót megváltoztatunk szinonimára, és ezután sajátunkként tüntetjük fel, akkor sem a mi gondolatunk volt ez a mondat, igy hivatkozandó. Nem a szavak, hanem a szavak tartalma számít.

Plágium a parafrázis, amit saját szavainkkal fogalmazunk meg, de nincs feltüntetve minden forrása – ha egy mondatban több forrásból vettünk információt, mindegyiket jelezni kell (felsorolva őket egymás után).

Online megírt félév végi dolgozatban az internetről (nyilvánvalóan hivatkozás nélkül) “átvett” szöveg nem csak csalás, de plágium is, mert hivatkozás nélkül sajátunkként tüntettük föl másnak a gondolatait.

Ha egy anyagot mi készítettünk, de már korábban nyilvánosságra hoztuk, akkor “saját magunkra” (pontosabban: arra a bizonyos dokumentumra, amiben publikáltuk) kell hivatkozni. Az önhivatkozás elmaradása is plágium.

Plágium, ha összefoglalókból, szerző nélküli weboldalakról, fórumokról, ismerőstől kapott fénymásolatról, wikipédiákról, tankönyvekből veszünk át információt hivatkozás nélkül. Ezen esetekben is kötelező a forrást meghivatkozni, akkor is, ha mi tovább egyszerűsítettük az információt.

Szakmai hiba és nagyon nem elegáns szerző nélküli weboldalakról, fórumokról, ismeretterjesztő magazinokból és könyvekből szakmai jellegű információt átvenni egy szakmai cikkben, de még egy ismeretterjesztő cikkben is. Ez gimnázium után már nem elfogadható, gimnáziumban még elmegy.

Plágium, ha valaki mond nekünk valamilyen információt, adatot és azt irjuk bele a dolgozatba, mintha a mi gondolatunk volna. Ez esetben “szóbeli közlés”-ként kell hivatkozni.

Hivatkozás szakcikkben levő másik hivatkozásra – szabályos, de nem nagyon elegáns. Szakmai hiba, ha egy hivatkozást úgy szerepeltetünk, hogy egy másik cikk hivatkozott rá, de mi nem olvastuk el az eredetit, hanem az összefoglalásban szereplő parafrázist vettük át. Ilyenkor a szabályos hivatkozás: Kovács 2000, idézi: Takács 2002. Ha erre úgy hivatkozunk, mint Kovács 2000, akkor az plágium. Az elegáns megoldás, ha megnézzük Kovács 2000-et, és egyből az eredetire hivatkozunk. Ilyen beágyazott hivatkozás akkor fogadható el, ha az idézett művet nem lehet fellelni semmilyen ésszerű erőfeszítéssel. Példa: A Föld alakja gömb (Pütagorasz n.d., idézi: Kiss 2000, idézi: Jánosy 2004, idézi: Péter 2020). A beágyazott hivatkozás kockázata, hogy az idéző rosszul értelmezte / parafrazálta a hivatkozott művet, vagy máshogy értelmezte, mint ahogy mi értelmeznénk. Nem ritkán előfordul, hogy hivatkoznak egy műre, de a hivatkozott dolog nincs is benne. Ezért mindig utána kell nézni az eredetinek.

Szakmai hiba, ha (hivatkozott) absztrakt alapján hivatkozunk. Az absztrakt jelentősen leegyszerűsíti a szakcikket. Az egész szakcikk minden részletét nem kell minden hivatkozáshoz elolvasni, de a következtetéseket mindenképp, és sokszor a módszertanból derül ki, hogy a végeredmény nem is egészen az, aminek tűnik.

Szakmai hiba, ha kézirat alapján hivatkozunk egy cikkre. A kézirat a folyóiratnak beküldött szerzői változat. A kézirat jelleget fel kell tüntetni a hivakozásban. Sokszor előfordul, hogy a cikk paywall mögött van, vagy nem elérhető, de a kézirat (a végső javitás / korrektúra előtti változat) fent van a szerző oldalán. Mivel ez nem tartalmazza a birálók megjegyzései alapján végzett változtatásokat, lehetséges, hogy épp az ellenkezője van benne, mint az elfogadott cikkben, vagy más/hibás adat.

Nem plágium, ha valaki nekünk tanácsokat, ötleteket mond és azokat használjuk a dolgozatban forrás nélkül. Ilyenkor azonban a köszönetnyilvánitás részben a segitség tényét (de nem tartalmát) illik feltüntetni.

Nem plágium, de nem is szabályos hivatkozás, ha minden adatot a folyószövegben tüntetünk fel, formális hivatkozás nélkül (Kis János Matematika című 1987-ben a Gondola Kiadónál megjelent művében azt irja…)

Nem plágium a bírálók megjegyzéseinek a dolgozatba építése a birálóra mint személyes közlésre való hivatkozás nélkül. Ha azonban konkrét adatot, információt mondanak, azokat ellenőrizni kell külső forrásból és hivatkozni rá (az eredeti forrásra, nem a bírálóra). A bíráló segitségét is illik a köszönetnyilvánitásban – konkrétumok nélkül – megköszönni. Mivel a biráló nyomán a kézirat jelentősen változhat, ez a rendszer eléggé problémás, ezért újabban a folyóiratok a bírálatokat és a bírálatokra adott válaszokat is elkezdték nyilvánossá tenni a cikkek mellett, ám ez elég nagy viharokat kavar jelenleg.

Nem plágium triviális információk hivatkozás nélküli szerepeltetése. Mi a triviális? Attól függ. A Föld méretére való hivatkozás pl. egy biológiai szakcikkben triviális, egy geofizikaiban viszont nem.

Intertextualitás

Szépirodalmi művekben a másoktól átvett gondolat ihletadó téma, játék a művek között, nem kell hivatkozni, akár tudományos, akár másik szépirodalmi műből származik. A tudományos mű célja, hogy a felhasznált források visszakereshetőek legyenek és ne legyen “hézag” a tudományos érvelésben. Az elődök tudományos hitelességében megbízunk, de ez csak úgy biztosítható, ha minden olyan adat, amit nem abban a kutatásban közöltek, máshol már “hitelesítve” van. Ennek dokumentálása a hivatkozás. Továbbá ha nem hivatkozik a szerző egy átvett gondolatot, adatot, akkor azt magáéként tünteti fel. A jövőben így őrá fognak hivatkozni, hibásan — ezzel becsapja az olvasót, a szerzőt és a jövőbeli kutatókat is.

A szépirodalmi mű a katarzisra épít, nem célja mondandójának hitelesítése. Más mű tartalmában megjelenítése játék: Ha valaki fölismeri, annál jobb. Neve áthallás. (A plágiumott ha felismerik, az nem jó, hanem kínos). A szépirodalmi mű az író és az olvasó közötti szubjektív kommunikáció, míg a tudományos mű a tudomány szerkezetének egy eleme, a hivatkozásokkal kapcsolódik össze a többi elemmel, értelmezése nem függhet az olvasó (befogadó) szubjektív ítéleteitől.

Tudományos intertextualitás: Walter Benjamin (szakcikk) és Don DeLillo (fikció).

Ugyanakkor történeti munkáknál, életrajzi ihletettségű fikciónál előfordul, hogy a szerző jelöli a forrásait vagy forrásjegyzékben (pl. Spiró György: Fogság c. regénye mellé kiadott füzet) vagy akár csak lábjegyzetben, utószóban (Ted Chiang: The Truth of Fact, the Truth of Feeling, mely szakkönyvön alapszik).

A régies nyelvhasználat, valaki stílusának utánzása, parodizálása is átvétel, de ez nem tartozik a tudományos szövegek körébe.

5. A munka további élete

Konferencia: a konferencia mint önreklámozás, könnyű publikációs felület, személyes kapcsolatok kialakítási lehetősége, informálódás a kutatások legújabb eredményeiről (a verseny miatt csak arról, amit már leközöltek, hogy más ne polja el; “Gordon-konferencia”: a közlés előtti vita lehetőségével, publikálás kizárásával – a vita segíti az eredményeket, de a kutatók félnek a konkurenciától), hivatkozások növelése. Előadás (power point / prezi prezentáció), A power point prezentáció stílusa (kép/cím kivetítve, tartalom elmondva: ne legyen olvasmány a diákon – ha lehet, a kutatás folyamatát mutassa be, ne csak a készterméket; az esetleges vitás kérdéseket, ellentmondásokat, jövőbeli kutatási utakat is). Időkorlátok kezelése (6+2 , 15+5 stb.), betartása, első és második figyelmeztetés. Fordított vagy álló piramisfelépítésű, alpontozott előadás. A poszter mellé rakott egyéb anyagok (letéphető webcím, a poszter kicsinyítve, névkártya). Poszter és a poszter absztraktja viszonya. Rövid absztrakt, extended abstract, konferencia „full paper” (csak a teljes munka egyes résztémái). Meghívott előadó, első szerző, kísérő, el nem menő szerző. Konferencia regisztráció, regisztrációs díj, pályázatok részvételre. A konferenciára hivatkozás (hely, idő, papír vagy elektronikus publikáció, előadás). A poszter stílusa: bulvár. Célja a figyelemfelkeltés és informálás. A poszter nézésekor 1 másodperc alatt eldöntheő legyen, érdekli-e az olvasót, azaz mondandónk lényege 1 mp alatt ki kell derüljön. Konferencia vs. meetup. Kérdések kezelése a konferencián.

Prezentáció

Általában power point, ritkán prezi.

First slide: title, name, affilition, pic, place of presentation / name of event, date

Last slide (projected during the question session): name again, email contact address.

Jó, ha sok a kép és kevés a szöveg. A hivatkozások rövidítve feltüntetendőek (divatos lett: Kovács+2001)

A prezentáció, bár többnyire a cikk hangos-képes változata, mégis a célját érdemes átgondolni: Meggyőzés? Informalas? Szorakozatas? Munkatarsak gyujtese? Kész cikk reklam?

Az utóbbi években elterjedt a “take home message” mint utolsó dia bemutatása. Ez egy mondatban foglalja össze a munka lényegét, olyan mondatban, amit a hallgatóság hazavihet, azaz ez az a mondat, amire az előadó úgy gondolja, hogy érdemes emlékezni. Ha azt gondolnánk, hogy egy hosszú munka egy mondatban nem foglalható össze, gondoljunk rá, hogy hány előadást láttunk már, hány könyvet olvastunk már, és képesek volnánk-e mindegyikről egy összefoglaló mondatot mondani. Hát én nem.

Startupok bemutatóin szokás, amikor a befektetőknek tömegesen bemutatják a startupokat, hogy egy 45 másodperces – 1 diás bemutatkozásra kap mindenki lehetőséget. Ha erre emlékszik a befektető az előadáscsomag végén, akkor nyert ügye van a startupnak. Ezt elevator pitchnek is nevezik, utalva arra, hogy egy páremeletes liftezés alatt hogy foglalnád össze a munka jellegét.

Folyóiratokban az elmúlt években bevezetett “highlights” (max. hat mondat, mondatonként max. 85 karakter) ennek a tudományos megfelelője.

2020-ban találkoztam először előtwittelt highlights mondatokkal itt.

Újabban (2018-) elterjedőben vannak az interaktiv bemutatók is prezentáció helyett vagy akár előadásként. Ebben a cél a közönség együttes vagy egyéni bevonása, közös gondolkodás megteremtése.

Esetleg meggondolandó lehet az (akár otthon, utólag, vagy élőben képernyőről rögzített) audiokommentált előadást feltenni a youtube-ra és belinkelni az életrajzunkba.

6. Publikáció.

A lapok csak új, máshol nem közölt eredményeket hajlandóak közölni. Egész életre Szóló Egyéni publikációs Stratégia (ESZES) kidolgozása: önmenedzselés.

Publikáció magyar folyóiratban vagy angol nyelvű nemzetközi folyóiratban

• referált előfizetéses copyright védett (a jog a kiadóra száll) [a referálás – peer-review- lényege: mindkét oldalról anonim, több referáló – erős kritikája: hasonló eredmény születik az elfogadásban, mint a random választás]. Lehetőleg impakt faktoros [az impakt faktor kiszámítása az előző két évben a folyóirat cikkeire kapott hivatkozások számának és az ott megjelent cikkek számának a hányadosa. – review ezért nem szeretett]). Ezekben a lapokban a szerző nem fizet semmit a közlésért, viszont a lap és cikkei csak előfizetési díjért szerezhetőek be még a kutatóknak is (az egyetemek általában előfizetnek lapcsomagokra) (Azaz a lap papír és online előfizetésekből (könyvrtárak, kutatóintétetek stb) fedezi a lapelőállítás költségeit, amiből a nyomtatás, szedés, szerkesztés csak egy rész, más része a lap citációs indexének, impakt faktorának stb. életben tartása, amiért a lapoknak is fizetni kell.
• refereált “CC” alapú (open access.a jog a szerzőnél marad): ezekben a lapokban minden cikk ingyen letölthető és felhasználható, ezért teljes nyilvánosságot kap; mivel nincs bevételük, a szerző fizet (kb. 500-1000 euro/cikk), a lap ebből tartja fenn magát. (példa:http://www.the-cryosphere.net/submission/service_charges.html)
• nem referált (ismeretterjesztő); Ezeket a cikkeket a szerkesztő elolvassa, de általában nem változtat rajta, azaz a hülyeségeket senki sem ellenőrzi közlés előtt. Sokszor nem tartalmaznak hivatkozásokat sem, bár néha igen.

Angol nyelvű összefoglaló, az angol nyelvű anyagok jelentősége a kutatásokban , elismertségben, nemzetközi láthatóságban (azaz: a magyarul leközölt cikk láthatatlan: publikáció, de minek, ha a társkutatók nem értik, ezért nem is használják). Más kutatók bevonása a kutatásba, közös (pl. összehasonlító) publikációk készítése kutatócsoportban. (Akár azért, hogy a munkát más szakmához értő is lássa és kommentelje) Társszerző bevonása, csatlakozás egy kutatáshoz, közös hivatkozási stratégia (független hivatkozások növelése). Mikor szeretnek minket más kutatók? (ha kivatkozunk rájuk és/vagy ha társzerzőnek bevesszük – pl. a főnököt, de az almunkatársat is, aki később ránk is hivatkozni fog kölcsönös alapon – köszönetnyilvánításba mindenki, aki csak “betanított munkás” végrehajtója volt egy módszernek). Együttműködés más _magyar_ kutatókkal: viszonthivatkozás. Mikor utálnak minket más kutatók? Hivatkozások száma, szerző személye, publikálás helye kapcsolata. A cikk bírálójánál valószínűleg előny, ha rá hivatkozunk (de nem tudhatjuk előre, ki lesz a bíráló) Angolul beszélő / amerikai / angol szerzőkhöz csatlakozás jelentősége. Szakfolyóiratok adatbázisai, absztrakt adatbázisok, egyetemi ingyenes adatbázisok. A publikáció stílusa. A publikáció formátuma (a sablon 100%-osan betartandó).

Publikációtípusok

Kutatók írják

Szakmai szövegek (szakértők írják (ennek jele: affiliáció), szűk témában (ennek jele a folyóirat címe) és hivatkozások vannak benne. Célolvasója a kutató kollégák.

• Research paper – egy szakmai kérdést tárgyal
• Technical paper – egy módszertant ír le
• Review paper – összefoglalja az utóbbi időszakban megjelent cikkek témáit, azonositja a legfontosabb (seminal paper) cikkeket, a trendeket, iskolákat
• Monográfia – egy szerző munkája könyv formában
• Szakfolyóirat – a legújabb eredményeket közlő lap, amibe a szerzők maguk küldik a cikkeket, ritkán tematikus
• Tanulmánykötet   – új eredményeket szakcikkek formájában de könyvfejezetként közlő kötet, aminek a szerkesztője maga állítja össze az egységes tematikát és maga hívja meg a szerzőket

Ismeretterjesztő szövegek (célolvasója a nagyközönség) (public outreach)

• Ismeretterjesztő lapokban, magazinokban, könyvekben, tévéadásban stb. – újabb eredmények összegzése vagy bemutatása, egyszerűsitve, kiemelve az érdekes részleteket, a nem szakértők számára is érdekes, előfordul, hogy a kutató  személyét és a kutatás körülményeit is bemutatja, ami a szakcikkben esetleg nincs benne
• Enciklopédia, lexikon – biztos, nem vitatott eredmények objektív összegzése
• Írhatja kutató vagy tudományos újságíró
• Általában nincs bennük hivatkozás, affiliáció

Tankönyvek

• Iskolai: Pedagógusok vagy pedagógusok és és kutatók közösen írják, nincs benne hivatkozás
• Egyetemi: Kutatók írják, lehet benne hivatkozás
• Jellemző eleme a kérdések és összefoglalás, review jellegű, célja az anyag megtanulásának segítése, pedagógiai módszereket használ

Feloszthatjuk a publikációkat bírálat alapján is: van-e bíráló vagy sem. Esetleg a szerkesztő is lehet bíráló, vagy független szakértők. A lényeg, hogy a szerző kapott-e visszajelzést a szövegéről, amit ő kijavíthatott, vagy mindenféle változtatás nélkül került nyomdába a szöveg. A nem tudományos lap is közölhet tudományos formájú cikket (affiliáció, szaknyelv, hivatkozások), de bíráló nélkül mégsem elfogadható tudományos forrásként, mert nincs mögötte szakmai “minőségellenőrzés”. Esetenként lehetséges, hogy egy kutatóintézetben vagy egyetemen belső bírálati rendszer is működik, amiben a beküldés előtt már a kollégák elolvassák a cikket és csak az ezután javított szöveg megy a folyóirathoz.

The peer-review process

How papers get accepted (published) / rejected (not published)? Papers’ quality are controlled by the peer-review process. The author sends a manuscript (propose a publication) to the journal. After an Editor determines that the topic of the manuscript fits within the journal’s purview, the Editor will conduct a blind review of the paper using two or three reviewers (also known as referees): experts in the field, around the Globe. They are not aware of each others identities or evaluations. „The reviewers are normally very busy professionals, and hardly can afford half–a-day for review of a paper. First, he will try to get preliminary impression of the paper by glancing at the title, name of author(s), Abstract, figures and the Conclusion. Some amount of personal biasing is not unusual. He will be angry if his relevant work has not been cited. As mentioned before, occasional English error will annoy the reviewer. Unfamiliar symbols in equations, fuzzy and ambiguous expressions will irritate him. If the reviewer does not understand well the paper, it is likely to be rejected. Also, if the topic is simple and description of the paper is easy, the contribution will be considered trivial.” The reviewers submit their comments noting weaknesses or problems along with suggestions for improvement. Referees’ evaluations usually include an explicit recommendation of what to do with the manuscript or proposal. Types of recommendation by the reviewers: Acceptance Minor revision (to accept it in the event that its authors improve it in certain ways), Major revision (If the authors do not revise their papers to the satisfaction of the editors the paper can still be declined from publication in the journal) Rejection for resubmission: extensive revision is required Recejction: to reject it outright. (Papers that are declined are not eligible for resubmission.) Almost all accepted papers require one or more rounds of revision.
A birálat lehet általános szöveges vagy konkrét kommentek a cikk szövegében. A kommentek gyakran arról szólnak, hogy valamelyik rész nem világos, nem érti a biráló. A szerzőnek ilyenkor javasolt a szöveget átdolgoznia, és érthetőbbé tenni. Bár a szerzőnek az összes birálati megjegyzészt külön meg kell válaszolnia, a biráló nem erre a  válaszra kiváncsi, hanem ezzel azt jelzi, hogy a szöveg nem jó.

Újabban egyes lapok a transzparencia miatt a teljes birálati  anyagot nyilvánosságra hozzák – ez egy vitatott gyakorlat.

7. A kutató további élete. Kutatói karrierrlehetőségek. Fokozatok (ts, adj, doc, egy.tan, PhD, Dr, akad. dr, DSc, DLA stb.), a fokozatok kezelése hivatkozáskor (nem kell Dr). Citációs index (Science Citation Index / Institute of Scientific Information), Publish or Perish. független hivatkozások szerepe pl. pályázatokban. A független hivatkozások és impakt faktorok gyűjtése. Kutatási pályázatok a kutatás kiterjesztésére (OTKA, EU FP stb.). A témában megjelenő és nem a témában megjelenő publikációk jelentősége. További publikációk: konferenciakiadvány, Lecture Notes, meghívásos tematikus könyv (proposal alapján).

New trends in academic publications (2019)

Publication of a paper

• Old: subscription article: the reader pays, publication is free for the authors. Copyight is tranferred to the publisher.
• New:
  • gold open access: the scientist pays the Article Publication Charge (if lucky, from a grant), access is free for anyone. Copyright stays with the author. (creative commons)
  • green open access: a subscription article’s manuscript (pre-print) can be also self-published in pre-print websites (Arxiv etc), Research Gate, online repositores etc.

Conference

• Old: the scientist pays, only the best works are accepted for oral, the rest for poster, the worst are rejected
• New (see EGU2018): the scientist pays, and for that he or she got a time slot to communicate their paper. There is no quality check, the scientist decides if they want oral or poster. However, due to time constraints, those submissions are selected for oral that has the best interaction opportunities with the attendees. Plus, there are interactive displays and flash presentations.

Peer review

• Old: Double blind: Research is judged fairly, keeping bias out of the equation. Author and reviewer benefit from some level of protection against criticism
• New:
  • open peer-review system; your name and affiliation will not remain anonymous to the author(s) or the other referees. This way both authors and referees remain accountable for their opinions.
  • Collaborative and post-publication review: Wikipedia style

Még radikálisabb nyílt tudományos kutatási-publikációs mechanizmus:

“Más folyóiratok még elkötelezettebbek: a kísérletek terveit még a kísérletek elvégzése előtt bírálják el. Ha elfogadják a tervet, akkor kötelezik magukat arra, hogy a kísérlet kimenetelétől függetlenül publikálják az eredményeket: ilyen például a BMC Biology és az AMPPS.” Forrás

“Az Open Science mozgalom célja, hogy a kutatás átlátható és mindenki számára hozzáférhető legyen. Olyan módszereket népszerűsít, mint pl. az előregisztráció, amikor a kutató nyilvános adatbázisokban rögzíti a kísérletek elvégzése előtt, hogy mit tervez, ezzel megszüntetve a lehetőséget, hogy utólag trükközzön. Az adatokat és a kéziratot is nyilvánosan elérhetővé teszik, így önkéntes alapon bárki kritizálhatja a kéziratot, nem csak a kiadó által választott három bíráló. Ezáltal még a publikáció előtt jelentősen javulhat a kézirat minősége.” Forrás

See https://en.wikipedia.org/wiki/Open_science#cite_note-2

Impakt faktor helyett h index

“Az összesített impaktfaktor helyett sok helyen már elkezdtek más mérőszámokat használni, amiket a cikkek saját idézettségéből lehet kiszámolni, és nem a folyóiratok impaktfaktorából (ilyen pl. a Google Scholar által automatikusan számolt h-index és i10-index).” Forrás

A publikáció publikálása

“In most cases authors are permitted to post their version of the article (e.g. in Word or Tex form) to their personal website or institutional repository. Authors requiring further information regarding Elsevier’s archiving and manuscript policies are encouraged to visit: http://www.elsevier.com/copyright”

A szerző

Többszerzős cikknél a szerzők nem ABC-rendben vannak. Az első szerző (lead author) vezeti a kutatást, de természetesen minden szerző felelőssége a megjelent cikk helyessége, és mindenkinek szerzői joga kötődik a cikkhez (open access esetén – ingyenes közlés esetén részben le kell mondani róla a kiadó javára!).

Az első szerző után “fontossági” sorrendben következnek a szerzők. Az utolsó szerző feltüntetése kétféle lehet: vagy tényleg az, aki a legkevesebbet tette hozzá, vagy az, akinek a pályázatából a kutatást finanszirozták, vagy a kutatási egység főnöke, mecénása. Az utolsó szerzőség is tehát különleges hely lehet, de nem tudni, melyik cikk hogy értelmezi ezt a helyet. Aki nem szerzőként, eredeti kreativ munkával vesz részt (pl. adatrögzítő), azt a köszönetnyilvánításban kell feltüntetni; a szponzorokat is itt.

A szerzők funkciói alapból nincsenek feltüntetve, azaz hogy melyik szerző mit csinált (térképrajzoló? táblázatszámoló? interjúzó? programozó?). Ez lényegesen eltér a filmes stáblistától, ahol nyilvánvalóvá teszik, hogy kinek mi a szerepe. Újabban  egyes lapok kérnek ilyen információkat is (XY ezt csinálta, ZW azt csinálta) – többszerzős munkánál érdemes ezt akár beépiteni a szövegbe.

2021 Update – Social media promotion

Szakcikk beküldésekor meg lehet adni, hogy a lap social media felületén hogyan promotálja a cikket: “Social Media Promotion – Highlights for Social Media Promotion
Please provide the highlights of your paper for promotion on social media (limit 280 characters) + Twitter Id – Please provide a twitter handle which can be associated with social media promotion of your paper (if applicable)”

9. A szaknyelvi zsargon. Gyakorlat.

10. Karriermenedzselés:

• Read this first. (Self-Sabotage in the Academic Career)
• Impakt faktoros lapokba cikkek
• Független hivatkozások és függőek beszerzése
• Saját honlapon minden írás online elérhetővé tétele (máshol vagy fizetős, vagy idővel eltűnik, azaz láthatatlan lesz)
• SEO: saját munkákra online hivatkozások elhelyezése (Wikipedia stb)

Életrajz (CV, angolul Resumé) szerkesztése. Szakmai múlt, készségek bemutatása. Publikációs lista szerkesztése. Független hivatkozások dokumentálása. Folyóirat (ref/nem ref/magyar/külf), könyvfejezet, könyv, ismeretterjesztő, könyvszerkesztés (ha van kiadó/pályázat, mindenki örül neki). Elektronikus életrajzok. Pályázatok esetén a szerző elektronikus jelenlétének ellenőrzése (szabad szavas keresés, közösségi portálok, tudományos portálok; elektronikus jelenlét magyarul és angolul). A motivációs levél fogalma. 1. Személyi adatok – név: – születési hely és dátum: – cím, telefon, elektronikus postafiók (email cím): 2. Képzettség 3. Munkahelyek, kutatási tapasztalatok 4. Tudományos tisztségek 5. Díjak és kitüntetések 6. Tudományos közlemények – a közlemények száma: – a közlemények idézettsége (önhivatkozások nélkül): – a közlemények összesített impaktfaktora: 7. Szerkesztés, lektorálás, referálás 8. Tudományos egyesületi tagságok 9. Elnyert tudományos támogatások 10. Nyelvismeret 11. Tudományos diákköri oktatás, szakdolgozatok, tudományos minősítést szerzett tanítványok, bírálatok 12. Hazai és külföldi együttműködések

Publikációs lista 1. Folyóiratcikkek idegen nyelven 1.1. Folyóiratcikkek 1.2. Recenziók, ismertetők 1.3. Feladatmegoldások 1.4. Ismeretterjesztő cikkek

2. Folyóiratcikkek magyar nyelven 2.1. Folyóiratcikkek 2.2. Recenziók, ismertetők 2.3. Feladatmegoldások 2.4. Ismeretterjesztő cikkek

3. Kiadványrészletek idegen nyelven 3.1. Teljes előadásszövegek 3.2. Kibővített előadás- és poszterkivonatok 3.3. Előadás- és poszterkivonatok

4. Kiadványrészletek magyar nyelven 4.1. Teljes előadásszövegek 4.2. Kibővített előadás- és poszterkivonatok 4.3. Előadás- és poszterkivonatok

5. Könyvek idegen nyelven

6. Könyvrészletek idegen nyelven

7. Könyvek magyar nyelven

8. Könyvrészletek magyar nyelven

9. Jegyzetek magyar nyelven

10. Jegyzetrészletek magyar nyelven

11. Disszertációk Értekezések

12. Kéziratok idegen nyelven (Working Paper, Technical Note, Research Report stb.)

13. Kéziratok idegen magyar nyelven

14. Előadások (kiemelendők a meghívott előadóként tartott és/vagy plenáris előadások) idegen nyelven

15. Előadások (kiemelendők a meghívott előadóként tartott és/vagy plenáris előadások) magyar nyelven

11. Motivációs levél írása a kutatáshoz: miért épp ez a téma? Miért én vagyok a legalkalmasabb ezt kutatni? Hogy jutottam idáig, hogy ezt választottam, és mit várok tőle a jövőbeli fejlődésemben (titkos gondolatok: Nobel-díj).
Felhasznált irodalom: Kutatás és közlés a természettudományokban. Csermely Péter, Gergely Pál, Koltay Tibor és Tóth János. Szerkesztette: Koltay Tibor; Osiris kiadó, 1999
Formátum: http://emc.elte.hu/~hargitai/diplomamunka/template_for_authors.doc
Médiával foglalkozó szaklapok

• Kommunikáció, média, gazdaság 2003-2007
• Médiakutató
• Metropolis (film)
• ME.dok (Kolozsvár)
• Jel-Kép 1980- /Szünetelt: 1991-1994 között./
• Mozgó Világ Kulturális-közéleti havilap
• Média, kábel, műhold
• Kreatív : marketingkommunikációs szaklap
• Figyelő
• Magyar grafika

• new media & society
• Television & New Media
• Radio Journal, the: International Studies in Broadcast and Audio Media
• Journal of Media and Communication Studies
• International Journal of Communication
• Media and communication
• The Historical Journal of Film, Radio and Television

Sajtóközlemény

A munka közlésének dátumakor az affiliált intézménynél sajtóközlemény jelenik meg.

A közlemény elemei

• Keltezés. A sajtóközlemény lehetőleg a „hivatalos” napjára dátumozva jelenjen meg, ettől lesz hír, aktualitás. Nagyobb hirnél lehet embargót alkalmazni, megjelölve, mikor közölhető a hir.
• A szöveg célja, hogy a hozzá nem értő számára is érthetően bemutassa, 1) mit tudott meg a kutató a kutatás során és 2) ez miért fontos vagy érdekes (a kollégák vagy a hétköznapi emberek számára). Ez előfordul, hogy nem derül ki a cikkből egyértelműen.
• Cím. (egyben email subject) Érthető, a lényeget ill. az érdekeset kiemelő figyelemfelkeltő cím, a cikk összefoglalása — NEM az eredeti szakcikk cime. A cím hangsúlyozza az eredményt, ehhez pár szempont. Hogy melyik a releváns, azt a sajtósnak és a kutatónak közösen érdemes megtalálnia. A címből ki kell derülnie, hogy van hirértéke az anyagnak.
  • kell hozzá alany és állítmány! – pl. sok tó van a Marson nem jó, mert nincs igazi állítmány, de nem minden tó száradt ki a Marson már jobb),
  • A kattintások számát jelentősen növelheti a „csalicím” adása. Ez azonban visszüthet, ha az ígért tartalom nincs benne a cikkben.
  • Könnyen lehet ugyanakkor, hogy a sajtóközlemény címét az újságíró megváltoztatja, valami „hatásosabb” címre, vagy azért, hogy biztosan ne legyen azonos a konkurencia címével, miközben a közlemény többi részét szó szerint átveszi. Ha nagyon tudományos címet ad ki a közlemény, fennáll a veszély, hogy az újságíró „hatásosabb” címe zavaróan tudománytalan lesz.
  • az új eredmény annak hatását az emberek életére (pl. A marsi tavak medrében fog leszállni az első ember?)
  • ha egy vitát dönt el, azt (Mégis voltak tavak a Marson);
  • ha „human interest” hozható bele, milyen emberi szál szőhető bele a kutatás folyamából (Ötgyerekes apuka találta meg a marsi tavakat).
  • meglepetés: (Sosem gondolt helyen találtak tavakat kutatók)
  • új irány (A vulkánok oldalán is tavak lehettek a Marson)
  • rekord (A legnagyobb tó a Marson)
  • művészet a tudományban (a legszebb tó a Marson)
  • presztízs (Nature: még több tó a Marson)
  • Címadásnál és a hazai sajtóban bármikor elsüthető, hogy valamit magyar kutatók találtak meg. (Magyar kutatók találtak tavat a Marson). Kis csalás – ld. clickbait – de ez akkor is „belefér”, ha egy kutatócsoport tagjaiként vettek részt a felfedezésben. A közlemény elején természetesen ezt tisztázni kell, de akkor már a közleményt olvassa az újságíró. Ez különösen olyankor hasznos, ha egy angol szakcikkről magyar sajtóközleményt is megjelentetünk — ez a vonal nem célszerű az angol közleményben, ahol a kutató(k) affiliációjának említése és a közlemény kiadásának helye utal a magyar eredményre.

• A szöveg a hagyományos újságírás piramisszabálya szerint halad, azaz a legfontosabb kerül előre és a későbbiek szabadon levághatóak.
• A szöveg egy történetet meséljen el/ emeljen ki elsősorban a kutatásból. A történetnek legyen eleje (pl. miért volt kérdés a kérdés), közepe (pl. hogy találták meg a választ) és vége (pl. ez az eredmény mire lesz jó)
• A szöveg célja az, hogy ahogy van, közölhető legyen egy újságban. Azaz sajtós nyelven kell írni. Az újságró helyett írja a sajtós – nem nyersanyag, hanem késztermék.
• Az első mondat összefoglalja, hogy mit talált, ki találta, mikor, hogyan és/vagy eleve miért kereste.
• A többi része elmagyarázza, hogy mi volt a kérdés, a kérdés miért volt fontos (mi a kontextus), mi derült ki, és ez miért fontos. A kontextus sokszor nem derül ki a szakcikk címéből, de esetenként a teljes szövege sem tartalmazza azokat az információkat, melyből egy nem szakmabeli számára kiderülhetne, hogy miért fontos a cikk. Ezért ezt a részt sokszor nem lehet magából a szakcikkből kiemelni, ehhez a kutatók plusz hozzájárulása szükséges, amihez viszont a sajtós-újságíró megfelelő kiegészítő kérdései is szükségesek.
• Egy nyitó mondat például: „Ez a xxx azért különleges, mert….” „Ez az eredmény azért meglepő, mert”.
• A sajtóközlemény nem szakcikk, nem is absztrakt! A szövegben ne legyen szakzsargon. A tudományos szavak legyenek lefordítva érthető nyelvre.
• A mértékegységek metrikus és angolszász standard szerint is jelenjenek meg a szövegben.
• A sajtóközlemény nem szakcikk, de ha adatokat, tényeket, eredményeket emlًít, azoknak korrektnek kell lenniük
• A kutató nevének említése. A kutató neve után mindig a tanszék/intézet teljes neve szerepeljen, de legyen benne az ELTE is, és hogy ez egy magyar egyetem.
• Érdemes, ha a kutató(k) is megszólalnak a cikkben, egyszerűbb szavakkal elmondva, ami a cikkben áll. Igy „exkluziv” tartalommá válik a közlemény. („A marsi tavak épp olyanok, mint a földiek”, mondja Kis Alfréd, az ELTE kutatója.).
• Legyen beépítve a most megjelent cikk címe és a folyóirat pontos említése.
• Kép, ábra, illusztráció: A szöveges sajtóközleménynek is közelező, kihagyhatatlan eleme egy kép. Ezt jó esetben a kutató adja, de ha onnan nem szerezhető be, a sajtósnak kell keresnie megfelelőt (itt a kép vonzereje fontosabb, mint tudományosan belezsúfolt tartalma). A sajtóközlemény nem szakcikk, ezért a csatolt kép lehet „szabadabban” megválasztható, mint a cikkben.
• A kép forrása (credit line). A képnek lehetőleg olyan licensze legyen, ami szabad felhasználású (pl. Creative Commons BY), és lehetővé teszi, hogy engedélykérés és egyéb felesleges körök nélkül is használható legyen az anyag. Ez a képek további életét növeli. Amennyiben nem open access-esként jelenik meg a cikk, a képek joga általában a kiadóhoz kerül. Bár lehetséges, hogy van arra kikötés, hogy sajtóközleményben (hír médiában) szabadon közölhető kép, érdemes a kutatótól kérni egy „másik változatát” egy cikkbeli képnek.
• Link a szakcikkre, DOI szám, URL
• Kontakt: A sajtóközlemény fontos tartalmi eleme a kutató munkahelyi e-mail elérhetősége, ahol az újságírók felkereshetik (telefon/skype is, ha jól beszél angolul). Célszerű az újságírókkal való kapcsolatra hosszú távon tervezni, amiben egy-egy téma világszínvonalú kutatói az újságírók kontaktlistájára kerülnek, és ha ezzel kapcsolatos kérdésük van, az adott kutatót keresik meg. Gyakori pl. az angolszász sajtóban, hogy valamely nagyjelentőségű kutatás kapcsán olyan kutatókat is megkeresnek, akik nem vettek részt a kutatásban, de ismerik a témát, hogy „független” szakértői véleményt kapjanak, hasonlóan a tudományos sajtó bírálóihoz. Ezért fontos, hogy a kutatóban tudatosítsa a sajtós, hogy a tudományos karrier szempontjából az ELTE-n is megkövetelt ismeretterjesztő tevékenysége része, az is, hogy a sajtó rendelkezésére álljon esetleges megkeresésekkor, ami terjedhet az írott sajtó kérdéseiről a rádiók és televíziók megkereséséig. Természetesen ez már olyan terület, ahol a média jellege, hitelessége alapján a kutatónak kell mérlegelnie, hogy a felkérést elfogadja-e.
• A közlemény végén szerepelhet a kutató rövid életrajza és a kutatási egység rövid méltatása.

Kutatói karrier

Miért kell publikálni?

Ha kutatói vagy oktatói-kutatói karrierre készül valaki, akkor a (sok, nívós folyóiratbeli, azaz angol, impakt faktoros) publikáció elengedhetetlen.

Idézet az OTKA bírálati szempontjaiból (különös figyelemmel az oktatási és ismeretterjesztő közlemények kezelésének enyhén lesajnáló megfogalmazására)

“Az OTKA csak a tudományos kategóriába sorolható közleményeket, könyveket tekinti relevánsnak a kutató és a pályázat megítélése szempontjából. Az oktatási és ismeretterjesztő jellegű publikációk felsorolását kérjük mellőzzék.

Az OTKA a független idéző közleményeket (hivatkozásokat) használja értékelésében, vagyis azokat, ahol az idézı és az idézett közleményeknek nincs közös szerzője. Az idézéseket a Web of Science vagy az MTMT-ben szokásos formátumban kell megadni.

Függő idézésnek számít, ha az idézett és az idéző mű szerzői között azonos személy szerepel. A függő idézés függetlenként történő beszámítása valótlan adat megadásának számít, és a pályázat kizárását eredményezi.

Ha a feltöltött fájlban az összes hivatkozó közleményt megadja, a függı (önidézı) közleményeket külön meg kell jelölnie, a sorszám mögé, vagy elé tett * (csillag) karakterrel.”

A kutatói karrier következő fokozatát megfelelő számú publikáció és citáció birtokában lehet elnyerni. Ezt jobb minél előbb kezdeni. (publish or perish)

A médiában a tartalom a hirdetések közötti időt tölti ki. A social médiában a posztok végső célja az “engagement” és a “tranzakció”, lehetőleg a “pay” gombbal a végén. A kutatók világában az engagement az, ha sikerül elérni, hogy valaki elolvassa a cikket, a tranzakció pedig ha idézik a cikkünket. A szakcikknél tehát karrier szempontból a cikk megírásának végső célja, hogy minél több kutató idézze a cikkünket. (Nobel-díjat már csak a karrier után adnak, ha még élünk). Ezért a többi kutató számára láthatóvá kell tenni a munkánkat (konferencia, sajtóközlemény, ön-menedzsment) és a cikket úgy kell ügyesen, érthetően megirni, hogy minél idézhetőbb legyen (képek, összefoglalás, highlights stb).

A karrier előkészítése

Azon kívül, hogy a kutatói állás sok utazással kecsegtet (konferenciák), nemzetközileg is csereszabatos tudást ad. Egy jó állás sikeres megpályázához érdemes jóelőre tudni, hogy mik a követelmények, és ehhez hasznos egy online is jól látható portfoliót felépíteni.

Mi legyen ebben  a portfolióban?

• Természetesen a fokozat (PhD) előfeltétel. Oktatóknál a habilitáció.
• Szakcikkek. Angolul, minél magasabb impakt faktorú lapban, és minél több citációt elérve. Ez sok éves projekt. Egyes tudományterüeteken a könyv (egyszerzős könyv: monográfia), vagy könyvfejezet (többszerzős tanulmánykötetben) is hasznos.
• Sikeres pályázati háttér. Akárhova is megyünk dolgozni, mindenhol örülnek, ha pénzt tudunk a házhoz hozni. Ez azt jelenti, hogy kutatási projektekre pályázunk, ami az intézetünkben folyó munkatársakat gazdagítja, az intézet presztizsét, esetleg eszközállományát növeli, és ebből plusz munkaerőt (diákok, asszisztensek) lehet alkalmazni anélkül, hogy az intézet költségeit terhelné, fizeti a konferenciautakat, publikációkat stb. A kutatói állásajánlatoknál mindennapos elem, hogy sikeres pályázati múltú kutatókat keresnek. Azaz meg kell tanulni a kis és a nagy pályázatokat megírni, és addig pályázni, egyszerre több vasat is tűzben tartva, amig el nem nyerjük. Sok kutatói-oktatói állásnál elvárt, hogy az új intézményben folyamatosan, sikerrel pályázzunk külső forrásokra.
• Konferenciaelőadások
• Szervezői készség: konferenciaszervezés (vagy workshop szervezés). Egy fokozattal egyszerűbb meglévő nagy konferenciákon szekció javaslása és szervezése (conveneer)
• Annak bizonyítása, hogy jó előadók vagyunk, hatékonyan tudjuk az intézetünket képviselni. Van, ahol ehhez olyan online elérhető videó linkjét kérik, ahol egy nyilvános eseményen tartunk előadást. Mindenesetre néhány angol nyelvű videót nem árt betárazni, azaz akár ezzel a céllal el(ő)készíteni.
• Közösségi szolgálat.  Ez nyugaton azt jelenti, hogy milyen szakmai szervezetekben veszünk részt önként, társadalmi munkában. Ilyesmi az ismeretterjesztő tevékenység is.
• Az USA-ban egyetemek kérnek ilyen dokumentumot is: “Statement on Contributions to Advancing Diversity, Equity, and Inclusion – Statement on your contributions to diversity, equity, and inclusion, including information about your understanding of these topics, your record of activities to date, and your specific plans and goals for advancing equity and inclusion”. Tegyünk róla, hogy lehessen ilyen listánk.

Oktatói karrier

Olvasmány: Help Wanted: Adjunct Professor, Must Have Doctorate. Salary: $0.

Az oktatói karrier általában kutatói mellett folyik, azaz a fentieken TÚL az alábbi követelményeknek is meg kell felelni.

• Oktatóknál hasznos, ha oktatói munkáink online elérhetőek valamilyen formában, bizonyítandó, hogy mi tudjuk a legjobban megtanítani az adott témát. Érdemes saját vagy intézményi honlapunkon néhány félév kurzusainak sillabuszát, prezentációit, feladatait ott tartani, esetleg még jobb, ha teljes elektronikus tananyagunk van elérhető (saját feljelsztésű MOOC a legjobb).
• Oktatói pályánál legyen kéznél “Statement of Teaching Philosophy”. Tudjuk, hogy miért tanitunk.
• Van, hogy diákok értékelését kérik. A markmyprofessorban kapott pozitiv eredmény pl. hasznos lehet, de tudjuk, ez nem perdöntő.

Pályázatírás

Napjainkban egyre fontosabb, hogy a kutató és oktató fizetését saját maga teremtse meg elnyert pályázatok formájában. Egyes kutatóhelyek már csak részleges, vagy semmilyen fizetést nem adnak (soft money), ahelyett hogy fix fizetést (hard money) adnának. A pályázatok írása sokszor legalább annyi erőfeszitést követel, mint egy cikk irása.

A pályázat akkor meggyőző, ha bemutatja, hogy a pályázó a témát nemcsak ismeri, de már előzetes tanulmányokat végzett, melyek meggyőzően bizonyitják, hogy a megpályázott kutatás a megpályázott idő és energiaráforditással elvégezhető és eredményeket fog nyújtani. Az alapfeltétel természetesen az, hogy a pályázott téma fontos és hatással lesz a szakmára. A pályázatok megszövegezése nem azonos a kutató cikkével. Ez egy sajátos írásmű, melynek elemeit a célnak megfelelően kell összeállítani. Elsősorban arról van szó, hogy ez a retorika fordulatait kell használja, és nem a tudományét. Ha a pályázó tudja, hogy egy kisérlete nem biztos, hogy eredményt ad, akkor is a pályázatban azt kell irnia, hogy ez a kisérlet eredményes lesz. A bizonytalanság érzékeltetésétől tartózkodni kell, különben a bírálók is elbizonytalanodnak (nekik az a dolguk, hogy megkeressék, mik a pályázat módszerében a lehetséges kisiklató tényezők).  A pályázat szövegében a végeredményt úgy mutatja be,  hogy azt biztosan elérik és felsorolják, hogy miket tudtunk meg a pályázott kutatás végén. Ugyanakkor külön szekcióban kell bemutatni azokat a stratégiákat, melyeket akkor vetnek be, ha egy kisérlet mégsem lenne eredményes. A pályázatnak pontról pontra be kell mutatnia a módszertant, azt, hogy milyen kérdésre milyen módszerrel hogyan kapnak eredményt.

• Undergraduate / Bsc student
  • Internship
  • Undergraduate https://www.nsf.gov/funding/education.jsp?fund_type=1 (Linkek egy külső oldalra)
  • Graduate / Msc student VAGY PhD candidate
• Early Carreer
  • Postgraduate Msc megszerzése után
  • Postdoctoral (after PhD) Doktori megszerzése után
  • https://erc.europa.eu/funding/starting-grants (Linkek egy külső oldalra)
  • EU: Researchers of any nationality with 2-7 years of experience since completion of PhD
• Research Scientists
  • Researchers of any nationality with 7-12 years of experience since completion of PhD
  • https://erc.europa.eu/funding/consolidator-grants (Linkek egy külső oldalra)
• Established, leading principal investigator
• …have a track-record of significant research achievements in the last 10 years. Exceptional leaders in terms of originality and significance of their research contributions.
  • https://erc.europa.eu/funding/advanced-grants

Teaching

Main goals in teaching are:

• Transfer knowlegde:
  • Transfer Information
    • identify existing fields of knowlegde and outstanding questions related to a particular field
    • identify knowlegde gaps and fill them
    • ask the right questions, especially the multi-level whys
    • identify the concepts and terms you use or accept without deeper understanding
    • collect evidence for information
    • differentiate situations where objective facts, or subjective experience, interpretation or opinions should be considered.
  • Teach how to extract information from data.
    • Show how to find relevant information in original sources and how to use them: online databases, online research
  • Search for truth beyond facts
    • Analyse statistical data and how they affect human lives
  • Add context to information. Learn how to find context and how to find the “big picture”. Learn how to fit individual events, information and micronarratives into larger scale phenomena and long-term trends.
    • rank information according to their importance and hierarchic level
    • Understand what “context” means in variuos fields and situations
  • Learn to undestand data
    • interpret data and other interpretations of the data
  • Learn to  summarize information.
    • combine and summarize information up to one-sentence summaries
  • Learn how to connect pieces of information from many fields.
    • collect information from different sources (including literature, persons etc.)
  • Learn how to distinguish insitutional information / narrative from personal experience / narrative.
    • Compare instituional history to pesonal microhistory and larger scale (long-term/global) processes in one field
• Skills
  • Discovery: Learn where to find original data, information, analysis and review.
  • Creation
    • Assemble pieces of content into new content.
    • Create a methodology (steps) to achieve your goals
    • Distinguish important aims from unimportant (but perhaps interesting) aims
    • Make an impact with your work
    • Acknowledge other’s works
    • Work with others, share tasks
  • Distribution: Learn how to publish and promote the content created
  • Self discovery:
    • Learn how to form a public self-narrative that is needed for carreer
    • Identify and help identify strengths, weeknesses and special talent or interests to develop of the student and make talents visible
      • Compile CV and portfolio
      • Practice proposal writing
      • Create a plan with a budget for your long term goals
• Values
  • Understand the differences between norms (wrongs and rights) of different groups and cultures
    • Discuss moral issues in a field (e.g., social media)
  • Be able to identify and justify your values and understand how others justify their values
    • Analyse work of fiction, and evaluate the goals of its characters from their viewpoint
    • Make top lists: Identify and read works some group of people considers “the best” (canonical) and “the worst” (in quality) (anti-canon) and evaluate them independently and within the group’s context
• Attitudes
  • Form a reflective, conscious attitude towards contents, world ideologies, and persons
    • Verbalize your attitudes towards styles and groups
    • Idetify the reasons behind your attitudes
    • Argue pro and con about things you are and are not identified with
  • Discover the persons behind the things you like or your role models
    • Analyse how your attitude is different towards these things and the persons
• Will/volition/resilience/flexibility
  • Be strong to hold to projects you chose to carry on even if it fails first
  • Create long-term projects and goals and be able to define the steps to achieve those goals
    • Get review and correct / revise your work over and over again
    • Try differently if one method is not successful
    • Write review (strength/weaknesses) of your peer’s works
    • Evaluate each other’s works orally
    • Submit proposals for future investment (work). Submit again.
    • Make Plan B
• Responsibility
  • Be responsible for your acts and what you say
    • Identify unique knowledge or skills that you have
    • Feel responsibility to work with your chosen favorite topic and share what you learn
    • Find out how you can share your unique knowledge and skills
    • Estimate the impact your acts or words may have on others
    • Recognize the impacts different decision makers
  • Recognize and distinguish short term  interests from long term ones
    • Discuss your learning material’s short and long term goals, the development of deeper understanding
  • Recognize and distinguish personal interests from community and global interests
    • Analyse the impact of your favorite habits if you multiply the effect 7 billon times (Earth population)
• Inspire/Encourage
  • Inspire people to discover their personality, values and attitudes
    • Ask the students to share things they consider valuable
    • Help assemble a personal portfolio
    • Help in developing the student’s  interest into professional work (in the related field)
  • Inspire people to engage in discovering and learning things that they believe best fit for their personality
    • Make challenges appropriate for the knowledge level
    • Develop a work plan that fits the students knowledge and draw attention to their advancements
  • Inspire people to share their knowledge, skills, values and opinions
    • Create platforms to share knowledge
    • Invite and Support the students in public events where they can present their knowledge/skills
    • Simulate real life jobs and help find internships on the topics the student’s favorite field
  • Inspire people to seek for getting feedback from others
    • See all private efforts of the student before and behind their presence at the class
  • Inspire people to be active part of a physical community
    • Give personal attention beyond transferring knowlegde
    • As a teacher, invite students to work together

Reference:

Vahtivuori-Hanninen, Sanna & Halinen, Irmeli & Niemi, Hannele & Lavonen, Jari & Lipponen, Lasse. (2014). A New Finnish National Core Curriculum for Basic Education (2014) and Technology as an Integrated Tool for Learning. 10.1007/978-94-6209-749-0_2.

CHECKLIST

• Fontos, hogy a dolgozatban nem kell mindent beletenni, csak azt, ami a kutatásunk kérdéseit, témáját közvetlenül érinti. Ha valami nagyon érdekes és nagyon örülünk hogy tudjuk, de nem kapcsolódik a konkrét kérdés megválaszolásához, fájó szívvel húzzuk ki.

Welcome